A Szegedi Törvényszék Mf.20202/2013/3. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 3. §, 90. §, 96. §, 145. §, 2013. évi XX. törvény 24. §] Bírók: Doblerné dr. Alács Ágota, Komáromi Zoltán, Pap János

Szegedi Törvényszék

2.Mf.20.202/2013/3.

A Szegedi Törvényszék felperes neve .. 29. sz. alatti lakos felperesnek - a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda (...) által képviselt alperes neve .... sz. alatti székhelyű alperes ellen - bírói tisztségből történő felmentés jogellenessége iránt indított perben a Szegedi Munkaügyi Bíróság 2012. december 5. napján kelt 4.M.590/2012/10. számú ítélete ellen az alperes 14. sorszám alatti fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy megállapítja, hogy a felperes bírói tisztségből való felmentéséről szóló, a köztársasági elnök 2012. július 6. napján kelt 155/2012 (VII.6.) KE határozata felperesre vonatkozó részében jogellenes.

Megállapítja, hogy a felperes bírói szolgálati viszonya, törvényszéki bírói beosztása és kollégiumvezetői tisztsége változatlan tartalommal folyamatosan fennáll.

A törvényszék az elsőfokú ítélet elsőfokú eljárási illetékre vonatkozó rendelkezését mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes bírói szolgálati viszonyban állt az alperessel, beosztása szerint .... bíróként. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 99/2008. (V.6.) OIT határozatával a felperest a ...... Bíróság ... kollégiumvezetőjévé nevezte ki 2008. június 1. napjától 2014. május 31. napjáig terjedő időszakra.

A köztársasági elnök a 2012. július 6. napján kelt 155/2012. (VI.6.) KE határozatával - KEH ügyszám: IV-4/03590/2012. - 2012. december 31-ei hatállyal az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. §-a alapján - az Országos Bírósági Hivatal Elnökének javaslatára - a felső korhatár elérése miatt - többek között - a felperest bírói tisztségéből felmentette.

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke a 2012. július 6. napján kelt intézkedésével tájékoztatta a felperest a köztársasági elnök felmentő határozatáról, szolgálati viszonya 2012. december 31. napjával történő megszűnéséről, valamint kérelmére a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés mellőzéséről.

A felperes kollégiumvezetőként jelenleg is folyamatosan munkát végez.

Az Alkotmánybíróság - alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban - 33/2012. (VII.17.) AB határozatában megállapította, hogy a - felmentés alapjául szolgáló - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 90. § ha) pontja, valamint a 230. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azokat hatálybalépésük napjára visszaható hatállyal - 2012. január 1. napjával - megsemmisítette.

Az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság - contra Magyarország felek között kötelezettségszegés megállapítása iránt C-286/12. sz. ügyben 2012. november 6-án hozott ítéletében megállapította, hogy Magyarország a bírók szolgálati jogviszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával nem teljesítette a 2000. november 27-ei 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikkéből és 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

A felperes a felső korhatár elérése miatt bírói tisztségéből felmentő köztársasági elnöki határozat jogellenességének a megállapítása és hatályon kívül helyezése iránt terjesztett elő keresetet annak megállapítását kérve, hogy bírói tisztsége változatlanul és folyamatosan fennáll és kérte az alperes kötelezését változatlan tartalommal történő továbbfoglalkoztatására.

Keresetét lényegében azzal indokolta, hogy tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök határozata az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályhelyen alapult, így bírói tisztségből történő felmentése jogellenes, az vele szemben nem hatályosult.

Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének az elutasítására irányult.

Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy nem állnak fenn a megállapítási kereset Pp. 123. §-ában írt feltételei, mert a felperes teljesítést követelhet.

Érdemben arra hivatkozott, hogy a felmentő határozat kiadására az akkor hatályos jogszabályokkal összhangban került sor. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök felmentő határozata közjogi aktus, így annak hatályon kívül helyezésére a munkaügyi bíróság hatáskörrel nem rendelkezik. Álláspontja szerint a jogellenesség jogkövetkezményeként a Bjt. 3. § (4) bekezdése alapján a köztársasági elnök ismételt kinevezést adhat, illetve külön eljárásban kártérítési igény terjeszthető elő.

Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére az elsőfokú eljárásban a 2012. november 27. napján meghozott 8. sorszámú - az előzetes végrehajthatóság kimondásával 17. sz. alatt kiegészített - végzésével a köztársasági elnök IV-4/03590/2012. sz. határozata és az OBH elnöke 21518-31/2012. OBH sz. intézkedése végrehajtását a Pp. 156. § (1) és (3) bekezdése alapján - utalással a Pp. 353. § (2) bekezdésére is - felfüggesztette.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt ... Törvényszék a 2013. március 27. napján kelt 2.Mpkf.20.203/2013/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy a végrehajtás felfüggesztése a köztársasági elnök IV-4/03590/2012. számú határozata felperesre vonatkozó rendelkezése végrehajtásának a felfüggesztésére vonatkozik.

Az elsőfokú bíróság 2012. december 05. napján kelt ítéletével a Magyarország Köztársasági Elnökének IV-4/03590/2012. számú határozatát hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy a felperest változatlan tartalommal továbbfoglalkoztassa. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000,- Ft perköltséget és megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illeték az állam terhén marad.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-ában írt feltételei nem állnak fenn, ezért a felperes megállapításra irányuló kereseti kérelmeit elutasította.

Érdemben megállapította, hogy a felperest bírói tisztségéből felmentő határozat jogellenes, figyelemmel az Alkotmánybíróság 33/2012. (VII.17.) AB sz. határozatára, mely a Bjt. 90. § ha) pontját, valamint a 230. §-át alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért azokat hatálybalépésük napjára visszaható hatállyal megsemmisítette, melyből következően a felmentés közjogilag érvénytelen alapokon nyugodott, továbbá nélkülözte azt az érvényességi feltételt is, hogy a felmentésre irányuló eljárás a törvényi előírásoknak megfelelően (Bjt. 96. § (1) bekezdés) a bíróság elnökének kezdeményezésére indul.

Megállapította, hogy a jogellenes felmentéssel kapcsolatos jogsérelmeket a bíróság jogosult elbírálni, figyelemmel az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésére, 26. cikk (1) bekezdésére, XXVIII. cikk (1) bekezdésére és 25. cikk (2) bekezdés a) pontjára, valamint a Bjt. 145. § (1) bekezdésére. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a köztársasági elnök felmentő határozata tartalmát tekintve munkajogi jellegű, az jogellenessége folytán a felperes magánjogi természetű alapvető jogát sértette és olyan egyedi ügyben hozott határozatnak tekintendő, amely felülvizsgálatára teljes körűen a bíróság jogosult.