62007FO0005_SUM[1]

A Közszolgálati Törvényszék (második tanács) 2008. június 26-i végzése. Bart Nijs kontra az Európai Közösségek Számvevőszéke. Közszolgálat - Tisztviselők - Panaszbenyújtási határidő - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság. F-5/07. sz. ügy

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (második tanács)

2008. június 26.

F-5/07. sz. ügy

Bart Nijs

kontra

az Európai Közösségek Számvevőszéke

"Közszolgálat - Tisztviselők - Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 44. cikke 1. §-ának c) pontja - A jogalapok rövid ismertetése a keresetlevélben - Panasztételi határidő - Új tény - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság"

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. Nijs a következőket kéri: a kinevezésre jogosult hatóságnak a felperes felettesét a jelenlegi beosztásába kinevező határozatának megsemmisítése, a CC/LA/1/99. sz. versenyvizsga felperesre vonatkozó eredményének és az ehhez kapcsolódó és/vagy ezt követő határozatoknak a megsemmisítése, a Számvevőszék választási bizottságának a felperes által a 2006. május 2-i, 3-i és 4-i szavazás ellen benyújtott kifogást elutasító 2006. május 17-i határozatának megsemmisítése, a 2006. május 2-i, 3-i és 4-i számvevőszéki személyzeti bizottsági választások eredményének érvénytelenítése, az ehhez kapcsolódó és/vagy ezt követő összes határozat megsemmisítése, a felperes előléptetését mellőző, illetőleg 2006-ban G.-t előléptető határozatok megsemmisítése, valamint a felperest állítólag ért vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet - részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, illetve részben mint nyilvánvalóan megalapozatlant - elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

1. Eljárás - A keresetek elfogadhatósága - A keresetlevél benyújtásának időpontjában hatályos szabályok alapján történő értékelés

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)

2. Eljárás - Keresetlevél - Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, harmadik bekezdés és I. melléklet, 7. cikk, (1) és (3) bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

3. Tisztviselők - Kereset - Sérelmet okozó aktus - Fogalom - A felperes hivatalba lépése előtt elfogadott határozatok - A felperes érdekeit érintő, nem bizonyított hátrányos hatás - Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk, (1) bekezdés)

4. Tisztviselők - Kereset - A személyzeti bizottság megválasztásával kapcsolatos peres eljárások

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

5. Tisztviselők - Előléptetés - Az érdemek összehasonlító vizsgálata

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

1. Jóllehet a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkében megfogalmazott szabály - amely szerint a Törvényszék a nyilvánvalóan elutasítandónak tűnő keresetet végzéssel elutasíthatja - olyan eljárási szabály, amelyet a hatálybalépésének időpontjától alkalmazni kell a Törvényszék előtt folyamatban lévő valamennyi jogvitára, ez nem vonatkozik azokra a szabályokra, amelyek alapján a Törvényszék, e cikket alkalmazva, valamely keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak tekinthet, és amelyek kizárólag a kereset előterjesztésének időpontjában már hatályban lévő szabályok lehetnek.

(lásd a 22. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F-60/07. sz., Martin Bermejo kontra Bizottság ügyben 2007. december 11-én hozott végzésének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 25. pontja.

2. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §-ának c) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell különösen a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Ezen elemeknek kellően világosnak és pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az alperes számára védekezésének előkészítését, a Közszolgálati Törvényszék számára pedig a jogvita eldöntését, adott esetben bármilyen más információ nélkül. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében ahhoz, hogy valamely kereset elfogadható legyen, szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli és jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, legalább röviden, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből.

Ez annál inkább így van, mivel a Bíróság alapokmánya I. melléklete 7. cikkének (3) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában főszabály szerint az előkészítő iratoknak csak egyszeri kicserélésére kerül sor, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem határoz eltérően. Ezenfelül, az említett alapokmány 19. cikkének harmadik bekezdése alapján - amely ugyanezen alapokmány I. melléklete 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban is alkalmazandó - a tisztviselőt ügyvédnek kell képviselnie. Ez utóbbinak mint az igazságszolgáltatás segítőjének a fő szerepe pontosan az, hogy a kereseti kérelmeket megfelelően érthető és összefüggő jogi érveléssel támassza alá, éppen arra tekintettel, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában az előkészítő iratoknak csak egyszeri kicserélésére kerül sor.

Nem tesz eleget az egyértelműség és pontosság követelményeinek az a kereset, amely a tényállást zavarosan és rendezetlenül fejti ki, ami az olvasó számára nem teszi lehetővé, hogy a tényállást megfelelően összefüggésbe hozza a kereseti kérelemmel, vagy az annak alátámasztására felhozott valamely jogalappal.

Ehhez hasonlóan nyilvánvalóan elfogadhatatlan a tisztviselő azon keresete, amely nem határozza meg pontosan a megtámadott határozatokat, és ezáltal nem tesz eleget az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §-ának c) pontjában előírt követelményeknek.

(lásd a 25-28., 40., 45. és 50. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T-72/92. sz., Benzler kontra Bizottság ügyben 1993. március 24-én hozott végzésének (EBHT 1993., II-347. o.) 16., 18. és 19. pontja; T-85/92. sz., De Hoe kontra Bizottság ügyben 1993. április 28-án hozott végzésének (EBHT 1993., II-523. o.) 20. pontja; T-154/98. sz., Asia Motor France és társai kontra Bizottság ügyben 1999. május 21-én hozott végzésének (EBHT 1999., II-1703. o.) 42. pontja; T-277/97. sz., Ismeri Europa kontra Számvevőszék ügyben 1999. június 15-én hozott ítéletének (EBHT 1999., II-1825. o.) 29. pontja.

3. A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése és 91. cikkének (1) bekezdése értelmében csak azok az intézkedések minősülnek sérelmet okozó aktusoknak, amelyek olyan kötelező joghatásokat váltanak ki, amely joghatások a felperes érdekeit érinthetik, jelentősen módosítva annak jogi helyzetét, és amelyek az intézmény álláspontját véglegesen rögzítik.

Ez nem vonatkozik valamely másik tisztviselő ugyanazon intézményen belüli kinevezésére, ha az a felperes a hivatalba lépése előtt történt, vagy az értékelési időszakban a fellebbviteli bizottság összetételére vonatkozó határozatra, illetve a valamely harmadik tisztviselőt előléptető határozatra, ha a felperes nem képes bizonyítani, hogy ebből a határozatból következik a saját előléptetését mellőző határozat, vagy legalábbis az alkalmas arra, hogy valamilyen módon hátrányos legyen a felperes előmeneteli kilátásaira.

(lásd a 35., 36., 44. és 47. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T-43/04. sz., Fardoom és Reinard kontra Bizottság ügyben 2005. október 25-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2005., I-A-329. o. és II-1465. o.) 26. pontja; T-171/05. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2006. október 3-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2006., I-A-2-195. o. és II-A-2-999. o.) 86. és 96. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F-78/07. sz., Boudova és társai kontra Bizottság ügyben 2008. április 21-én hozott végzésének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 31. pontja; F-123/06. sz., Timmer kontra Számvevőszék ügyben 2008. június 5-én hozott végzésének (az EBHT-ban még nem tették közzé) 42. pontja.

4. Nem a kinevezésre jogosult hatóság feladata a személyzeti bizottság összetételének meghatározása. Következésképpen, még akkor is, ha minden választónak érdeke fűződik ahhoz, hogy a szervezetének képviselőit olyan feltételek mellett és olyan választási rendszer alapján válasszák meg, amely összhangban áll a személyzeti szabályzat választási eljárásról szóló rendelkezéseivel, a tárgytalansága miatt, mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani az kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti bizottság összetételének meghatározására vonatkozóan hozott határozat elleni keresetet.

(lásd a 43. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F-71/05. sz., Milella és Campanella kontra Bizottság ügyben 2007. október 25-én hozott ítéletének (az EBHT-ban nem tették közzé) 47. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

5. A személyzeti szabályzat 45. cikkében szereplő előléptetési határozat meghozatala során - a figyelembe veendő érdemek összehasonlító vizsgálatakor - a kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és a közösségi bírósági felülvizsgálatnak arra a kérdésre kell korlátozódnia, hogy az adminisztráció - azokra az eljárásokra és eszközökre figyelemmel, amelyek a döntéséhez vezethettek - nem kifogásolható korlátok között maradt-e, és hatáskörét nem gyakorolta-e nyilvánvalóan hibásan. A bíróság nem helyettesítheti a kinevezésre jogosult hatóságnak a jelöltek szaktudásának és érdemeinek megítélésére vonatkozó értékelését a sajátjával.

Az adminisztráció e széles mérlegelési jogkörét azonban annak szükségessége korlátozza, hogy a jelöltek gondos és pártatlan összehasonlító vizsgálatát a szolgálat érdekében és az egyenlő bánásmód elvének megfelelően végezzék el. E vizsgálatot a gyakorlatban az egyenlőség alapján és összehasonlítható információforrásokból és adatokból kiindulva kell elvégezni.

Ennek érdekében a személyzeti szabályzat 45. cikkében előírt összehasonlító vizsgálatot a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti szabályzat alapján jogosult az általa legmegfelelőbbnek tartott eljárás vagy módszer alapján elvégezni.

(lásd az 52-54. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 62/75. sz., De Wind kontra Bizottság ügyben 1976. július 1-jén hozott ítéletének (EBHT 1976., 17. pontja; 282/81. sz., Ragusa kontra Bizottság ügyben 1983. április 21-én hozott ítéletének (EBHT 1983., 1245. o.) 9. és 13. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T-76/92. sz., Tsirimokos kontra Parlament ügyben 1993. november 30-án hozott ítéletének (EBHT 1993., II-1281. o.) 21. pontja; T-557/93. sz., Rasmussen kontra Bizottság ügyben 1995. július 13-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1995., I-A-195. o. és II-603. o.) 20. pontja; T-157/98. sz., Oliveira kontra Parlament ügyben 1999. szeptember 21-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1999., I-A-163. o. és II-851. o.) 35. pontja; T-187/98. sz., Cubero Vermurie kontra Bizottság ügyben 2000. október 3-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2000., I-A-195. o. és II-885. o.) 59. pontja; T-188/01-T-190/01. sz., Tsarnavas kontra Bizottság egyesített ügyekben 2003. március 19-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2003., I-A-95. o. és II-495. o.) 97. pontja; T-241/02. sz., Callebaut kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 18-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2003., I-A-215. o. és II-1061. o.) 22. pontja; T-330/03. sz., Liakoura kontra Tanács ügyben 2004. június 10-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2004., I-A-191. o. és II-859. o.) 45. pontja; T-216/03. sz., Tenreiro kontra Bizottság ügyben 2004. szeptember 28-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2004., I-A-245. o. és II-1087. o.) 50. pontja.