A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20229/2019/7. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:58. §, 6:245. §, 2013. évi XXXIV. törvény (TSZSZ tv.) 8/D. §, 8/A. §, 8/B. §, 8/E. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, 183. §, 220. §, 237. §, 239. §, 279. §, 315. §, 316. §, 317. §, 369. §, 381. §, 383. §, 2016. évi XXIX. törvény (Iszktv.) 47. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Darákné dr. Nagy Szilvia, Pestovics Ilona, Takácsné dr. Kükálo Judit

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.229/2019/7/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Bende Tibor ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni vállalkozói díj megfizetése iránti perében a Budapest Környéki Törvényszék 2019. február 7. napján kelt 5.G.40.200/2018/30. számú ítélete ellen a felperes 31. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 110.000 (azaz száztízezer) EUR-t, amely összeg kiadása érdekében megkeresi a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági hivatalát azzal, hogy a fenti összeget utalja ki a felperesnek a bírósági letéti csoportnál BL394/2018. és BL562/2018. számon nyilvántartott teljesítési letétből, a letéteken fennmaradó összeget pedig utalja vissza az alperesnek. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) Ft fellebbezési illetékből és 650.000 (azaz hatszázötvenezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében 166.400 EUR megfizetésére kérte az alperest kötelezni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:245. § (1) bekezdése alapján. Előadta, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményének kézbesítésétől számított 60 napon belül nyújtotta be keresetét. A TSZSZ szakvéleményében meghatározta a felperes által elvégzett többletmunkák értékét, amelynek megfizetésére igényt tart.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felek 2018. április 11-én egyezséget kötöttek, amelyben vállalta, hogy a felperesnek megfizet 110.000 EUR-t. A felperes azonban a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat megtételéhez ragaszkodott, az egyezség szerinti összegről számlát nem volt hajlandó kiállítani. Mindezek alapján a felperes perindítása rosszhiszemű. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, a perre okot nem adott, a megállapodás a 110.000 EUR átutalásával foganatba ment, ezen összegre egyezséget kíván kötni a felperessel. Ha az egyezség nem lenne jóváhagyható, úgy arra az esetre a követelés jogalapját vitatja, de összegszerűségét 110.000 EUR-ban elismeri. A megkötött szerződés szerint a felek átalánydíjazásban állapodtak meg, a szerződés 3.2. és 8.3. pontjában rögzített vállalkozói díjon felüli igényekre írásbeli megállapodást nem kötöttek. A szakvélemény kapcsán hangsúlyozta, hogy az súlyosan aggályos, mert nincsenek a megállapításai érdemi indokolással ellátva. Nem tisztázható, hogy kompetenciáját átlépve állást foglalt-e jogkérdésekben vagy sem. A megállapított 166.400 EUR-s összeget érdemi számítással nem támasztotta alá, ezért indítványozta a TSZSZ megkeresését az aggályos kérdések tisztázása érdekében.

Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére ideiglenes intézkedéssel elrendelte a TSZSZ által megállapított 166.400 EUR letétbe helyezését "az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról" szóló 2013. évi XXXIV. törvény (TSZSZ törvény) 8/D. § (1) bekezdése alapján.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és úgy rendelkezett, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy a bírósági letéti csoportnál BL394/2018. számon nyilvántartott 35.333.100 Ft teljesítési letétet, valamint a BL562/2018. számon nyilvántartásba vett 18.205.356 Ft teljesítési letétet utalja vissza a letevő részére.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő 2016. december 30-án alvállalkozói szerződést kötöttek, mely szerint a felperes szerelési munkákat vállalt a Samsung SDI által létesítendő g-i akkumulátor gyárban. A szerződés szerinti munkadíj nettó 430.000 EUR volt. Az alvállalkozói szerződés 8.1. pontja rögzíti, amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg, az árak a szerződés teljes lebonyolításáig kötött áraknak tekintendők, az alvállalkozó által teljesítendő szállítások és teljesítések minden ráfordítását magukban foglalják. A 8.2. pont szerint a járulékos teljesítéseket a megrendelő csak abban az esetben téríti meg, ha erre a kivitelezés előtt olyan írásos megrendelést adott, amelyben az ár megállapítására is sor került.

A felperes 2017. január közepén tájékoztatta az alperest arról, hogy az általa elfogadott árajánlathoz képest csak többletköltségek felvállalásával tudja a szerződést teljesíteni a felmerült munkaterületi és logisztikai körülmények miatt. Az alperes a szerelési munkák befejezésével a vállalkozási díjat megfizette, de a felperes által igényelt többletköltségeket nem.

Ezt követően a felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordult szakvélemény kérése céljából. A 2018. március 14-én kelt szakvéleményében a szakértői testület rögzítette, hogy 2018. március 5-én helyszíni szemlét tartott az S. szám1 hrsz.-ú telephelyén. A szakvélemény tartalmazza a felperes megállapítási kérelmét és az általa igényelt 216.984 EUR többletköltséget, valamint azt, hogy az alperes ezzel szemben 43.000 EUR elfogadására tett javaslatot. Megállapítja, hogy a teljesített tervezési és kivitelezési munkák 216.983,6 EUR-t tesznek ki. A "Vélemény" része pedig azt tartalmazza, hogy a kérelmező abban hibázott, hogy a többletmunkák, pótmunkák elvégzéséhez nem kért előzetes írásbeli hozzájárulást a kérelmezettől. Ezen túlmenően az elvégzett többletteljesítések, pótmunkák a kérelmező terhére nem róhatók fel, ő a vállalás szerinti munkákat elvégezte, azokat részletesen dokumentálta, a teljesítésével szemben kifogás nem merült fel.

A szakértők kiemelték, az elvégzett többletteljesítésekről a megrendelő folyamatosan napi szinten tudomással bírt, azok elvégzését és dokumentálását nem kifogásolta, ezek pótlólagos felülvizsgálatát és elszámolását a munkák teljes befejezését követően vállalta.

A szakértői tanács a kérelmező követelését a vállalkozási díjon felül nettó 166.400 EUR összegben fogadta el.

A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a keresetet nem találta megalapozottnak.