BH 2023.10.260 A földforgalmi szabályozás rendszerében a feleknek a tételesen előírtak szerint kell megtenniük nyilatkozataikat, a nem egyértelmű nyilatkozatot a mezőgazdasági igazgatási szerv - az okirat egyéb rendelkezései értelmezésével - nem egyértelműsítheti, ily módon azt nem teheti alkalmassá az elővásárlási jogosultság jogalapjának megállapítására [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 21. § (5) bek., 25. § (1) bek., 28. §, 13. § (3) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Törvényszék K.703035/2022/13., Kúria Kfv.37229/2023/6. (*BH 2023.10.260*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perben nem álló eladók és a felperes vevőként 2022. május 9-én adásvételi szerződést kötöttek több szántó 1/1 arányú tulajdoni hányadára vonatkozóan, egybefoglalt vételár kikötése mellett. A felperes a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdés d) pontjában, azaz a felperes helyben lakó földművesi minőségében és e jogosulti csoporton belül a 18. § (4) bekezdés a) pontjában (őstermelők családi gazdaságának tagja minőségében) jelölte meg az elővásárlási jogát a szerződésben.

Az alperesi érdekelt az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közzététele alatt, 2022. augusztus 15-én elfogadó nyilatkozatot nyújtott be. Ennek 2. pontjában azt fogalmazta meg, hogy Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján kívánja gyakorolni az elővásárlási jogát mint olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van és e jogosulti csoporton belül a 18. § (2) bekezdés b) pontja alapján olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása, valamint a 18. § (4) bekezdés a) pontja alapján őstermelők családi gazdaságának tagja.

[2] Az alperesi érdekelt az elfogadó jognyilatkozatának 3. pontjában kijelentette, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) e), (2) b) és (4) bekezdés a) pontja alapján illeti meg az elővásárlási jog, mint olyan földműves őstermelők családi gazdaságának tagja gazdálkodót, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van és aki számára a tulajdonszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása. Arról is nyilatkozott e pontban, hogy 2016 óta folytat ökológiai gazdálkodást és földvásárlásának célja a BIO állattartás folytatásához a takarmányszükséglet biztosítása.

[3] Az okirat ezt követően tartalmazta azon nyilatkozatot, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ökológiai gazdálkodási célú elővásárlási jog gyakorlása során a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget vállal arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított 3 éven belül birtokba veszi. A birtokba lépéstől számított tíz évig - ideértve az átállási időszakot is - az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti ökológiai gazdálkodást fog folytatni.

[4] Az alperesi érdekelt mellékelte jognyilatkozatához az ökológiai gazdálkodásról szóló, tanúsító szervezet által kiállított okiratot is.

[5] Az alperes - miután a helyi földbizottság mind a felperes, mind az alperesi érdekelt vonatkozásában támogatta az ügyletet - a per tárgyát képező, 2022. október 5. napján meghozott 573.164/8/2022. ügyiratszámú határozatával az adásvételi szerződést az alperesi érdekelt javára jóváhagyta, míg a felperes vonatkozásában a jóváhagyást elutasította. Határozatának lényegi indoka szerint az alperesi érdekelt arról nyilatkozott, hogy a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja, a (2) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés a) pontja alapján rendelkezik elővásárlási jogosultsággal. Ezek közül az alperes a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogcímet már nem vizsgálta, mivel megállapította, hogy az alperesi érdekeltnek a rangsorban előrébb álló, a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontján, valamint e jogosulti csoporton belül a Földforgalmi tv. 18. § (4) bekezdés a) pontján alapuló elővásárlási joga fennálló. Mivel az alperesi érdekelt a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontjára alapított elővásárlási joga alapján a rangsorban megelőzte a 18. § (1) bekezdés d) pontjára alapított elővásárlási joggal rendelkező felperest, a szerződést az alperesi érdekelttel kellett jóváhagyni a döntés szerint.

A kereseti kérelem és a védirat

[6] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára kötelezését kérte - azzal az iránymutatással, hogy az alperes az új eljárásban az alperesi érdekelttel szemben a jóváhagyást tagadja meg, míg a felperes vonatkozásában az ügyletet hagyja jóvá.

[7] Hivatkozása szerint az alperesi érdekelt az elfogadó nyilatkozatában pontatlanul és hiányosan jelölte meg az elővásárlási jogát, az abban leírtak nem megfelelőek, értelmezhetetlenek, mivel azt tartalmazza, hogy az alperesi érdekelt az elővásárlási jogát a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján kívánja gyakorolni és idézi is annak szövegét, majd leírja, hogy a 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogosulti csoporton belül a 18. § (2) bekezdés b) pontjára is hivatkozik, holott nincs a 18. § (1) bekezdés e) pontján belül további pont. A felperes kiemelte: a saját elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontjánál erősebb volt, csak a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdés b) pontjánál nem volt erősebb.

[8] A felperes szerint a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdés c) pontja egyértelműen kéri annak megjelölését, hogy a jogosult az elővásárlási jogát mely jogszabályhely alapján kívánja gyakorolni, az alperesnek ezért úgy kellett volna tekintenie, hogy az alperesi érdekelt az elővásárlási jogát nem gyakorolta, mivel nem volt megállapítható az elfogadó nyilatkozatból az elővásárlási jogosultság jogalapja. Így az alperesnek az alperesi érdekelttel szemben az adásvételi szerződés jóváhagyását meg kellett volna tagadnia, míg felperessel az ügyletet jóvá kellett volna hagynia.

[9] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte, hivatkozással a Földforgalmi tv. rendelkezéseire. Az alperesi érdekelt őstermelők családi gazdaságának tagjaként szerepel a nyilvántartásban, emellett az ökogazdálkodói tanúsítványt is csatolta jognyilatkozatához, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 18/A. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot is megtette. Az alperes szerint nem elírásról volt szó, hanem több jogcím megjelöléséről. Az egyik jogcím téves megjelölése nem eredményezi a teljes elfogadó jognyilatkozat érvénytelenségét, hanem a gyakorlat szerint a hibásan megjelölt jogcímet nem kell a hatóságnak vizsgálnia, hanem csak a további, megfelelően megjelölt jogcímet.