A Budapest Környéki Törvényszék G.40200/2018/30. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:245. §, (1) bek., 2013. évi XXXIV. törvény (TSZSZ tv.) 1. §, (1) bek., 8/D. §, (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, (5) bek., 317. §, (1) bek., 365. §, 2016. évi XXIX. törvény (Iszktv.) 47. §, (4) bek.] Bíró: Hargitainé dr. Iharos Ágnes

A Budapest Környéki Törvényszék a .. Ügyvédi Iroda által képviselt ... felperesnek - a ..ügyvéd által képviselt ... alperes ellen vállalkozói költség megfizetése iránt indult perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy a bírósági letéti csoportnál .... számon nyilvántartott 35.333.100,- (harmincötmillió-háromszázharmincháromezer-száz) Ft teljesítési letétet, továbbá a ... számon nyilvántartásba vett 18.205.356,- (tizennyolcmillió-kettőszázötezer-háromszázötvenhat) Ft teljesítési letétet utalja vissza a letevő... Kft. részére.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Budapest Környéki Törvényszéken kell elektronikus úton előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselet az Ítélőtábla előtti eljárásban kötelező az ítélet elleni fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködés nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a felek ezt kérték. A fellebbező fél azonban a fenti esetekben is kérheti a fellebbezésében a tárgyalás tartását.

Indokolás

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv 2018. március 14-i keltezésű .... számú szakvéleménye, a 2016. december 30-án kelt megrendelés és alvállalkozói szerződés, a 2018. január 19-én keletkezett összefoglaló, továbbá a perben keletkezett egyéb adatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő 2016. december 30-án alvállalkozói szerződést kötöttek, melynek szerint a felperes szerelési munkákat vállalt a ... által létesítendő akkumulátor gyárban ... A szerződés tárgyaként a melléklet szerinti 1 db hűtőtorony, 22 db légkezelőegység, 6 db aktív szén torony, 2 db oldószer semlegesítő egység, valamint egyéb, kisebb gépek telepítése volt a feladata. A szerződés teljesítésének véghatáridejeként 2017. február 28. napját kötötték ki, helyszíneként a ... .... hrsz.-ú telepe lett megjelölve, míg a munkadíj (8.3. pont) nettó 430.000,- EUR volt.

Az alvállalkozói szerződés 3.2. pontja tartalmazza, hogy a megállapodás szerinti teljesítések megrendelő által megkövetelt módosításait az alvállalkozó a műszaki lehetőségek keretein belül elvégzi. Az ebből eredő költségcsökkentést vagy többletköltséget a mindenkori változtatás végrehajtását megelőzően megállapodásban kell rögzíteni. A 8.1. pont rögzíti, hogy amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg, az árak a szerződés teljes lebonyolításáig kötött áraknak tekintendők, az alvállalkozó által teljesítendő szállítások és teljesítések minden ráfordítását magukban foglalják, azaz az alvállalkozói díj magában foglalja az összes költséget, mely a munka elvégzésével kapcsolatban az alvállalkozónál felmerül. A 8.2. pont pedig rendelkezik róla, hogy a járulékos teljesítéseket a megrendelő csak abban az esetben téríti meg, ha erre vonatkozóan a kivitelezés előtt írásos megrendelést adott, amelyben különösképpen az ár megállapítására is sor kerül.

A tényleges felvonulás a területre 2016. december 27-én történt meg.

A felperes 2017. január közepén tájékoztatta az alperest arról, hogy az általa elfogadott árajánlathoz képest csak többletköltségek felvállalásával tudja a szerződést teljesíteni, a felmerült munkaterületi és logisztikai körülmények miatt, amiket az ajánlatkészítés idején még nem lehetett előre látni. A felperes számára ugyanis ekkor derült ki, hogy a megkapott munkaterületen a különböző szakágak fizikailag, logisztikailag akadályozzák egymás tevékenységét, mert azonos munkaterületen egy időben kellett a szerződésben vállalt feladatokat elvégezni. A felperes a szerződés teljesítése során naponként úgynevezett daily reportokat küldött az alperesnek, melyben a teljesítés menetéről, illetve a körülmények miatt felmerülő, az ajánlatba foglalt megoldásokról tájékoztatta. Alperes ezek tartalmát nem kifogásolta, ezekre semmilyen módon nem reagált.

A szerelési munkák befejezésével a felek által kikötött vállalkozási díj megfizetésre került a felperesnek, de az alperes az ezen túlmenően felperes által igényelt többletköltségek megfizetése elől elzárkózott.

Ezt követően a felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordult szakvélemény kérése céljából.

A 2018. március 14-én kelt szakvéleményében a szakértői testület rögzítette, hogy 2018. március 5-én helyszíni szemlét tartottak a .... Zrt. .., Ipartelep ... hrsz-ú telephelyén, melyen jelen volt a szakértői tanács három tagja, ..felperesi és .. alperesi ügyvezető, illetve további személyek a jelenléti ív szerint. A szakvélemény részletezi a felperes által előterjesztett kérelmet az alábbiak szerint: A felperes a megkötött alvállalkozói szerződés alapján 2016. december 27-én .. felvonult, amikor is tapasztalták, hogy a munkaterületen a különböző szakágak akadályozzák egymás tevékenységét, mert azonos munkaterületen több alvállalkozónak egy időben kellett dolgoznia. Sokszor fordult elő velük, hogy a munkaterületet a rájuk vonatkozó ütemtervben jelölt határidőben nem tudták megkapni, pl. az aktív széntorony esetén 30 napos csúszással kapták meg a gépalapot és a munkaterületet a telepítésre. Erről a megrendelőt személyesen tájékoztatták, közölve, hogy amennyiben nem képes úrrá lenni a kialakult helyzeten, akkor ez nekik az elfogadott árajánlathoz képest a nehezebb munkaterületi és logisztikai körülmények miatt többletköltségeket okoz. Ekkor azt a visszajelzést kapták az alperesi ügyvezetőtől, hogy rögzítsék a munkaterületen történteket, azokat jelezzék, és a munka befejezésekor a felmerült többletköltséget elszámolják. Ezt követően folyamatosan angol nyelvű napi riportot készítettek és küldtek meg a megrendelőnek, aki arra, illetve a munkaösszesítőkre és a többletköltség kimutatásokra semmilyen reklamációt, kifogást nem tett.

2017. április hónapban a munka elkészült, ekkor elszámoltak a megrendelővel, aki a számláikat kifizette, azonban elzárkózott a többletköltségeket okozó, kényszerűségből elvégzett munkák és alkalmazott drágább műszaki megoldások elismerését bizonyító teljesítési igazolás kiadásától, ami az alapja lenne annak, hogy a többletköltségekről számlát állíthassanak ki feléje.

Ezért kérték a TSZSZ-t, hogy állapítsa meg, hogy az általuk készített anyagban bemutatott, kimunkált többletköltségük, az eredetileg elfogadott alvállalkozói ajánlattól eltérő, általuk alkalmazott műszaki megoldások olyan műszaki szükségességből, kényszerből elvégzett munkák/műszaki megoldások eredménye, amely műszaki feltételek és körülmények kialakulása és fennállása a megrendelőnek volt felróható, és a szerződéskötéskor azzal ésszerűen számolni nem lehetett. Felmerült többletköltségként nettó 216.984,- EUR megállapítását kérte. A szakvélemény rögzíti, hogy az alperes ezzel szemben 43.000,- EUR elfogadására tett javaslatot.