A Kúria Kfv.38026/2017/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (GYÁMHATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 2. §, (1) bek., 5. §, 12. §, (4) bek., 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 30/G. §, 95. §, (1) bek., 97/A. § (1) bek.] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A gyermek családból történő kiemelését és ideiglenes elhelyezését elrendelő hatósági intézkedést eredményezhet, ha a szülő elmulasztja a gyermeke kötelező védőoltásainak beadatását, annak végrehajtását a gyermek elrejtésével akadályozza, és megtagadja az együttműködést az egészségügyi és gyermekvédelmi szervekkel.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.38.026/2017/8.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperesek: I.rendű felperes neve I. rendű

III.rendű felperes neve II. rendű

A felperesek képviselője: Dr. ... ügyvéd (fél címe 4)

Az alperes: alperes neve (fél címe 3)

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: gyámügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek

A felülvizsgálati kérelem száma: 15.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. július 5-én kelt 10.K.27.188/2017/14. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.188/2017/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak felhívásra 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] I. és II. rendű felperesek a szülei a Kisvárdán 2015. február 23-án született kiskorú .... A gyermek a születését követően a Felső Szabolcsi kórház újszülött osztályán a BCG oltást kapta meg és ezt követően az életkorhoz kötött kötelező oltások közül egyet sem.

[2] A alperes neve Kisvárdai Járási Hivatala Népegészségügyi Osztálya (a továbbiakban: népegészségügyi osztály) 2015. július 28-án hivatalból eljárást indított kiskorú ... védőoltása beadása ügyében. Többször hivatalosan felszólította felpereseket, hogy a kiskorú gyermekük oltását pótolják, azonban ezek a felhívások eredménytelenek maradtak. Ezt követően 2016. július 21. napján határozattal elrendelte, hogy az I. és II. rendű felperesek, mint a kiskorú szülei jelenjenek meg a házi gyermekorvosnál az elmaradt életkorhoz kötött védőoltások megkezdése céljából, illetőleg távolmaradásukról elfogadható módon adjanak igazolást.

[3] A felperesek fellebbezése nyomán eljárt alperes neve Népegészségügyi Főosztály Járványügyi Főosztálya 2016. november 11. napján meghozott SZ/91/01428-4/2016. számú határozatával részben akként változtatta meg az elsőfokú határozatot, hogy kötelezte a felpereseket gyermekükkel a házi gyermekorvos rendelésén megjelenni az életkorhoz kötött kötelező védőoltások tekintetében az oltottsági állapot megállapítása vagy megkezdése pótlása céljából. Ha ez már megtörtént vagy a gyermek mentességet kapott, erről megfelelő dokumentumokat bemutatni az oltóorvosnak.

[4] Felperesek a másodfokú határozat ellen bírósághoz fordultak, amelynek eredményeképpen a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.029/2017. szám alatt hozott jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 57-59. §-ai törvényi szinten rögzítik a védőoltások kapcsán azok kötelezőségét, amelyre tekintettel minden gyermeknek meg kell kapnia a védőoltást, hogy ne legyen vírus, illetve baktérium hordozó. A közérdekből az érintett személy tűrni köteles a védőoltás foganatosítását, kivéve ha orvosi dokumentumok igazolják, hogy a gyermek arra nem alkalmas. A felperesek azonban ezen őket terhelő bizonyítási kötelezettségnek és a hatósági eljárás során az őket terhelő együttműködési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

[5] Mindezen közben a Vasmegyeri Védőnői Szolgálat jelzése alapján a alperes neve Kisvárdai Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztálya (a továbbiakban: gyámhatóság) a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 84. § (1) bekezdése alapján hivatalból eljárást indított kiskorú védelembe vétele tárgyában.

[6] Tekintettel a felperesek által megjelölt különböző tartózkodási helyekre, több különböző városban, településen (Kisvárda, Kemecse, Vasmegyer) működő gyámhatóság, illetve családsegítő és gyermekjóléti szolgálat számos eljárási cselekményt végzett, illetve kísérelt megtenni, ennek keretében a gyermek környezetéről, fejlődéséről, egészségi állapotáról tájékozódni. Ezen eljárás során derült fény egyebek mellett arra, hogy dr. ... gyermekorvos a csecsemőt összesen három alkalommal látta. Bár addig a fejlődésében nem látott problémát, azonban a szülők az utolsó alkalommal (2015. május 27-én) kijelentették a gyermeket a praxisból azzal, hogy Budapestre kívánják vinni egy homeopátiás orvoshoz, aki felír valamilyen gyógyszert, ami csökkenti a védőoltások elmaradásának esetleges mellékhatásait. Az OEP-től kapott 2016. november 18-i tájékoztatás szerint a gyámhatóság megállapította, hogy a szülők, miután a gyermekorvostól kijelentették a gyermeket, más gyermekorvost nem kerestek fel, a TAJ számát nem regisztrálták.