BH 2023.7.182 I. Érvényességre kiható lehet a bíró pervezetése (értve ez alatt a teljes bizonyítási eljárás lefolytatását), ha abból az tűnik ki, hogy az ügy kimenetelét függetlenül a bizonyítékoktól, a további bizonyítási eljárás eredményétől, eleve (előre) eldöntötte. Az eleve eldöntöttség egyfelől sérti a bizonyítékok szabad értékelésének elvét, másfelől az ártatlanság vélelmének alaptörvényi garanciáját. Ennek a következtetésnek kétségtelenül konkrét ténybeli alapokon nyugvónak kell lennie, ugyanis csak az adott konkrét ügy valóságos tényei alapján lehet megállapítani, s csak olyan feltárt adatok alapján, amelyek a bíró pártatlansága iránt észszerű (megalapozott) kételyt ébreszteni alkalmasak.

II. Az elfogult, azaz kizárt bíró eljárását orvosolni kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésével lehet, ezért a kérdéses megnyilvánulások figyelmen kívül hagyása nem orvosolja az abszolút eljárási szabálysértést [Be. 608. § (1) bek. b) pont, 14. § (1) bek. e) pont].

[1] A törvényszék katonai tanácsa a 2021. szeptember 10. napján kihirdetett ítéletével

- a volt rendőr őrmester I. r. vádlottat hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. § c) pont] miatt 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a részletfizetés engedélyezéséről, valamint a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról.

- A II. r. vádlottat közúti veszélyeztetés bűntette [Btk. 234. § (1) bek.] és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. § c) pont] miatt halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a végrehajtás elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsáthatóságról.

- A III. r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. § c) pont] miatt 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén az átváltoztatásról, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II. r. vádlott és védője, valamint a III. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

[3] Az elsőfokú ítélet az I. r. vádlott tekintetében 2021. szeptember 10. napján jogerőre emelkedett.

[4] Az ítélőtábla katonai tanácsa mint másodfokú bíróság a 2022. április 29. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r., a II. r. és a III. r. vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította azzal, hogy az elsőfokú eljárást a törvényszék katonai tanácsának másik tanácsa folytassa le.

[5] Az ítélőtábla katonai tanácsa a hatályon kívül helyező rendelkezés indokaként a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértést jelölte meg.

[6] Kifejtette, hogy a Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható, jelen ügyben ez az elfogultság, illetve ennek nyilvánvaló látszata az, amely az eljáró bíró kizártságának alapját képezi.

[7] Az eljáró bíró a tárgyaláson tanúsított magatartásával a pártatlanság látszatát nem őrizte meg, így hangot adott annak is, hogy a beszerzett bizonyítékot (vallomást) miként ítéli meg, ezzel előre vetítve határozatának tartalmát.

[8] Indokolása szerint az eljáró bírónak a II. r. vádlottal szembeni magatartása egyértelműen személyessé vált, amikor a büntetőeljárás megindításához vezető rendezvénybiztosítási tevékenységét kritizálta, összehasonlítva a saját korábbi, diákkorában végzett ilyen tevékenységével.

[9] Az eljáró bíró ezen nyilatkozatait részben a tárgyaláson tett vádlotti vagy tanúvallomások és a bűnügyi iratokban rögzített bizonyítékok ellentmondásainak észlelése kapcsán tette. Az ítélőtábla kifejtette, hogy nem kerülhet sor arra, hogy a bíróság már a bizonyítási eljárás befejezését megelőzően, nyomban értékelje a megismert bizonyítékokat, mert azt az ítélet indokolásának kell tartalmaznia.

[10] Kerülni kell továbbá annak a látszatát is, hogy az ügy már a bizonyítási eljárás befejezését megelőzően eldöntésre került a bíró részéről.

[11] Rámutatott arra, hogy nem kelti a pártatlan bírói magatartás látszatát az, ha az eljáró bíró a tanú vallomásának a tárgyaláson történő megváltoztatását követően tényként nyilatkozik arról, hogy a tanú vádlotti ráhatásra tett a tárgyaláson valótlan tartalmú vallomást.

[12] Minderre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja alapján az I. r. [figyelemmel a Be. 590. § (11) bekezdésére], a II. r. és a III. r. vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.

[13] A másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a fellebbviteli főügyészség a másodfokú végzés hatályon kívül helyezése és az ítélőtábla másodfokú eljárás lefolytatására utasítása érdekében jelentett be fellebbezést.

[14] A Legfőbb Ügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést annak indokaival egyetértve, kiegészítésekkel fenntartotta.

[15] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság végzésének indokolásában azt nem állapította meg, hogy az első fokon eljárt bíró elfogult volt, hanem azt rótta fel neki, hogy a tárgyaláson tanúsított magatartásával a pártatlanság látszatát nem őrizte meg.

[16] A Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kizárási ok csak abban az esetben áll fenn, ha a bíró az ügyben elfogult. A pártatlanság látszatának sérelme e kizárási okot még nem valósítja meg, ezért hatályon kívül helyezésnek sincs helye.

[17] A pártatlanság látszatának meg nem őrzése folyamatban lévő elsőfokú eljárásban a bíró ellen bejelentett kizárási indítvány esetén eredményezheti más bíró kijelölését, jelen esetben ugyanakkor az elsőfokú eljárás már befejeződött, az elsőfokú bíróság ítéletet hozott, amely ellen bejelentett fellebbezések folytán az ítélet felülbírálatának van helye. Ennek során a másodfokú bíróságnak módja van megítélni, hogy a pártatlanság látszatának meg nem őrzése megalapozatlan tényállást, egyéb okból törvénysértő ítéletet eredményezett-e. Amennyiben igen, az érdemi felülbírálat keretében a törvénysértő ítéletet az eljárási törvény adta keretek között megváltoztathatja, annak indokoltsága esetén akár hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasíthatja.

[18] A másodfokú bíróság azonban kellő alap nélkül, ezért indokolatlanul helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéletet.

[19] Ezért indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla katonai tanácsa végzését a Be. 630. § (2) bekezdése alapján valamennyi vádlott tekintetében helyezze hatályon kívül, és a másodfokú bíróságot utasítsa az eljárás lefolytatására.

[20] A II. r. vádlott védője az ügyészi fellebbezésre tett észrevételében kifejtette, hogy nem ért egyet az ügyészség álláspontjával, a másodfokú végzésben foglaltak helytállóak.

[21] A Kúria a fellebbezést a Be. 628. § (1) bekezdés b) pontja szerint tanácsülésen bírálta el.