A Fővárosi Törvényszék P.24408/2010/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 86. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 349. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Lugosi Erika

Fővárosi Bíróság

...P..../2009/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

a személyesen eljáró

felperes neve felperes címe. szám alatti lakos felperesnek,

dr. Nepp József jogi előadó által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve u. 4-6.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) Ft perköltséget.

A le nem rótt 64.000.- (hatvannégyezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon kell előterjeszteni.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányult, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs, kivéve, ha a tények előadására, illetve a bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. A fellebbezéselbírálása tárgyláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I N D O K O L Á S

A bíróság a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. A perben rendelkezésre álló, Budapesti VII. kerületi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály Őr -Járőr Alosztályának .../2007. számú 2007. május 04-én kelt, 1 személy rendőr őrmester és 2 személy rendőr őrmester által felvett jelentés szerint, 2007. május 4. napján 20 óra 00 perckor Üti-h úr utasítása alapján - 1 személy rendőr őrmester és 2 személy rendőr őrmester - kimentek a ingatlan címe. szám alá, mivel bejelentés érkezett arról, hogy két szomszéd összeverekedett. A helyszínen a bejelentő 3 személy fogadta a kiérkező rendőröket, aki kérdésükre elmondta "hogy fenti napon 19 óra 30 perckor a hálószobába tévézett mikor azt hallotta, hogy az ajtaján lévő ablaküveg betört. Ezt követően kiment a lakás ajtó elé mikor a szomszédja indulatosan kérdezte tőle, hogy miért pakolta ki a lakásának ablaka elől a holmiját, erre ő kalapáccsal beverte a szomszéd ablak üvegét. Elmondta, hogy a rongálással keletkezett kár érték kb. 1.000 Ft. Továbbá elmondta, hogy évek óta egymás haragosai."

A jelentés tanúsága szerint ezt követően felperes neve felperest hallgatták meg aki elmondta, " hogy fenti napon kb. 19 óra és 30 perckor érkezett haza ekkor észlelte, hogy az ablaka előtt lévő tévé hiányzik. Ezt követően azt hitte, hogy a szomszéd pakolta ki a tévét, ezért az ajtón lévő ablak üveget betörte. Elmondta még, hogy a rongálással keletkezett kár értéke kb. 7.000.-8.000 Ft. Továbbá elmondta, hogy évek óta haragosai egymásnak 4. személy."

A jegyzőkönyv szerint a rendőrök kérdésére 4. személy és felperes elmondta, hogy a történtek miatt feljelentést kívánnak tenni a egymás ellen.

A jelentés tartalma szerint az eljáró rendőrök tanúkutatást végeztek, melynek során meghallgatták 1 tanút, 2 tanút és 3 tanút az esettel kapcsolatban.

1 tanú jelentésbeli elmondása szerint "a fenti napon 4. személellyel nézték a tévét mikor hallották, hogy a bejárati ajtó ablaküveg betör, ekkor kimentek és a szomszéd kérdezte miért vitték el a tv-jét, erre 4. személy kalapáccsal beverte felperes neve ablak üvegét."

A Budapesti Rendőr-Főkapitányság VII. kerületi Rendőrkapitányság 2008. február 19-én kelt, ...1/2008.E. számú intézkedésének tanúsága szerint - figyelemmel arra, hogy felperes és 4. személy egymás sérelmére vagyon elleni szabálysértéseket követtek el - az ügyben keletkezett iratok 2007. május 07. továbbításra kerültek a Budapest VII. kerületi Önkormányzat Szabálysértési Hatóságához további eljárás lefolytatása céljából.

A periratok tanúsága szerint a Budapest Főváros .... kerület ...............Szabálysértési Hatóság a 2007. június 7. napján kelt, SZABS.../2007. számú levele mellékleteként felperesnek megküldte 2007. május 4-én történt rongálással elkövetett tulajdon szabálysértési ügyben keletkezett rendőri jelentés másolatát.

A felperes állítása szerint a BRFK VII. kerületi Rendőrkapitányság alkalmazásában álló két rendőr, aki a 2007. május 4-én kelt jelentést készítették az ugyanezen a napon ingatlan címe. szám alatt történtekről, a jelentésben valótlan tényt állítottak, a valós tényeket meghamisították azért, hogy a bűncselekményben nehogy nyomozást kelljen elrendelni a bűncselekmény elkövetésében nevesített 4. személy elkövető személy ellen. A felperesi állítás szerint az eljáró rendőrök bűnpártolást is elkövettek, azzal, hogy a lopás bűncselekményt elbagatelizálták.

Felperes állítása szerint az eljáró rendőrök tisztességtelen eljárásában a felperes jó hírnevét csorbították, és felperes sérelmére hitelrontást valósítottak meg a Budapest.........................Szabálysértési Hatósága előtt.

A felperes állítása szerint a rendőri intézkedésekkel a személyiségi joga, egyenlő bánásmódhoz való joga sérült és ezzel összefüggésben vagyoni és nem vagyoni kára keletkezett.