A Fővárosi Törvényszék P.25278/2010/155. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 341. §, (1) bek., 352. §, (1) bek., 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 54. §] Bíró: Élő Károly

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.25278/2010/155.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20047/2018/7., Kúria Pfv.21573/2018/11., 3305/2021. (VII. 22.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2010/155.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Maráth Csaba ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Hofgárt Gertrúd ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt I.r. alperes neve (I.r. alperes címe.) I. rendű és a személyesen eljárt II.r. alperes neve (II.r. alperes címe.) II. rendű alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül - a ingatlan címe szám alatti lakásba a felső szintekről érkező ejtőcső ingatlan címe szám alatti lakás konyháján keresztül történő vízszintes elvezetése megszüntetésének és az eredeti állapot helyreállításához szükséges vízvezeték szerelési és kőműves munkák elvégzésének kivételével - a ingatlan címe szám alatti lakás és a társasház címe szám alatti Társasház lefolyó rendszerét az ejtő- és alapvezetékek felújításával válassza szét a szakértő igazságügyi szakértő által készített, az ítélet mellékletét képező, kiegészített kiviteli tervdokumentációnak és az ahhoz tartozó "GCS. A" jelű költségvetésnek megfelelően.

A bíróság kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül a ingatlan címe szám alatti lakásba a felső szintekről érkező ejtőcső ingatlan címe szám alatti lakás konyháján keresztül történő vízszintes elvezetését szüntesse meg, és az eredeti állapot helyreállításához szükséges vízvezeték szerelési és kőműves munkákat végezze el a szakértő igazságügyi szakértő által készített, az ítélet mellékletét képező kiegészített kiviteli tervdokumentációnak és az ahhoz tartozó "GCS. A" jelű költségvetésnek megfelelően.

A bíróság kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 270.875,- (kettőszázhetvenezer-nyolcszázhetvenöt) forintot, és ezen összeg után 2002. november 1-jétől a kifizetésig terjedő időre járó, a késedelemmel érintett naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

A bíróság kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 72.263,- (hetvenkettőezer-kettőszázhatvanhárom) forintot.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az I.r. alperes részére 15 napon belül fizessen meg 858.760,- (nyolcszázötvennyolcezer-hétszázhatvan) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a II. rendű alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessen meg 11.400,-(tiezenegyezer-négyszáz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az államnak, az illetékes adóhatóság felhívására, a felhívásban közölt időben és módon fizessen meg 1.189.467,- (egymillió-egyszáznyolcvankilencezer-négyszázhatvanhét) forint feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi az I. rendű alperest, hogy az államnak, az illetékes adóhatóság felhívására, a felhívásban közölt időben és módon fizessen meg 35.118,- (harmincötezer-egyszáztizennyolc) forint feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi a II. rendű alperest, hogy az államnak, az illetékes adóhatóság felhívására, a felhívásban közölt időben és módon fizessen meg 6.000,- (hatezer) forint feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, de a Fővárosi Törvényszéknél kell négy példányban vagy az elektronikus kapcsolattartást választó fél részéről elektronikus úton benyújtani.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Indokolás

A bíróság a rendelkezdésre álló okiratok, a felperes személyes előadása, 1-es tanú, 2-es tanú tanúvallomása, 2-es szakértő, 3-as szakértő, 4-es szakértő igazságügyi szakértők véleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A II.r. alperes címe. szám alatti társasház alagsor, földszint és emeleti szintekből áll, az 1940-es években épült. Az alagsori szinten az alárendelt helyiségek (tárolók, mosókonyha, egyebek) mellett a település .../A/1. helyrajzi számú, természetben a ingatlan címe szám alatt található, külön bejáratú, alacsony igényszintű, személyzeti szuterén lakás (a továbbiakban: alagsori lakás) is kialakításra került.

A társasházi alapító okirat szerint az alap- és ejtővezetékek társasházi közös tulajdont képeznek, míg az egyes albetéteken belül található ágvezetékek a külön tulajdonban lévő lakások tartozékai.

1984-ben a II. rendű alperesi társasházat felújították, melynek keretében a tetőszerkezetet lebontották, új emeletet építettek, magas tetővel. Az alagsori lakásban fürdőszobát alakítottak ki olyan módon, hogy a fürdőszobai padlóösszefolyóhoz, a vizes berendezésekhez csatlakozó ágvezetékeket a társasház közös tulajdonában lévő, a lakás alatt futó, a földszinti és emeleti lakók szennyvizének elvezetésére szolgáló alapvezetékre közvetlenül, visszatorlási védelem nélkül kötötték rá. Az alapvezeték a társasházi épület észak-nyugati oldalán hagyta el az épületet és kötött az alapcsatorna hálózatba. Ezzel feltehetően egy időben az épület külső fala melletti első aknába Feldtmann tolózárat építettek be, amelynek feladata lett volna a visszatorlódó víz esetén az automatikus lezárás, szükség esetén a kézi lezárás lehetősége is. Ezen szerelvények után csatlakozott a kilépő szennyvíz vezeték a tisztító aknába.