BH 1982.4.142 Házasságkötés nélkül házastársak módjára együttélő nő és férfi között nemcsak érzelmi, hanem gazdasági közösség is fennállhat, ha a külön-külön szerzett jövedelmeiket külön kezelik ugyan, de azokból a közös céljaik elérése érdekében egymást kölcsönösen támogatják [Ptk. 578. § (1) bek.].

Az alperes néhai férje esztergályos kisiparos volt, s annak 1963-ban bekövetkezett halála után az alperes özvegyi jogon folytatta a kisipari tevékenységét. A felperes az alperes néhai férjének volt barátja, s így az ismeretség fennmaradt a későbbi években is. 1971. évben a felperes - aki akkor már hosszabb idő óta különváltan élt feleségétől - beköltözött az alperes házas ingatlanába, s ezt követően a peres felek egy lakásban és közös háztartásban éltek. Az alperes vezette a háztartást, ellátta a felperest is, vezette a kisipari műhelyt. A felperes pedig résztvett a műhely vezetésében.

1979. évben a felek között a viszony megromlott, a felperes a közös lakást elhagyta, és keresetében ingók kiadására, valamint 18 510 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy a kisipari műhelyben levő gépek az ő tulajdonában állanak, azokat ezért az alperes kiadni tartozik, illetőleg a használat idejére gépbérleti díj fizetésének kötelezettsége terheli. 18 510 forintot pedig azért igényelt az alperestől, mert előadása szerint ilyen összeget bocsátott részletekben a nevezett és fia rendelkezésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy a gépek a felperes tulajdonában állanak, védekezése szerint a felek élettársként éltek együtt 1971-től 1979-ig, és e kapcsolat során került sor a perbeli gépek vételére, illetőleg elkészítésére. Viszontkeresetet támasztott a gépek tulajdona iránt.

Az első fokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adjon ki a felperesnek több külön-külön megjelölt gépet, továbbá fizessen meg a felperesnek 1979. április 13-tól kezdődően havi 1000 forint géphasználati díjat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és az alperest kötelezte 6000 forint részperköltség, továbbá 7668 forint illeték megfizetésére, míg a felperest 1332 forint illeték térítésére.

Az első fokú bíróság megállapította, hogy a felek között bensőséges kapcsolat alakult ki, amely 1971. évtől 1979 áprilisig tartott, ez idő alatt az alperes gondoskodott a felperes élelmezéséről, neki lakást, ellátást nyújtott. A felek azonban az együttélés ideje alatt gazdasági függetlenségüket megőrizték, a felperes maga rendelkezett nyugdíjának összegével, az alperes pedig maga osztotta be a műhely jövedelmét. A gazdasági együttműködés hiánya miatt a felek együttműködése nem tekinthető élettársi kapcsolatnak, ezért a felperes által vásárolt, illetőleg készített gépek nem kerültek közös tulajdonba. A gépek és szerszámok tehát a felperes tulajdonában állanak, azokra ezért a felperes igényt tarthat. Az alperes által a felperes részére teljesített szolgáltatások a felek bensőséges kapcsolatára figyelemmel ingyenesek voltak, s így az alperes a felperessel szemben igényt nem támaszthat.

Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte s annak megállapítását, hogy a felek közötti élettársi kapcsolat állott fenn.

A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

Az első fokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást annyiban, hogy a peres felek 1971. évtől kezdődően 1979. év áprilisáig együtt laktak, ez alatt az alperes gondoskodott a felperes élelmezéséről és ellátásáról. Téves volt azonban az a következtetés, hogy ezen együttélés és együttműködés során a felek gazdasági önállóságukat megtartották.

A per adatai egyértelműek abban a vonatkozásban, hogy azt követően, hogy a felperes 1971. év végén az alperes ingatlanába költözött, a felek házastársak módjára, de házasságkötés nélkül éltek együtt, az alperes gondoskodott mindkettőjük ellátásáról, betegségében ápolta a felperest és ismerősei, de külső személyek előtt is kapcsolatuk élettársi kapcsolatként jelentkezett. Ez időtől kezdve a felek az alperes kisipari műhelyében is együttműködtek. Az alperes, aki az iparengedély jogosultja volt, intézte változatlanul a megrendeléseket, a pénzügyi kérdéseket, ugyanakkor azonban a felperes-egészségi állapotának megfelelően - részben szakmai irányító munkát végzett, illetőleg a műhely működésével kapcsolatban fejtett ki tevékenységet. Ennek során a felek felújították a műhely felszerelését oly módon, hogy a felperes járt el öntvények és új gépek beszerzésénél. Ezeknek megmunkálása, illetőleg megjavítása a műhelyben történt, részben a megvolt régi alkatrészekkel.