2013. évi XXXIV. törvény
az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról
1. A törvény hatálya
1. § (1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés (a továbbiakban együtt: szerződés) teljesítéséből eredő, e törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó (a továbbiakban együtt: fél) megbízására, szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg.
(2) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között.
(3) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki.
(4) E törvény alkalmazásában
a) szerződést biztosító mellékkötelezettség a bankgarancia, zálogjog és kezesség,
b) biztosítékot nyújtó személy: a bankgaranciát vállaló pénzügyi intézmény, a zálogkötelezett és a kezes.
(5) A szakértői vélemény jogszabályban meghatározott díjazás ellenében kérhető.
(6) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per kivételével -az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott szervek eljárásában nem rendelhető ki.
(7) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint a tagjának jogaira és kötelezettségeire a Szaktv. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(8) E törvény alkalmazásában építési beruházás alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 30. pontjában foglalt tevékenységek összessége értendő.
2. A szakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízás
2. § (1) Ha a félnek a szakértői vélemény elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelme megfelel az e törvényben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást elfogadja és erről értesíti az eljárást kezdeményező felet.
(2) Ha a fél kérelme nem felel meg az e törvényben és külön jogszabályban foglalt feltételeknek, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a megbízást visszautasítja, amelynek tényéről - a visszautasítás okának megjelölésével - értesíti az eljárást kezdeményező felet.
(3) Ha a fél kérelme hiányos, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a kérelem beérkezését követő naptól számított 5 napon belül tájékoztatja a hiányokról és azok pótlásának lehetőségéről, határidejéről.
(4) Ha a fél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettsége érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri,
a) az eljárást kezdeményező fél a biztosítékot nyújtó személyt erről értesíti, és egyben gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettséget keletkeztető jogviszony időbeli hatályának meghosszabbításáról,
b) a mellékkötelezett a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvélemény-kivonatának a 8. § (3) bekezdése szerinti közléséig a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kötelezetti késedelembe nem esik.
3. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működtetése és tagjai
3. § (1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működik.
(2) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
a) vezetőjét, vezető helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter,
b) tagjait az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményezése mellett - az igazságügyért felelős miniszter
egyetértésével nevezi ki.
(3) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, annak tagjait és tisztségviselőit nem utasíthatja. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv adminisztrációját végző alkalmazottait a szakmai tevékenységük körében nem utasíthatja, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által vizsgált egyes ügyekre vonatkozó szakértői tevékenységgel kapcsolatos adatokat elkülönítetten kezeli.
(4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagjaira, szervezetére, működésére, eljárására, díjazására, tagjainak képesítésére és jogosultságára, a feladatellátás feltételeire, a szakértői vélemény és kivonatának tartalmára, valamint elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelemre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti minősített beszerzési eljárás vagy védelmi beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos ügyekben eljáró Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői tanács tagjainak a minősített vagy a védelmi beszerzési eljárásnak megfelelő szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkezniük.
4. A szakértői tanács
4. § (1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nevében a szakvéleményt és annak kivonatát - saját szakmai felelőssége mellett - a szakértői tanács adja.
(2) Az ügyben eljáró szakértői tanács három tagját és közülük a szakértői tanács elnökét a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője jelöli ki a vizsgálandó építészeti-műszaki tervezési, illetve az építőipari kivitelezési munka szakterületének megfelelő, a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tagok közül.
5. § (1) A szakértői tanács tagjaként nem járhat el, aki a Polgári perrendtartásról szóló törvény szerint, mint szakértő sem járhatna el.
(2) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője hivatalból gondoskodik arról, hogy kizárt tag ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.
(3) A szakértői tanács tagja a Szaktv. 13. § (4) bekezdésében foglaltakat a tudomására jutástól számított 5 napon belül jelzi a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének.
(4) Ha a szakértői tanács tagja a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, továbbá ha a kizáró okot a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője állapítja meg, az eljárásra másik tagot jelöl ki. Így kell eljárni akkor is, ha a szakértői tanács tagja a szakértői vélemény elkészítésének egyéb akadályát maga jelentette be.
(5) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének akadályoztatása esetén - ideértve a kizárást is - a vezetői feladatait az erre kijelölt helyettese látja el.
5. A szakértői vélemény elkészítése
6. § (1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a szerződés teljesítését vizsgálja, szakvéleményt vagy kivonatot ad ki, amely alapján megállapítható, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg, és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése - adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése - milyen összegben indokolt.
(2) A szakvélemény - a külön jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó előírások szerint - a következő kérdések tárgyában készül:
a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása,
b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,
c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és
d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.
(3) A szakértői vélemény részét képezi a fél által csatolt szerződés másolata.
(4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét a kérelemnek - hiánypótlás esetén azok pótlásának - a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez való beérkezését követő naptól számított 30 napon belül készíti el. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője - ha az ügy különös bonyolultsága indokolja - a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja; a meghosszabbításról legkésőbb a határidő lejártakor értesíti azt, akinek a szakértői véleményt meg kell küldenie.
7. § (1) A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot - az építési, kivitelezési szerződés vizsgálata esetén - a kivitelezés helyszínén végzi el; a szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A szakértői tanács tagja a szakértői vizsgálat keretében jogosult a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlanba belépni. A szakértői vizsgálaton a szerződő felek és a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa jelen lehetnek.
(3) A kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa a szakértői vizsgálat elvégzése érdekében köteles biztosítani
a) a szakértői tanácsnak és a félnek a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlanba történő belépést,
b) a szakértői tanácsnak a szakértői vizsgálat elvégzését.
(4) A szakértői vizsgálat megkezdésekor a szakértői tanács tagja a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosát tájékoztatja a szakértői vizsgálat céljáról, várható időtartamáról, menetéről, valamint a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségéről.
(5) Ha a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa nem tesz eleget a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, ennek tényét a szakértői tanács a jegyzőkönyvben rögzíti és a fél kérelmére kezdeményezi a helyszíni vizsgálatnak a rendőrség közreműködése mellett történő megtartását. A rendőrség ilyen esetben - a rá irányadó jogszabályi előírások szerint - megteszi a helyszíni vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket.
(6) A rendőrségnek a helyszíni vizsgálat során történő közreműködés nyomán felmerülő költségeiről - az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján - a közreműködő rendőri szerv igazolást állít ki, amelyet a Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek küld meg.
8. § (1) A szakértői tanács a szakértői véleményt írásban terjeszti elő; a szakértői véleményt a szakértői tanács tagjai aláírásukkal látják el.
(2) A szakértői tanács felterjesztésére a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője a szakértői véleményt ellenjegyzi és ellátja a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv bélyegzőjével, továbbá a rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt megküldi a szerződő felek részére.
(3) Ha a fél a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a biztosítékot nyújtó személy részére megküldi a szakértői vélemény kivonatát. Ha az eljárást kezdeményező felet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv hiánypótlásra szólítja fel, erről a biztosítékot nyújtó személyt értesíti.
(4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv olyan véleménye alapján, amely szerint a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt,
a) a bankgaranciát vállaló pénzügyi intézmény a bankgaranciaszerződésben foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti,
b) a zálogjog a Ptk.-ban írt egyik módon sem érvényesíthető, vagy
c) a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.
(5) Ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye alapján a mellékkötelezettség érvényesítése csak részben indokolt, a szakvéleményben szereplő indokolt összegen felüli összeg tekintetében a (4) bekezdés megfelelően alkalmazandó.
(6) A mellékkötelezett (4) vagy (5) bekezdés szerinti eljárása esetén a Ptk. teljesítés megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.
(7) Semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz.
6. Záró rendelkezések
9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv tagjaira, szervezetére, működésére, eljárására, tagjainak képesítésére és jogosultságára, a feladatellátás feltételeire, a szakértői vélemény és kivonatának tartalmára, valamint elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelemre vonatkozó részletes szabályokat,
b) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv díjazására vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
10. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 24. §-a 2013. június 30-án lép hatályba.
(3) E törvény 1-9. §-a, 11-12. §-a, 13. § (5) bekezdés b) pontja, 14-16. §-a, 18. § (1) bekezdése, 19. §-a, 21-22. §-a, valamint a 23. § (2)-(4), (8) bekezdése, a (9) bekezdés a) és b) pontja és a (10) bekezdés a) pontja 2013. július 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 23. § (1), (5)-(6) bekezdése 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 13. § (1), (3) bekezdése és (5) bekezdés a) pontja, 17. §-a és 20. §-a 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) E törvény 13. § (2) és (4) bekezdése, valamint 23. § (7) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
11. § E törvény 16. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
12. § E törvény 13. § (5) bekezdés b) pontja, 14. és 15. §-a, 21. és 22. §-a a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
7. Módosuló jogszabályok
13. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény ötödik része a 386/N. §-t követően a következő fejezettel egészül ki:
"XXVI/A. FEJEZET
A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per
A kiemelt jelentőségű perek szabályainak alkalmazása
386/O. § A pertárgy értékétől függetlenül kiemelt jelentőségű pernek minősül a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt - hatáskörtől függően járásbíróság vagy törvényszék előtt - indított olyan per, amelyben a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére hivatkozik. E perekre a XXVI. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Keresetindítás
386/P. § (1) A keresetlevelet a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.
(2) A keresetlevélhez csatolni kell a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményét, valamint az annak kézbesítési időpontját igazoló okirati bizonyítékot. Ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki.
(3) A 121/A. § rendelkezéseit a felek személyétől függetlenül alkalmazni kell. A keresetlevélhez olyan iratot kell csatolni, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapítva tartalmazza a felek írásbeli nyilatkozatait vagy a jogvita peren kívüli elintézésének megkísérlését. Ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és a pert az általános szabályok szerint kell lefolytatni. A 386/R. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.
Ideiglenes intézkedések
386/Q. § (1) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén, kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon - 400 millió forintot meg nem haladó összegű - követelés teljesítését, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés szerinti értéke.
(2) A kérelem akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése vagy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése esetére
a) a követelés összegének visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy
b) a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezte.
(3) A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a rendelkezésre álló iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül dönt. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakat igazoló okirati bizonyítékot. Ennek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki. A mulasztás igazolásának nincs helye.
(4) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt biztosítás vagy garancia meglétét az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja. A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzését hatályon kívül helyezi, ha a feltételek fennállását a fél felhívásra nem igazolja.
(5) Ha az ideiglenes intézkedés hatályát veszti vagy a bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzést hatályon kívül helyezi, a letétbe helyezett összeg kifizetéséről rendelkezni kell.
Szakértők
386/R. § (1) A perben felmerülő szakkérdésben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.
(2) A bíróság a szakértői tanács elnökét megidézheti, meghallgatására a 180. § (1) bekezdése és a 182. § megfelelően irányadó. A fél - ha a bizonyítás szempontjából szükségesnek látszik - a perben más szakértő kirendelését is indítványozhatja.
(3) A szakértőnek a perben felmerülő költségei viselésére a 187. § megfelelően irányadó.
(4) A perben más szakértőként az sem járhat el, aki a jogvitával érintett ügyben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői tanácsának tagjaként szakvéleményt adott vagy a szakvélemény adásával kapcsolatban ellátta a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetőjének feladatait.
Keresetváltoztatás és viszontkereset
386/S. § A 146/A. § és 147/A. § rendelkezéseit a pertárgy értékétől függetlenül alkalmazni kell.
Előzetes végrehajthatóság
386/T. § Az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező - 400 millió forintot meg nem haladó összegű - részében, ha az a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza."
(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXVI/A. fejezete a 386/T. §-t követően a következő alcímmel és 386/U. §-sal egészül ki:
"Elektronikus kommunikáció
386/U. § (1) A perben a beadványokat és azok mellékletét elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.
(2) Az elektronikus kapcsolattartásra a 394/B. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az alperest arról tájékoztatja, hogy védekezését, nyilatkozatát elektronikus úton kell benyújtania. Egyebekben az elektronikus kapcsolattartásra a 394/B. § (6) bekezdését és a 394/D-394/H. §-t kell alkalmazni.
(3) Ha a pert a 386/P. § (4) bekezdése alapján az általános szabályok szerint kell lefolytatni, a felperes a továbbiakban választása szerint elektronikus úton vagy papír alapon járhat el. Ha a felperes a beadványát elektronikus úton nyújtja be, azt az elektronikus kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni [394/B. § (2) bekezdés]."
(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a következő 397/B. §-sal egészül ki:
"397/B. § A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv 2013. július 1. és 2013. szeptember 1. napja között kézbesített szakvéleményére alapított perben a keresetlevél 2013. szeptember 15. napjáig akkor is előterjeszthető, ha a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvan nap eltelt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és a pert az általános szabályok szerint kell lefolytatni. A 386/R. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell."
(4) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a következő 397/C. §-sal egészül ki:
"397/C. § E törvénynek az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 386/U. §-át a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni."
(5) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
a) 314. § (1) bekezdésében a "vagy a 127. §-ban meghatározott módon érvényesíthető" szövegrész helyébe a "vagy a 127. §-ban meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető" szöveg,
b) 398. §-ában a "fizetési késedelem leküzdéséről szóló 2000/35/EK irányelvének 5. cikkével" szövegrész helyébe a "késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvének 10. cikkével" szöveg
lép.
14. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a 292. §-t követően a következő 292/A. és 292/B. §-sal egészül ki:
"292/A. § (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.
(2) A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha
a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megelőzte;
b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy
c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét.
(3) Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt.
(4) Ha a jogosult gazdálkodó szervezet, gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben, a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára az e § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul eltérő szerződési feltételt a jogosult megtámadhatja.
(5) A gazdálkodó szervezetek közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének határidejét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára megállapító kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.
(6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, az (5) bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(7) Az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket.
292/B. § (1) A szerződő hatóság - szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződése esetén -a pénztartozást a következő szabályok szerint köteles teljesíteni:
a) a pénztartozás teljesítési határideje nem haladhatja meg a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája szerződő hatóság általi kézhezvételének napját követő harminc napot; a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát;
b) amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája szerződő hatóság általi kézhezvételének időpontja, vagy a szerződő hatósággal szerződő fél fizetési felszólításának vagy számlájának szerződő hatóság általi kézhezvétele a szerződő hatósággal szerződő fél teljesítését megelőzte, a pénztartozás teljesítési határideje nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének) napját követő harminc napot.
(2) A szerződésben foglalt, a pénztartozás teljesítésére kikötött határidő az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy az a szerződés jellege miatt tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött határidő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. A felek által a pénztartozás teljesítésére kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg, a jogosult megtámadhatja.
(4) A szerződő hatóság és a gazdálkodó szervezet közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének határidejét
a) hatvan napnál hosszabb határidőben meghatározó szerződési kikötés hatvan napot meghaladó része semmisségének megállapítását; vagy
b) az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet hátrányára meghatározó, hatvan napot meg nem haladó határidőre vonatkozó kikötés megtámadásával a kikötés érvénytelenségének megállapítását
a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti. A kérelem alapossága esetén a bíróság a kikötés semmisségét, illetve érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek.
(5) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, a (4) bekezdés szerinti általános szerződési feltétel semmisségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel semmisségének, illetve tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(6) A (4) és az (5) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel semmisségének, illetve tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, semmisségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket."
(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére."
(3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
(3) Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.
(4) A késedelmi kamat mértékét a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a 292/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.
(5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.
(6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az (5) bekezdés szerinti olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(7) Az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket.
(8) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti az olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amely kizárja a késedelmi kamat, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget. A semmisség megállapítására a 292/B. § (4)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell."
(4) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény "A kötelezett késedelme" alcíme a következő 301/B. §-sal egészül ki:
"301/B. § (1) A szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződése esetén a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - legalább nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A késedelmi kamatot kizáró vagy korlátozó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
(3) Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.
(4) A késedelmi kamat esedékességét a 292/B. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési kikötés semmis.
(5) A szerződő hatóság és a gazdálkodó szervezet közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő szerződési kikötés semmisségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti. A kérelem alapossága esetén a bíróság a kikötés semmisségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek.
(6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az (5) bekezdés szerinti olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel semmisségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(7) Az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, semmisségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket."
(5) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 405. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket jegyzőkönyvben rögzíteni. Ha a felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, az átadás-átvétel időtartama legfeljebb harminc nap. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben, illetve szerződő hatóság által megrendelőként gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt a vállalkozó megtámadhatja."
(6) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 407/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. Ha a felek a szerződésben másként nem állapodnak meg, a próbaüzem időtartama harminc nap. Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben, illetve szerződő hatóság által megrendelőként gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben a próbaüzem időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési feltételt a vállalkozó megtámadhatja."
(7) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz; a 292/A-292/B. §, 301/A-301/B. §, 405. § (1) bekezdés, valamint a 407/A. § (1) bekezdés tekintetében nem minősül gazdálkodó szervezetnek az, aki a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében ajánlatkérő (szerződő hatóság)."
(8) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"f) szerződő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles."
(9) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 688. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"c) az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről; a törvény 209. § (2) bekezdése, 209/A. § (1) bekezdése, 236. § (2) bekezdés c) pontja, 292/A-292/B. §-a, 298. § a) pontja, 301/A-301/B. §-a, 368. § (1) bekezdése, 405. § (1) bekezdése, 407/A. § (1) bekezdése és 685. § f) pontja;"
(10) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
a) 232. § (3) bekezdésében a "félévet megelőző utolsó napon" szövegrész helyébe a "félév első napján" szöveg,
b) 236. § (2) bekezdés c) pontjában a "[209/A. § (1) bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés]" szövegrész helyébe a "[209/A. § (1) bekezdés, 292/A. § (4) bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés, 405. § (1) bekezdés és 407/A. § (1) bekezdés]" szöveg,
c) 298. § a) pontjában a "ha a szerződésben megállapított" szövegrész helyébe a "ha a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott," szöveg,
d) 301. § (1) bekezdésében a "félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal" szövegrész helyébe a "félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal -" szöveg,
e) 301. § (3) bekezdésében a "félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni" szövegrész helyébe a "félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni" szöveg
lép.
15. § (1) A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Ptk. 292/A. § (5)-(7) bekezdése, 292/B. § (4)-(6) bekezdése, 301/A. § (5)-(8) bekezdése, valamint a 301/B. § (5)-(7) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezésére jogosult a kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezet."
(2) Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 5/D. § (2) bekezdése.
16. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 39. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve)
"e) végrehajtási eljárás lefolytatása, illetve az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló törvényben meghatározott szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából, ha az abban való közreműködés - jogszabály alapján - a rendőrség számára kötelező;"
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
"a) az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg
aa) az elővezetés és a kísérés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait, továbbá
ab) az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló törvényben meghatározott szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása céljából történő rendőri közreműködés nyomán felmerült költségek mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait,"
17. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 186. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bíróság a biztosítási intézkedést - 400 millió forintot meg nem haladó összegben - az (1) bekezdés alapján elrendeli, ha a követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben hozott ítéletnek a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező részén alapul, amely ítélet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza."
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (2) bekezdésben meghatározott bíróság biztosítási intézkedést rendel el - 400 millió forintot meg nem haladó összegben - az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert indítottak, illetve viszontkeresetet érvényesítettek, és a tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére vonatkozó követelés a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményén alapul."
18. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara külön jogszabály szerint - a területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával - biztosítja a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működésének feltételeit."
(2) A Gktv. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti társasággal kapcsolatosan az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel való egyeztetést követően hozza meg."
(3) A Gktv. 13/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti társasággal kapcsolatosan az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Miniszterelnökségen működő külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár gyakorolja."
19. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Igazságügyi szakértői tevékenységet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre feljogosított
a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság), valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás),
c) e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény,
d) igazságügyi szakértői testület,
e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet),
f) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
[a továbbiakban az a)-f) pont e törvény alkalmazásában együtt: szakértő] végezhet."
20. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 3. § (2) bekezdésében a "vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon érvényesíthető" szövegrész helyébe a "vagy a Pp. 127. §-ában meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető" szöveg lép.
21. § (1) A Kbt. 127. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Semmis - a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 301/B. § (2) bekezdésében lehetővé tett eset kivételével -a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását."
(2) A Kbt. 130. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben - a Ptk. 405. § (1) bekezdésére figyelemmel - meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni.
(3) Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 292/B. § (1)-(2) bekezdéseitől eltérő sajátos szabályokat állapíthat meg.
(4) Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó, a Ptk. 292/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.
(5) A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, feltéve, hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésekre előírt szabályokat."
(3) A Kbt. 131. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 130. § (1)-(2) és (6) bekezdésében, valamint az e §-ban meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek ezekről nem vagy - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti esetet - ezektől eltérően állapodtak meg."
(4) A Kbt. 181. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) E törvénynek az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 127. § (4) bekezdését, 130. § (2)-(5) bekezdését, 131. § (3) bekezdését, valamint a Mód. tv.-nek a Ptk. szerződő hatóságok ügyleteire vonatkozó szabályait megállapító rendelkezéseit közbeszerzési szerződések esetében 2013. július 1-jét követően megindított közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződésekre kell alkalmazni."
(5) A Kbt. 183. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"l) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)
(6) A Kbt. 182. § (1) bekezdés 10. pontjában az "e törvénytől eltérő" szövegrész helyébe az "e törvénytől és a Ptk.-tól eltérő" szöveg lép.
22. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. § (1) A termelő és feldolgozó, illetve felvásárló viszonylatában a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, illetve felvásárló részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a termelő a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a feldolgozó, illetve felvásárló rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékének kifizetésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a pénztartozás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a fizetésre kötelezett köteles a termék ellenértékét a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamattal, de összességében legalább a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal megfizetni.
(3) A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott,
a) a termék ellenértékére és
b) a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra
vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát."
23. § (1) Az Étv. 38/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett vállalhatja és folytathatja a 16. §, a 32. §, a 33/A. § és a 38/A-38/C. § szerinti tevékenységet."
(2) Az Étv. 58. §-a az alábbi (11)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
"(11) A Nyilvántartás a lánctartozások elkerülése érdekében, a tervezési vagy építőipari kivitelezési tevékenység végzésének felfüggesztése vagy a nyilvántartásból törlés céljából tartalmazza az építmény tervezésére vagy építőipari kivitelezési tevékenység végzésére irányuló szerződéses főkötelezettséghez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott marasztaló jogerős bírósági ítéletről kiállított értesítést, amely
a) a marasztalt fél (10) bekezdés szerinti, a bíróság rendelkezésére álló adatait, továbbá
b) az ítélet rendelkező részének és indokolásának a díjfizetési kötelezettség nem teljesítésével összefüggő részét
tartalmazza.
(12) A szakmai kamara, továbbá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a (11) bekezdésben meghatározott értesítés vagy kormányrendeletben meghatározott nemfizetési jelzés alapján - az 52. § (3) bekezdésben foglalt alapelvek figyelembe vétele mellett - a (11) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat, mely a kamarák nyilvántartásának közérdekből nyilvános részét képezik.
(13) A bíróság a (11) bekezdésben foglalt értesítést az ítélet kihirdetésétől számított 15 napon belül elektronikus úton megküldi a Nyilvántartás számára."
(3) Az Étv. 60. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A bíróság az 58. § (13) bekezdése szerinti kötelezettségét 2013. december 31-éig papír alapon is teljesítheti. Az adatkezelő gondoskodik a papír alapú ítéletek Nyilvántartásba történő elektronikus feltöltéséről."
(4) Az Étv. 62. § (1) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
"21. a vállalkozó kivitelezői tevékenység
21.1. körét,
21.2. bejelentésére és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
21.3. folytatásának részletes feltételeit,
21.4. bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,
21.5. teljesítéséhez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és jogkövetkezmények megállapításának részletes szabályait"
(rendelettel állapítsa meg.)
(5) Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
"32. az építészeti-műszaki tervezés során a tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az építészeti-műszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és az ennek alapján megállapítható jogkövetkezmények részletes szabályait"
(rendelettel állapítsa meg.)
(6) Az Étv. 62. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az építmények építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körét, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmát rendeletben állapítsa meg."
(7) Az Étv. 62. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1c) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a belföldi székhelyű tervező által vállalt építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési munkadíj eleme tekintetében a legalacsonyabb és a legmagasabb irány-díj meghatározásának módszerét rendeletben állapítsa meg."
(8) Az Étv. 62. § (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)
"6. az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlásában a tárgyévre megállapított minimális építőipari rezsióradíj, vagy az ajánlás hiányában az előző évi minimális építőipari rezsióradíjnak a KSH által közzétett inflációs rátával növelt mértékét"
(rendelettel állapítsa meg.)
(9) Az Étv.
a) 39. § (3) bekezdésében a "folytatni, köteles" szövegrész helyébe a "folytatni, annak rendelkezni kell a kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és köteles" szöveg,
b) 40. § (2) bekezdés c) pontjában az "az építmény" szövegrész helyébe a "- kormányrendeletben meghatározott feladatai körében - az építmény" szöveg,
c) 40. § (1) bekezdés b) pontjában a "készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli" szövegrész helyébe a "készült kivitelezési" szöveg,
d) 48. § (4) bekezdésében a "nyilvántartási számmal" szövegrész helyébe a "nyilvántartási számmal, vagy kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság felfüggesztésének időtartama alatt folytat kivitelezési tevékenységet" szöveg,
e) 52. § (2) bekezdésében a "szakmagyakorlóval" szövegrész helyébe a "szakmagyakorlóval, valamint a vállalkozó kivitelezővel" szöveg,
f) 58. § (8) bekezdés b) pontjában a "tevékenységének ellenőrizhetősége" szövegrész helyébe a "tevékenységének, szerződéses kötelezettsége teljesítésének ellenőrizhetősége, elmulasztásának (11) bekezdés szerinti szankcionálhatósága," szöveg
lép.
(10) Hatályát veszti az Étv.
d) 58. § (10) bekezdésében az "a (6) bekezdésben meghatározott kötelező adatkezelés során" szövegrész.
24. § A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény 63. § (2) bekezdése nem lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke