A Kúria Pfv.20489/2015/4. számú precedensképes határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 85. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Nem sért kegyeleti jogot a rendőrség, ha a rá vonatkozó szabályok maradéktalan betartása mellett engedélyt ad egy ismeretlen személy eltemetésére, és később sor kerül az érintett személy azonosítására. Felróhatóság hiányában nincs helye kártérítés fizetésére kötelezésnek sem. 1959. IV. Tv. 75. § (1), 1959. IV. Tv. 85. § (1), 1959. IV. Tv. 85. § (3)

***********

Pfv.IV.20.489/2015/4.szám

A Kúria a dr. Grabovszky Norbert ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Magony Andrea jogtanácsos által képviselt Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt a Kecskeméti Törvényszék előtt 8.P.21.931/2013. számon megindult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.446/2014/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 413.700 (Négyszáztizenháromezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes lánygyermeke, .. eltűnését 2012. február 7-én jelentette be .. házastárs a rendőrségen. A bejelentés alapján a Budapest XVI. Kerületi Rendőrkapitányság elrendelte az eltűnt személy körözését a férj által adott személyleírás és az eltűnésekor viselt, bejelentett ruházat alapján. A Paksi Vízirendészet ügyelete 2012. április 26-án értesítette az alperes alárendeltségébe tartozó Kalocsai Rendőrkapitányságot arról, hogy a Duna-parton ismeretlen női holttestet találtak. A Kalocsai Rendőrkapitányság még aznap intézkedett a boncolás elrendeléséről, annak végrehajtására az ISZKI Kecskeméti Intézetét jelölte ki. Rögzítette a holttest azonosítását célzó adatokat a körözési információs rendszerben.

A következő napon, 2012. április 27-én a boncolás foganatosítása után a Kalocsai Rendőrkapitányság kiadta az elhunyt eltemetéséhez szükséges engedélyt és egyidejűleg rövid összefoglalót közölt az elmúlt 24 óra eseményeiről a tömegkommunikáció számára, amely alapján a .. című napilap 2012. április 28-i számában rövid cikk jelent meg arról, hogy Paks közelében, a Duna partján a víz egy női holttestet sodort ki. Az újságcikkről értesült a felperes és fia, akik a Kalocsai Rendőrkapitányságon telefonon bejelentették, hogy elképzelhető, a holttest a februárban eltűnt hozzátartozójuk. A felperes és a férj többszöri azonosítási kísérlet után a bemutatott fényképek, illetve ruházat alapján 2012. május 24-én ismerték fel hozzátartozójukat. Időközben Solt Város Polgármesteri Hivatal jegyzője a Kalocsai Rendőrkapitányság megkeresése alapján intézkedett az akkor ismeretlen holttest anyakönyveztetéséről és annak közköltségen történő eltemettetéséről, amelyre 2012. április 27-én került sor a solti köztemetőben.

A felperes pontosított keresetében kegyeleti joga megsértésének megállapítását kérte és kérte az alperes kötelezését 137.000 forint vagyoni és 4.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A személyiségi jogsértést abban látta megvalósulni, hogy az alperes anélkül adta ki elhunyt gyermekére vonatkozóan a temetési engedélyt, hogy minden szükséges és lehetséges intézkedést megtett volna a holttest azonosítása érdekében. Ebből következően pedig nem volt arra módja, hogy lánya részére megfelelő temetést biztosítson, nem vehetett tőle végső búcsút és azzal a tudattal kell élnie, hogy lányát ismeretlenül temették el. A vagyoni kár a holttest exhumálásának és elszállításának költsége volt, mivel lányát Budapesten kívánná eltemettetni, és álláspontja szerint az alperes magatartásával összefüggésben elszenvedett sérelme kompenzálására a keresetben megjelölt összegű nem vagyoni kártérítés lenne alkalmas.