A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30276/2010/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 271. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. §] Bírók: Csőke Andrea, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék G.40189/2008/24., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40655/2009/4., *Kúria Gfv.30276/2010/4.* (BH 2011.10.285)

***********

Gfv.X.30.276/2010/4. szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság az I. Korlátolt Felelősségű Társaság ... felszámoló megbízásából eljáró dr. Zudor Mónika ügyvéd ... által képviselt H. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" ... felperesnek a ... dr. Kovács Kázmér ügyvéd) által képviselt R. B. Zártkörűen Működő Részvénytársaság ... alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fejér Megyei Bíróságon 14.G.40.189/2008 számon indult, a Fővárosi Ítélőtábla 12.Gf.40.655/2009/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által 30. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 12.Gf.40.655/2009/4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

A felek között 2007. január 24-én Bankgarancia-keretszerződés jött létre 2013. január 17-ig tartó időtartamra a felperes vállalkozói díjai garanciális visszatartásának kiváltása céljából. 2007. január 25-én a keretszerződéshez kapcsolódóan a felek Óvadéki szerződést is kötöttek, melyben a felperes letevő arra vállalt kötelezettséget, hogy a Bankgarancia-keretszerződésből eredő fizetési kötelezettségei teljesítésének biztosítékául az alperesnél betétet helyez el, és azt, mint az érvényes pénzforgalmi szabályok szerint szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközt óvadékul leköti. A megállapodás szerint az óvadék összege felett sem az óvadékot adó, sem felszámolója nem jogosult rendelkezni az óvadékot adó fizetési kötelezettségeinek fennállása idején (Óvadéki szerződés 3. pont).

A Bankgarancia-keretszerződés III/5. pontja szerint az ügyfél a szerződés aláírásával kijelentette, hogy a bankgarancia-nyilatkozat érvényessége alatt jogi és gazdasági helyzete mindvégig megfelel a bank által vele szemben támasztott adósminősítési követelményeknek, amely alapján az ügyfél bármikor kész és képes a jelen szerződésből származó valamennyi kötelezettségét határidőben teljesíteni. Az ügyfél tudomásul vette, hogy amennyiben a bank megítélése szerint ezen követelményeknek nem felel meg, úgy az a szerződés súlyos megszegésének minősül és a bank jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

A Bankgarancia-keretszerződés III/1. pontja alapján a szerződéshez kapcsolódó Kis- és Középvállalati Hitelezés Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) X/10. pontja szerint a bankkal szerződő fél szerződésszegésének következménye, hogy a bankgarancia jogosultja változatlanul érvényesítheti igényét az alperessel szemben. A bank ugyanakkor igénybe veheti a biztosítékokat, függetlenül attól, hogy lehívta-e a jogosult a bankgarancia nyilatkozat alapján a bankgaranciában megjelölt összeget és ennek alapján a szerződő fél megtérítési kötelezettsége beállt-e a bank felé.

A Bankgarancia-keretszerződés alapján 2007. január 26-án az alperes kiadta az I. ... számú, 4.207.267 forint összegű jótállási bankgaranciát vállaló nyilatkozatát 2012. augusztus 15-i lejárattal a C. D. Zrt. javára, a felperes által elvégzett útépítési munka jóteljesítési garanciájaként. A felperes a bankgaranciában megjelölt összeget az alperesnél vezetett számláján elhelyezte óvadékként.

Ugyanezen a napon kibocsátásra került a D. Zrt. felé egy 12.761.024 forintos jótállási bankgarancia is, azonban az ebben szereplő összeg nem került óvadékba helyezésre, ezért nem lépett hatályba.

A Fejér Megyei Bíróság 3.Fpk.07-07-000416 számon a 2007. szeptember 12-én benyújtott kérelem alapján indult felszámolási eljárásban elrendelte a felperes felszámolását, a felszámolás kezdő időpontja a végzés 2008. február 26-án történt közzététele. A bíróság felszámolóként az I. Kft-t jelölte ki.

Az alperes 2008. március 12-én hitelezői igénybejelentést tett 16.968.291 forint összegben, melyet a felszámoló függő hitelezői igényként a zálogjoggal biztosított követelések között vett nyilvántartásba. A felszámoló a 2008. május 8-án kelt levelében felhívta az alperest - a Cstv. 38.§ (5) bekezdésére utalással - az óvadék felszámoló részére 2008. május 26-ig történő átadására, az alperes a felhívásnak nem tett eleget.

A felperes módosított keresetében - hivatkozva a Ptk.318.§ (1) bekezdésére - annak megállapítását kérte, hogy az alperes az óvadéki szerződésből eredő kötelezettségét megszegte és a Ptk.271.§ (3) bekezdése alapján kérte kötelezni az alperest 4.207.267 forint valamint 2008. május 8-tól számított törvényes kamatainak megfizetésére. 2009. április 22-én a Ptk.271.§ (4) bekezdésében foglaltak szerinti megtámadás lehetőségével élt, majd 2009. május 28-án benyújtott beadványában arra hivatkozott, hogy az ÁSZF X/10. pontjában foglalt kikötés a Cstv. és a Ptk. szabályaiba ütközik.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szerződés részét képező ÁSZF X/10. pontjában foglaltak alapján a felszámolási eljárásának megindulásával a felperes szerződésszegést követett el, s az alperes ezzel jogosulttá vált az óvadék összegének lehívására.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest 600.000 forint+ÁFA ügyvédi munkadíj alperesnek, valamint 900.000 forint eljárási illeték államnak történő megfizetésére. Határozatát azzal indokolta, hogy az alperes az ÁSZF X/10. pontja értelmében jogosult volt az óvadék összegének lehívására, így nem maradt olyan összeg, amellyel el kellett volna számolnia. Az alperes bank kötelezettsége a felperes szerződésszegése esetén is fennáll a jogosult felé, s az ÁSZF X/10. pontja szerint az alperes ilyen esetben igénybe veheti a biztosítékokat függetlenül attól, hogy addigra a bankgarancia lehívásra került-e. A bankgarancia-nyilatkozat ugyanis feltétlen kötelezettségvállalást tartalmaz az alperes részéről 2012. augusztus 15-ig. A bankgarancia megszűnését követően lehet azt megállapítani, hogy a felperes által elhelyezett óvadék összegét az alperes köteles-e a felperesnek kiadni, illetve ezt követően lehet az elszámolást elvégezni.

A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, s kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.207.267 forint tőkét és ennek 2008. május 8-tól a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Kötelezte a felperest 675.000 forint, az alperest pedig 225.000 forint elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. A felperest kötelezte, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 532.000 forint, míg az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 177.400 forint elsőfokú perköltséget. Kötelezte az alperest 252.435 forint másodfokú illeték állam javára történő megfizetésére, valamint arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forint másodfokú perköltséget.