A Győri Törvényszék P.20987/2002/55. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 344. §, 359. §, 424. §, 428. §] Bíró: Zámbó Tamás
Kapcsolódó határozatok:
Mosonmagyaróvári Járásbíróság P.20831/2003., *Győri Törvényszék P.20987/2002/55.*, Győri Ítélőtábla Pf.20074/2005/37., Kúria Pfv.21012/2007/5.
***********
A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
P.20.987/2002/55. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A dr. Tóth Péter ügyvéd által képviselt ... Rt. felperesnek a dr. Pető Péter ügyvéd által képviselt K.L. I. rendű alperes, valamint a.) Kft.II. rendű alperesek ellen, valamint a dr. Menyhárt Ádám ügyvéd által képviselt b.) III. rendű alperesek ellen kártérítés és egyéb iránt előterjesztett perében, továbbá a dr. Pető Péter ügyvéd által képviselt K.L. felperes által a dr. Tóth Péter ügyvéd által képviselt ... Rt. alperes ellen a Mosonmagyaróvári Városi Bíróságon P.20.831/2003. szám alatt bérlemény kiürítése iránt folyamatba tett és jelen perhez egyesített perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t :
A bérlemény kiürítése iránt folyamatban lévő perben a bíróság K.L. felperes keresetét elutasítja.
A P.20.987/2002. számú perben kötelezi a bíróság az I. rendű és II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 25.000.000.-(azaz Huszonöt-millió) forintot, és ezen összeg után 2001. július 1. napjától a kifizetésig esedékes késedelmi kamatát, melynek mértéke 2002. január 1. napjáig 20 %, azt követően pedig 11 %.
Eltiltja a bíróság az I. r. alperest attól, hogy a ...-i .... hrsz.-ú ingatlanból a ... Étterem felülépítménye által elfoglalt területen bárki részére pénzváltási tevékenység folytatását engedélyezze, eltiltja továbbá a II. rendű alperest attól, hogy ezen a területen a pénzváltási tevékenységét folytassa.
A pénzváltási tevékenységtől történő eltiltás nem foglalja magában sem a /16, sem pedig a /15 hrsz. alatti ingatlanokon végezhető autópálya-matrica valutáért történő értékesítésének tilalmát.
Kötelezi a bíróság az I. és II. rendű alpereseket, hogy a felperes üzletének bejáratától távolítsanak el minden olyan táblát, illetőleg növényzetet, amely az üzlet bejáratára, illetőleg az ott elhelyezett táblákra történő rálátást gátolja.
Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság az I. és II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 2.800.000.-(azaz Kettőmillió-nyolc-százezer) Ft perköltséget.
Kötelezi a bíróság a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a III. rendű alperesnek 150.000.-(azaz Egyszáz-ötvenezer) Ft perköltséget.
Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül, 4 példányban, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Bírósághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye.
Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha az a kamatra, perköltségre, teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezés, illetőleg az ítélet indokolása ellen irányul.
I n d o k o l á s :
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.480/2000/11. számú ítéletében eltiltotta K.L.-t, jelen per I. r. alperesét attól, hogy a ...-i /14 hrsz.-ú ingatlanon pénzváltási tevékenységet folytasson, illetőleg ilyen tevékenységet bárki részére engedélyezzen a felperes jogelődjével kötött bérleti jogviszony fennálltának időtartama alatt. Az eltiltás indoka az volt, hogy az I. r. alperes megszegte a felperes jogelődjével 1993. december 22.-én kelt megállapodás 2. pontjában foglalt korlátozó rendelkezést. A szerződésszegéssel kapcsolatosan a bíróság 2000. december hó 6.-án kelt szerződésében 3.000.000.-Ft kártérítést állapított meg a felperes javára.
A Legfelsőbb Bíróság Pf.IX.24.987/2001/9. számú részítéletében helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amely az I. r. alperest magát tiltotta el a tevékenyég folytatásától, míg egyebekben, így a kártérítési kötelezés tekintetében is, az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és a bíróságot e körben újabb eljárás lefolytatására utasította.
A Legfelsőbb Bíróság is osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a pénzváltási tevékenység tekintetében az ingatlan tulajdonosai által vállalt korlátozás a teljes szerződésben megjelölt ingatlanra vonatkozott, tehát ugyanúgy az épületre, mint az épülethez tartozó parkolóra is. Egyetértett továbbá a másodfokú bíróság azzal az ítéleti megállapítással is, hogy a vállalt korlátozás nemcsak az ingatlan tulajdonosain kívüli személyekre, hanem magukra az ingatlan tulajdonosaira is vonatkozott, mert annak lényege az volt, hogy a kérdéses ingatlanon (tehát az épületben és az ahhoz tartozó területen) kizárólagosan a felperes legyen jogosult pénzváltási tevékenységet folytatni.
II.
Az eljárás folytatása során a bíróság P.20.987/2002/6. szám alatt meghozott részítéletében a jelen per I. r. alperesét attól is eltiltotta, hogy a pénzváltási tevékenység folytatását más részére engedélyezze az ingatlanon., eltiltotta továbbá e tevékenységtől a jelen per II. r. alperesét is. A pénzváltási tevékenységet ugyanis eredetileg sem az I. r. alperes folytatta, hanem 1996.év augusztusától - mint magánvállalkozó - az I. r. alperes házastársa kezdett el egy "konténer" pénzváltó-egységet működtetni az épülethez tartozó parkolóban, majd a pénzváltás "beköltözött" a ... Étterembe is 1998.év elején, amikortól - a jogszabályi változások miatt - a pénzváltást már az I. r. alperes és házastársa által alapított a.) Kft., azaz jelen per II. r. alperese folytatta.
Ugyanezen részítéletben a bíróság a "kizárólagossági" jogból levezetett tiltó rendelkezést nem a /14, hanem a /15 hrsz.-ú ingatlanra rendelte el. Ennek indoka az volt, hogy a felek a szerződés megkötésekor tévedésen jelölték meg I. r. alperes és házastársa által vásárolt földrészlet helyrajzi számát. Akkor ugyanis annak a területnek a megosztása, amelyből 1500 négyzetméter területet vásároltak meg, ténylegesen még nem történt meg, s a későbbiek folyamán vált az csak nyilvánvalóvá, hogy valójában az a /15 hrsz. ingatlan, s a felülépítményt (... Étterem ) is ezen kívánta az I. r. alperes felépíteni.
Az étterem felülépítmény azonban - amint az az eljárás menetében kiderült - nem teljesen a /15 hrsz-ú földön áll, bizonyos rész e átnyúlik a szomszédos, állami tulajdonban lévő /16 hrsz-u területre.
A tulajdonos állam képviselője és az I.r. alperes - miután a túlépítés valamikor 1996-ban kiderült - akként rendezték a jogilag a helyzetet, hogy ellenérték fizetése fejében az "elfoglalt" földterületet megállapodás alapján jogosult használni az épület tulajdonosa.
Az I. r. alperes maga elismerte azt, hogy miután a /15 hrsz-ra megszületett az eltiltó rendelkezés, az éttermen belül áthelyezték a pénzváltást a ../16 hrsz-u területre, mert értelmezésük szerint ott e tevékenység jogszerűen folytatható.
A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.418/2003/3. számú részítéletében a megyei bíróság fentebb ismertetett részítéletét lényegét tekintve helybenhagyta, annyi pontosítással, hogy az I. r. alperessel szembeni eltiltó rendelkezés az 1993. december 22.-én kötött bérleti szerződés hatályának időtartamára vonatkozik.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!