A Fővárosi Törvényszék P.21508/2018/17. számú határozata kártérítés (ÜGYÉSZSÉGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, (1) bek., 339. §, (1) bek., 349. §, (1) bek., 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 2. §, 7. §] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Fővárosi Törvényszék

...P.../2018/17.

dr. Bárdos Péter Ügyvédi Iroda, dr. Bárdos Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű felperes neve I.r. felperes, II.rendű felperes neve II.r. felperes, és III.rendű felperes neve III.r. (mindhárman felperesek címe.) felpereseknek - alperes neve Jogi Képviseleti Önálló Osztálya, dr. Tímár Anikó osztályvezető ügyész, alperes neve i tanácsos (alperes címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen - ügyészi jogkörben okozott kár megfizetése - iránt indított perében

Í T É L E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

I.r. felperest 150.000.- (százötvenezer) forint, II.r. és III.r. felpereseket egyenként 60.000-60.000.- (hatvanezer-hatvanezer) forint eljárási illeték megfizetésére kötelezi - a Magyar Állam javára - a Nemzeti Adó és Vámhivatal külön felhívására.

I.r. felperest 125.000.- forint, II-III.r. felpereseket fejenként 50.000-50.000.- (ötvenezer-ötvenezer) forint perköltség megfizetésére kötelezi 15 nap alatt alperes javára.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszéknél írásban, kizárólag elektronikus úton a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

A bíróság a per adatai alapján az alábbiakat állapította meg:

I.r. felperes a II-III.r. felperesek gyermeke, aki 2013 szeptemberében tervezte egyetemi tanulmányai megkezdését.

2013. szeptember 27. napján 1-es személy feljelentést tett I.r. felperessel szemben szexuális kényszerítés miatt a települési Rendőrkapitányságon.

A feljelentés szerint I.r. felperessel 2010-ben ismerkedett meg, rendszeresen találkoztak, I.r. felperes feljelentőről fehérneműs fényképeket készített, majd pár hónap elteltével nem csak fehérneműs, hanem mezítelen fényképeket is készített a sértettről annak beleegyezésével, amiért időnként fizetett is. Egy idő után ez terhessé vált sértett számára, nyilatkozata szerint őt I.r. felperes azzal fenyegette meg, amennyiben nem hajlandó további felvételekre, akkor az addig készült pornográf felvételeket nyilvánosságra hozza az internet portál oldalán és nagy nyilvánosság előtt közzéteszi. A sértett ettől való félelmében tovább engedett I.r. felperes követelésének, és 18 éves kora után is különböző pózokban meztelen felvételeket készített róla I.r felperes, de ekkor már több alkalommal előfordult az is, hogy orálisan ki kellett elégítenie I.r. felperest, utoljára 2013. augusztus utolsó napjaiban történt fénykép készítés, amikor az orális kielégítésen kívül az I.r felperes kezének öt ujjával a sértett nemi szervébe nyúlt, amely következtében erős fájdalmat érzett, ezért a cselekmény abbamaradt.

A nyomozó hatóság a sértett bejelentése alapján házkutatást tartott I.r felperes otthonában, valamint a 2-es települési név utcai lakásában, melynek során több tulajdonát képező adathordozót lefoglalt.

A nyomozó hatóság I.r felperest 2013. szeptember 27. napján őrizetbe vette, majd gyanúsítottként hallgatta ki.

I.r felperes a gyanúsítás ellen panasszal élt, a települési Járási Ügyészség a panaszt határozatával elutasította.

A települési Járási Ügyészség indítványozta I.r. felperes előzetes letartóztatását, mert I.r felperes a házkutatást követően a II és III.r felperesekkel , a szüleivel az esti órákban megjelent a sértett lakásánál, oda be akartak menni, a sértettet szidalmazták, fenyegették, megfélemlítették, aki emiatt rendőri intézkedést kért. Még az intézkedő rendőrök előtt is fenyegetések hangzottak el a sértett felé, hogy vonja vissza a gyanúsítottat terhelő vallomását.

A települési Járásbíróság végzésével elrendelte - az ügyészi indítványban megjelölt okból- I.r. felperes előzetes letartóztatásba helyezését 2013. szeptember 27.-től - 2013. október 24.-ig, mert fennállt annak veszélye, hogy a tanúk, a sértett befolyásolásával, megfélemlítésével az eljárást meghiúsítaná, illetve veszélyeztetné.

A települési Rendőrkapitányság a nyomozás befejezését követően 2014. január 27. napján a nyomozati iratokat vádemelési javaslattal küldte meg a települési Járási Ügyészséghez.

A települési Járási Ügyészség 2014. február 26. napján vádiratot nyújtott be a települési Járásbírósághoz, a vádiratban egy rendbeli Btk. 196. § (1) bekezdésbe ütköző büntetendő szexuális kényszerítés bűntettével mint tettest, és egy rendbeli a Btk. 204. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és folytatólagosan 18. életévét be nem töltött személyről pornográf felvétel készítésével elkövetett gyermekpornográfia bűntettével, mint tettest megvádolta jelen I.r. felperest.

A vádirati tényállás bizonyítékaiként megjelölte a gyanúsított részbeni beismerő vallomását, a gyanúsított és a sértett szembesítéséről készült jegyzőkönyvet, a sértett tanúkihallgatásáról készült jegyzőkönyvet, a házkutatásról és a lefoglalásról készült jegyzőkönyvet, a bűnjelekként lefoglalt Fujitsu laptopból származó pornográf felvételeket tartalmazó merevlemezt, a Canon 550 fényképezőképből származó memóriakártyát (informatikus szakértői vélemény), a tanúk vallomását.

A települési Járásbíróság 10.B.49/2014/34 számú ítéletével I.r. felperest a szexuális kényszerítés bűntette és folytatólagosan elkövetett gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a vádlott több alkalommal is készített a sértettről olyan fényképeket, amelyeken a sértett fehérneművel, illetve mezítelenül volt látható, ez alkalmakkor csak a vádlott és a sértett voltak jelen, a vádlott az általa készített fényképeket - a 2010. július 7. napján készítettek kivételével - törölte. A bizonyítékok alapján nem lehetett megállapítani, hogy a vádlott készített-e a sértettről - annak 18. életéve betöltése előtt - olyan mezítelen fényképet, ami pornográf jellegűnek minősül (a sértett nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja), a mezítelen képek a vádlott vagy a sértett kérésére készültek-e, a sértett az első meztelen fotózást követően a vádlott azon fenyegetése hatására működött-e közre a meztelen fényképek elkészítésében, hogy amennyiben a sértett az újabb fényképezéshez nem járul hozzá, úgy a korábban róla készült mezítelen fényképeket az interneten nyilvánosságra hozza. A sértett utolsó alkalommal 2013. augusztus 25. napján ment el a vádlott lakására, ekkor készített a vádlott a sértettről utoljára olyan fényképet, amelyen a sértett mezítelenül volt látható. A bizonyítékok alapján nem lehetett megállapítani azt, hogy a sértett ez alkalommal a vádlott azon fenyegetése hatására ment el a vádlott lakóhelyére, hogy amennyiben a fényképezéshez nem járul hozzá, úgy a korábban róla készült meztelen fényképet az interneten nyilvánosságra hozza, a vádlott ez alkalommal arra kényszerítette-e a sértettet, hogy orálisan kielégítse, illetve annak eltűrésére kényszerítette-e, hogy ujjaival a sértett nemi szervébe nyúljon.