A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20215/2010/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/F. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 339. §, 1993. évi LXXIX. törvény (Közokt. tv.) 102. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 9. §] Bírók: Csőke Andrea, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.20.215/2010/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Farkas Lilla ügyvéd által képviselt I.r. és a III.r. felpereseknek a dr. Oláh Zsuzsanna ügyvéd által képviselt I.r., a dr. Fazekas János jogtanácsos által képviselt és a dr. Oláh Zsuzsanna ügyvéd által képviselt V.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság előtt 3.P.20.035/2008. számon megindult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.509/2009/10. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által 29. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését részben hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja és a IV. rendű alperest kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 300.000 (Háromszázezer) forintot egyetemlegesen az V. rendű alperessel. Mellőzi a felperesek IV. rendű alperes javára történő perköltségben marasztalását és úgy rendelkezik, hogy a felperesek és a IV. rendű alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségeiket maguk viselik. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I. rendű alperesnek személyenként 12.500 (Tizenkettőezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás lényegi tartalma szerint az 1994. augusztus 22-én született, magát a cigány etnikumhoz tartozónak valló I.r. felperes a .. - jelenleg az V.r. alperes intézményi - kereteiben működő szakértői és rehabilitációs bizottság (a továbbiakban: szakértői bizottság) javaslatára az I.r. alperes gyógypedagógiai (speciális) nevelési-oktatási intézményében kezdte meg és folytatta a perbeli időszakban is az általános iskolai tanulmányait. A szakértői bizottság a 2001. május 17-én kelt véleményében az I.r. felperesnél enyhe fokú értelmi fogyatékosságot állapított meg. A 2005. április 28-án és 2007. március 20-án végzett felülvizsgálatok során a szakértői bizottság az I.r. felperest továbbra is sajátos nevelési igényűnek minősítette. A vizsgálatokon a szülők nem lehettek jelen és egyetértésüket, illetve hozzájárulásukat sem kérték ahhoz, hogy a szakvéleményben szereplő javaslat szerint az I.r. felperes a kijelölt iskolában kezdje meg vagy folytassa a tanulmányait, valamint a szakvéleménnyel szemben a jogorvoslat lehetőségéről sem tájékoztatták őket.

Az 1992. február 27-én született, magát szintén a cigány etnikumhoz tartozónak valló III.r. felperes általános iskolai tanulmányait a normál iskolai oktatásban kezdte meg, ahol a - nevelési tanácsadó megállapítása szerint - szociokulturális hátrányból eredő tanulási képességgel kapcsolatos hiányosságai és nehézségei miatt a "Lépésről-lépésre" program keretében alkalmazott módszerrel oktatták. A szakértői bizottság a III.r. felperesnél 2000. május 15-én - genetikai okból eredő - enyhe fokú értelmi fogyatékosságot állapított meg, javaslatára a III.r. felperes a második évfolyamtól kezdődően az eltérő tantervű iskolában (I.r. alperesnél) folytatta tanulmányait. A III.r. felperes szülei a szakvéleménnyel nem értettek egyet, a kijelölt iskolába való átirányításhoz nem járultak hozzá, ragaszkodtak a gyermekük többségi iskolában való oktatásához. A szakértői bizottság a 2002. december 14-én és 2005. április 27-én végzett felülvizsgálat során a III.r. felperes állapotában változást nem észlelt, továbbra is sajátos nevelési igényűnek minősítette, oktatását változatlanul az I.r. alperesnél javasolta folytatni.

A felperesek módosított keresetükben - tartalmilag - annak megállapítását kérték, hogy az alperesek az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével a Ptk. 76. §-ban védett személyhez fűződő jogukat sértették meg. Kérték az alperesek egyetemleges kötelezését a sérelmes helyzet saját költségükön való megszüntetésére, a jogsértést megelőző állapot - felzárkóztatás útján való - helyreállítására, valamint személyenként 1.000.000 forint nem vagyoni káruk megtérítésére. Kereseti álláspontjuk szerint az V.r. alperes intézményi keretében működő szakértői bizottság a felpereseket közvetlenül hátrányosan különböztette meg, amikor őket etnikai származásukkal, társadalmi, vagyoni helyzetükkel összefüggésben enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősítette, és nem a képességeiknek megfelelő oktatást nyújtó intézetben javasolta elhelyezni. A szakértői vizsgálatok lefolytatása során az eljárásra irányadó jogszabályi előírásokat megsértve nem tájékoztatta a szülőket a vizsgálatokon való jelenlét és a véleménnyel szemben gyakorolható jogorvoslat lehetőségéről. A felpereseket annak ellenére minősítette egyéb fogyatékosnak (sajátos nevelési igényűnek) és javasolta az I.r. alperes erre szakosodott speciális oktatási intézményében való oktatásukat, hogy a felperesek valójában ép értelműek, normál oktatásban felzárkóztatással oktathatók lettek volna. A szakmai elvárásoknak egyébként sem megfelelő mérésekből és értékelésekből nem a nemzetközi szakmai sztenderdek alapján vont le következtetéseket, amikor az eltérő etnikai származást és az ebből eredő eltérő igényeket nem vette figyelembe. Rendszerszintű hiba volt, hogy a cigány etnikum nyelvi, szociokulturális hátterét nem kezelték megfelelően, amely félrediagnosztizáláshoz vezetett. A IV.r. alperes elmulasztotta ugyanakkor az V.r. alperes feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolni és a fenntartásában működő V.r. alperes számára a tevékenysége elvégzéséhez szükséges forrásokat biztosítani. Ezzel megsértette a felperesek személyiségi jogait és a felpereseknek államigazgatási jogkörben kárt okozott (Ptk. 349. §). Az I.r. alperesnél oktató - az értelmi fogyatékosság észlelése terén megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező - pedagógusoknak pedig észlelniük kellett volna, hogy valójában nem értelmi fogyatékos gyermekeket oktatnak. Ennek elmulasztása megalapozza az I.r. alperes felelősségét.

Az I. és IV.r. alperesek, vitatva a jogsértést, a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint az I.r. alperes a szakértői bizottság döntése alapján köteles volt a felperesek oktatását biztosítani, míg a IV.r. alperesnek, mint fenntartónak a kötelezettsége csupán az anyagi források biztosítása volt, amelynek eleget tett.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek megsértették az I. és III.r. felperesek esélyegyenlőséghez és a tanulás megválasztásához való jogát, ezért egyetemlegesen kötelezte az I., IV. és V.r. alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az I. és III.r. felpereseknek - a nevükre nyitott gyámhatósági fenntartású számlára - személyenként 1.000.000 forintot és 100.000 forint perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 205.000 forint állam által előlegezett költséget.