A Kúria Pfv.20437/2015/4. számú precedensképes határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

A rendelkezésre álló rendes jogorvoslati lehetőségek kimerítésének elmulasztása esetén az adóhatóság kártérítési felelősége nem állapítható meg. 1959. IV. Tv. 349. § (1)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20512/2013/15., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20202/2014/5., *Kúria Pfv.20437/2015/4.*, 3094/2016. (V. 12.) AB végzés

***********

Pfv.IV.20.437/2015/4.szám

A Kúria a dr. Molnár Angelika ügyvéd által képviselt felperesnek a .. jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal (1054 Budapest, Széchenyi u. 2.) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 70.P.20.512/2013. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.202/2014/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 22. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes 2009. április 9-én jogerőre emelkedett határozatával 120.372.000 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére. Ezen adótartozás és egyéb adótartozásból eredő fizetési kötelezettség miatt végrehajtási eljárást indított a felperessel szemben, amely során a felperes tulajdonában álló .. külterület 0323/6., 0323/7. és 0323/14. hrsz.-ú ingatlanokra végrehajtási jogot jegyeztek be az alperes javára. Az alperes a 0323/14. és a 0323/6. hrsz.-ú ingatlanok becsértékét 60 - 60 millió forintban határozta meg az adó és értékbizonyítvány alapján. 2009. október 1-jén eredménytelen volt az ingatlanokra kitűzött elektronikus árverés, ezért az alperes az ingatlanok becsértékét leszállította 30 - 30 millió forintra. Az ezt követően 2009. november 9-én tartott elektronikus árverés is eredménytelen volt. A felperes 2009. október 27-én felügyeleti intézkedés elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő és egyben kérte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 160. §-a szerint a végrehajtás felfüggesztését. A másodfokú adóhatóság felhívta az elsőfokú hatóságot a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem elbírálására. November 26-án elektronikus üzenetben arról tájékoztatta az elsőfokú adóhatóságot, hogy a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése az iratok előzetes áttekintését követően nem várható. Az elsőfokú adóhatóság 2009. november 26-án kelt és 2010. január 3-án jogerőre emelkedett végzésével a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította. Az elsőfokú adóhatóság a becsérték 14,5 - 14,5 millió forintra történő leszállítását követően 2010. január 11-én az ingatlanokat árverésen kívül árverési vétel hatályával a .. árverési vevő részére értékesítette a becsérték szerinti vételárért. A felperes képviselője jelen volt a jegyzőkönyv felvételekor, hozzájárult az értékesítéshez, a jegyzőkönyvet aláírta és a cég bélyegzőjével is ellátta. 2010. január 30. napjáig kapott haladékot a vevő a vételár kiegyenlítésére. 2010. január 15-én a másodfokú hatóság a felügyeleti eljárásban meghozott határozatával megsemmisítette az elsőfokú adókötelezettséget megállapító határozatot és új eljárás lefolytatását rendelte el. Ezt a határozatot 2010. január 22-én küldte meg az elsőfokú adóhatóságnak, a felperes pedig a határozatot február 1-jén vette át. Az árverési jegyzőkönyvet 2010. február 11-én záradékolták, eszerint a vevő az ingatlanok teljes vételárát 2010. január 28-án megfizette, az ingatlanokat az adóhatóság a záradékolás napján a vevő birtokába adta. A záradékot a felperes képviselője is aláírta és ellátta cégbélyegzőjével. Az elsőfokú adóhatóság 2010. február 12-én tájékoztatta az illetékes földhivatalt, hogy a 0323/6. és 0323/14. hrsz.-ú ingatlanok vonatkozásában a 2010. január 11-én kelt, árverésen kívül történő értékesítésről szóló jegyzőkönyv február 11-én jogerőre emelkedett, az árverési vételárat a vevő kifizette. Ezért kérte a vevő tulajdonjogának bejegyzését. Ezt követően az ingatlan-nyilvántartásba az árverési vevő tulajdonjogát bejegyezték.

Az elsőfokú adóhatóság 2010. február 23-án kelt végzésében a végrehajtási eljárást a felperes egyéb adótartozásai alapján 307.536 forint beszedésére korlátozta, majd március 19-én megszüntette.

A felperes keresetében 182 millió forint és 2010. január 28-tól járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 349. §-a alapján. Álláspontja szerint az alperes jogellenes magatartása az volt, hogy a megsemmisítő határozat meghozatala előtt és azt követően nem intézkedett annak megakadályozása érdekében, hogy az ingatlanok a felperes tulajdonából kikerüljenek. Előadta, hogy az ingatlanok valós forgalmi értéke 120 millió forint volt, ezért vagyonában 91 millió forint értékcsökkenés következett be. Az ingatlanokat hasznosítani kívánta, így az alperes mulasztása következtében 91 millió forint haszontól esett el.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes a megsemmisítő határozatot az Art. 144. § (2) bekezdésében előírt eljárási határidőn belül hozta meg, a másodfokú hatóságnak nincs olyan jogszabályban előírt kötelezettsége, hogy a végleges döntés előtt észlelje, várható az elsőfokú határozat megsemmisítése.

Megállapította, hogy a felperes a becsértéket megállapító határozattal, illetve az értékesítési jegyzőkönyvnek a vételárat tartalmazó rendelkezésével szemben a kára elhárítására alkalmas rendes jogorvoslatot nem vette igénybe. A megsemmisítő határozatról a felperes 2010. február 1-jétől tisztában volt, de ezután sem terjesztett elő végrehajtási kifogást a végrehajtás megszüntetésének, felfüggesztésének elmaradása miatt. A záradékolással szemben sem élt jogorvoslattal.