BH 1985.8.307 I. A tárgyalás elhalasztásának, félbeszakításának és elnapolásának fogalma és ezek érvényesülése a bíróság elé állítás esetén [Be. 182. § (1) bek., 196. § (1) bek., 346. §, 349. § (4) bek.].

II. A lopás többrendbelisége a sértettek számához igazodik, függetlenül attól, hogy az elkövető tudata átfogta-e a sértettek kilétét, illetőleg azt, hogy az eltulajdonított dolog hány sértett tulajdonában, illetőleg birtokában van [Btk. 12. § (1) bek., 316. § (2) bek. d) pont, KK 12. sz.].

A városi bíróság a terheltet lopás büntette miatt 4 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt a vádbeli napon este ittasan egy kalapáccsal betörte az ÁFÉSZ élelmiszerüzlete ablakát, majd azon keresztül bemászott a helyiségbe. Az üzlet irodájából 2 db számológépet, jegyzettömböt, műbőrmappát, naptárt, bélyegzőt és 1207 forint készpénzt, az üzletből pedig 2 üveg italt és 2 csomag kávét vitt magával. Az így eltulajdonított ingóságok (és készpénz) együttes értéke összesen 2688 forint, a rongálással okozott kár pedig 1491 forint volt. A kár lefoglalással megtérült.

A városi bíróság ítéletét június 4. napján bíróság elé állítással történt eljárás során hozta meg.

A terhelt május 21. napján követte el a bűncselekményt, az ügyben folytatott nyomozást május 24. napján befejezték, és az ügyész a terheltet május 28. napján állította bíróság elé (május 27. vasárnap volt).

A tárgyalás megnyitása után az eljáró bíró felhívta az ügyészt a vád ismertetésére. Ennek megtörténte után megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem vétség, hanem bűntett, ezért büntetti eljárásnak van helye. Mivel egyesbíróként járt el, a tárgyalást elnapolta június 4. napjára, és ezen a napon a bíróság elé állítási eljárást a büntetti eljárás szabályai szerint folytatta le, és hozta meg a már ismertetett ítéletet.

A városi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.

1. A büntető eljárási rendelkezések értelmében különbség van a tárgyalás elhalasztása, félbeszakítása és elnapolása között.

Ha a bíróság a tárgyalás megkezdése előtt bármely fontos olyan okot észlel, amely a tárgyalás megtartását akadályozza: a tárgyalást elhalasztja [Be. 182. § (1) bek.];

abban az esetben, ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból a tárgyalást folytatni nem tudja: a tárgyalás félbeszakítására kerül sor [Be. 196. § (1) bek.];

a tárgyalás elnapolására kizárólag a tárgyalás megkezdése után kerülhet sor, általában a bizonyítás kiegészítése érdekében [Be. 196. § (1) bek.].