A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.590/2012/10. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 219. §, 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.) 3. §, 90. §, 96. §] Bíró: Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna

SZEGEDI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

Pf.: 408. Telefon: 06-62-563-400

4. M. 590/2012/10.

A Szegedi Munkaügyi Bíróság a személyesen eljáró felperes neve címe szám alatti lakos felperesnek - a Pál és Kozma Ügyvédi Iroda (fél címe 2 II. em., ügyintéző dr. Pál Lajos ügyvéd) által képviselt alperes neve címe. szám alatti székhelyű alperes ellen bírói tisztségből történő felmentés jogellenessége tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a ... Köztársasági Elnökének IV-4/03590/2012. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és kötelezi az alperest, hogy a felperest változatlan tartalommal továbbfoglalkoztassa.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft perköltséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek a Szegedi Törvényszékhez. A fellebbezést három példányban a Szegedi Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, vagy ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos.

Ha a fellebbező fél, akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására a tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést a tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S

A bíróság a következő tényállást a peres felek előadásai, a per iratai, valamint a ... Munkaügyi Bíróság 29.M.3062/2012. számú perének iratai alapján állapította meg.

A felperes bírói szolgálati viszonyban áll az alperessel, ahol jelenleg kollégiumvezetői tisztséget tölt be.

... Köztársasági Elnöke 2012. július 06-án kelt IV-4/03590/2012. számú határozatával 2012. december 31-ei hatállyal a felső korhatár elérése miatt a felperest bírói tisztségéből felmentette. Több bíró felmentéséről szóló határozat 155/2012 (VII. 06.) KE számon került közzétételre.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke ugyancsak 2012. július 06-án kelt intézkedésével közölte a felperessel, hogy szolgálati viszonya a felmentésre tekintettel 2012. december 31. napjával szűnik meg. Egyúttal közölte azt is, hogy a felperes kérelmére mellőzi a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését.

Az Alkotmánybíróság 33/2012. (VII. 17.) AB határozatában megállapította, hogy a - felmentés alapjául szolgáló - Bjt. 90. § ha/ pontja, valamint a 230. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azokat hatályba lépésüknek napjára visszaható hatállyal - 2012. január 01. napjával - megsemmisítette.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a Köztársasági Elnök IV-4/03590/2012. számú, felmentésről szóló határozatának jogellenességét, és helyezze hatályon kívül azt. Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy bírói tisztsége változatlanul és folyamatosan fennáll. Kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze az alperest arra, hogy változatlan tartalommal foglalkoztassa tovább.

Keresetét lényegében azzal indokolta, hogy mivel a köztársasági elnök határozata az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályhelyen alapul, a bírói tisztségből történő felmentése jogellenesé vált, és vele szemben nem hatályosult. Utalt arra, hogy az általa ismert jogerős és nem jogerős ítéletek mind azzal kezdődnek, hogy a bíróság megállapítja a felmentés jogellenességét. Ha viszont a felmentés jogellenes, akkor nyilván ahhoz jogkövetkezmény nem fűződhet. Megjegyezte, hogy keresete jogalapját, tehát a felmentés jogellenességét az alperes lényegében honlapján elismerte. Hangsúlyozta továbbá, hogy az a kérelme, hogy a bíróság kötelezze az alperest változatlan tartalommal továbbfoglalkoztatására, nem azonos a visszahelyezéssel. Visszahelyezésről akkor lenne szó, ha a bíróság elfogadná jogviszonya 2012. december 31-vel történő megszüntetését, és ezután kellene intézkedni a jogviszony helyreállításáról. Ha viszont a bíróság a felmentés jogellenességét megállapítja, az azzal jár, hogy joghatály ahhoz nem fűződhet, ezért nem is következik be 2012. december 31-vel jogviszonya megszűnése, ezért nincs szükség a visszahelyezéssel kapcsolatos intézkedések megtételére. Kifogásolta, hogy az OBH elnöke és a köztársasági elnök nem várta meg intézkedésével az Alkotmánybíróság határozatát, bár az alkotmánybírósági eljárásról tudtak, illetve kifogásolta, hogy hiányzott a bíróság elnökétől származó, törvény által megkövetelt kezdeményezés. Utalt továbbá az Európai Bíróság C-286/2012. számú ítéletére is.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Ellenkérelmét elsődlegesen azzal indokolta, hogy a megállapítási kereset Pp. 123. §-ában írt feltételei nem állnak fenn. Álláspontja szerint ugyanis a törvény a megállapítási keresettel szemben konjunktív feltételt támaszt, és a felperes esetében nem teljesül az a feltétel, miszerint teljesítést ne követelhetne. Nem látta kétségesnek, hogy a jogellenesség megállapítása esetén a Bjt. alapján jogkövetkezmények (teljesítésre, marasztalásra való kötelezés) megállapításának lehet helye.

A keresetet érdemben sem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint a kereseti kérelem tartalmát tekintve a munkáltatói intézkedés semmisségének megállapítására irányul. Az ezzel kapcsolatos felperesi álláspontot tévesnek ítélte. Hangsúlyozta, hogy az érvénytelenségnek a jognyilatkozat megtételekor kell fennállnia, utóbb a jognyilatkozat érvénytelenné nem válthat, legfeljebb ennek jogszerűsége válik vitathatóvá. Véleménye szerint semmiképp sem lehet kétséges, hogy a felmentő határozat annak kiadásakor a hatályos jogszabályokkal összhangban volt. Megjegyezte továbbá, hogy a gyakorlat az érvénytelenség lényegét már rég nem abban látja, hogy az adott ügylethez (jognyilatkozathoz) nem fűződhet jogkövetkezmény, hanem abban, hogy ilyen esetben a jog sajátos szankciói kerülhetnek alkalmazásra. Utalt arra, hogy a hasonló ügyben eljáró bíróságok a jogellenesség jogkövetkezményeit nem egyformán ítélték meg. Álláspontja szerint a jogellenesség jogkövetkezményeként a Bjt. 3. § (4) bekezdése alapján a Köztársasági Elnök ismételt kinevezést adhat, illetve az érintett kérhet kártérítést egyéb eljárásban a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint, más jogkövetkezményt azonban nem lehet alkalmazni. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felmentő határozat azért nem helyezhető hatályon kívül, mert a köztársasági elnök felmentő határozata közjogi aktus, a közjogi aktus hatályon kívül helyezésére pedig a munkaügyi bíróságnak hatásköre nincs. Ez utóbbi érvelését a bíróság felhívása ellenére bővebben kifejteni, illetve jogszabályi rendelkezésekkel alátámasztani nem tudta.