A Győri Törvényszék P.20987/2002/55. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 344. §, 359. §, 424. §, 428. §] Bíró: Zámbó Tamás

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

P.20.987/2002/55. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A dr. Tóth Péter ügyvéd által képviselt ... Rt. felperesnek a dr. Pető Péter ügyvéd által képviselt K.L. I. rendű alperes, valamint a.) Kft.II. rendű alperesek ellen, valamint a dr. Menyhárt Ádám ügyvéd által képviselt b.) III. rendű alperesek ellen kártérítés és egyéb iránt előterjesztett perében, továbbá a dr. Pető Péter ügyvéd által képviselt K.L. felperes által a dr. Tóth Péter ügyvéd által képviselt ... Rt. alperes ellen a Mosonmagyaróvári Városi Bíróságon P.20.831/2003. szám alatt bérlemény kiürítése iránt folyamatba tett és jelen perhez egyesített perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bérlemény kiürítése iránt folyamatban lévő perben a bíróság K.L. felperes keresetét elutasítja.

A P.20.987/2002. számú perben kötelezi a bíróság az I. rendű és II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 25.000.000.-(azaz Huszonöt-millió) forintot, és ezen összeg után 2001. július 1. napjától a kifizetésig esedékes késedelmi kamatát, melynek mértéke 2002. január 1. napjáig 20 %, azt követően pedig 11 %.

Eltiltja a bíróság az I. r. alperest attól, hogy a ...-i .... hrsz.-ú ingatlanból a ... Étterem felülépítménye által elfoglalt területen bárki részére pénzváltási tevékenység folytatását engedélyezze, eltiltja továbbá a II. rendű alperest attól, hogy ezen a területen a pénzváltási tevékenységét folytassa.

A pénzváltási tevékenységtől történő eltiltás nem foglalja magában sem a /16, sem pedig a /15 hrsz. alatti ingatlanokon végezhető autópálya-matrica valutáért történő értékesítésének tilalmát.

Kötelezi a bíróság az I. és II. rendű alpereseket, hogy a felperes üzletének bejáratától távolítsanak el minden olyan táblát, illetőleg növényzetet, amely az üzlet bejáratára, illetőleg az ott elhelyezett táblákra történő rálátást gátolja.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az I. és II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 2.800.000.-(azaz Kettőmillió-nyolc-százezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a III. rendű alperesnek 150.000.-(azaz Egyszáz-ötvenezer) Ft perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül, 4 példányban, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Bírósághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha az a kamatra, perköltségre, teljesítési határidőre vonatkozó rendelkezés, illetőleg az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s :

I.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.480/2000/11. számú ítéletében eltiltotta K.L.-t, jelen per I. r. alperesét attól, hogy a ...-i /14 hrsz.-ú ingatlanon pénzváltási tevékenységet folytasson, illetőleg ilyen tevékenységet bárki részére engedélyezzen a felperes jogelődjével kötött bérleti jogviszony fennálltának időtartama alatt. Az eltiltás indoka az volt, hogy az I. r. alperes megszegte a felperes jogelődjével 1993. december 22.-én kelt megállapodás 2. pontjában foglalt korlátozó rendelkezést. A szerződésszegéssel kapcsolatosan a bíróság 2000. december hó 6.-án kelt szerződésében 3.000.000.-Ft kártérítést állapított meg a felperes javára.

A Legfelsőbb Bíróság Pf.IX.24.987/2001/9. számú részítéletében helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amely az I. r. alperest magát tiltotta el a tevékenyég folytatásától, míg egyebekben, így a kártérítési kötelezés tekintetében is, az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte és a bíróságot e körben újabb eljárás lefolytatására utasította.

A Legfelsőbb Bíróság is osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a pénzváltási tevékenység tekintetében az ingatlan tulajdonosai által vállalt korlátozás a teljes szerződésben megjelölt ingatlanra vonatkozott, tehát ugyanúgy az épületre, mint az épülethez tartozó parkolóra is. Egyetértett továbbá a másodfokú bíróság azzal az ítéleti megállapítással is, hogy a vállalt korlátozás nemcsak az ingatlan tulajdonosain kívüli személyekre, hanem magukra az ingatlan tulajdonosaira is vonatkozott, mert annak lényege az volt, hogy a kérdéses ingatlanon (tehát az épületben és az ahhoz tartozó területen) kizárólagosan a felperes legyen jogosult pénzváltási tevékenységet folytatni.

II.

Az eljárás folytatása során a bíróság P.20.987/2002/6. szám alatt meghozott részítéletében a jelen per I. r. alperesét attól is eltiltotta, hogy a pénzváltási tevékenység folytatását más részére engedélyezze az ingatlanon., eltiltotta továbbá e tevékenységtől a jelen per II. r. alperesét is. A pénzváltási tevékenységet ugyanis eredetileg sem az I. r. alperes folytatta, hanem 1996.év augusztusától - mint magánvállalkozó - az I. r. alperes házastársa kezdett el egy "konténer" pénzváltó-egységet működtetni az épülethez tartozó parkolóban, majd a pénzváltás "beköltözött" a ... Étterembe is 1998.év elején, amikortól - a jogszabályi változások miatt - a pénzváltást már az I. r. alperes és házastársa által alapított a.) Kft., azaz jelen per II. r. alperese folytatta.

Ugyanezen részítéletben a bíróság a "kizárólagossági" jogból levezetett tiltó rendelkezést nem a /14, hanem a /15 hrsz.-ú ingatlanra rendelte el. Ennek indoka az volt, hogy a felek a szerződés megkötésekor tévedésen jelölték meg I. r. alperes és házastársa által vásárolt földrészlet helyrajzi számát. Akkor ugyanis annak a területnek a megosztása, amelyből 1500 négyzetméter területet vásároltak meg, ténylegesen még nem történt meg, s a későbbiek folyamán vált az csak nyilvánvalóvá, hogy valójában az a /15 hrsz. ingatlan, s a felülépítményt (... Étterem ) is ezen kívánta az I. r. alperes felépíteni.

Az étterem felülépítmény azonban - amint az az eljárás menetében kiderült - nem teljesen a /15 hrsz-ú földön áll, bizonyos rész e átnyúlik a szomszédos, állami tulajdonban lévő /16 hrsz-u területre.

A tulajdonos állam képviselője és az I.r. alperes - miután a túlépítés valamikor 1996-ban kiderült - akként rendezték a jogilag a helyzetet, hogy ellenérték fizetése fejében az "elfoglalt" földterületet megállapodás alapján jogosult használni az épület tulajdonosa.

Az I. r. alperes maga elismerte azt, hogy miután a /15 hrsz-ra megszületett az eltiltó rendelkezés, az éttermen belül áthelyezték a pénzváltást a ../16 hrsz-u területre, mert értelmezésük szerint ott e tevékenység jogszerűen folytatható.

A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.418/2003/3. számú részítéletében a megyei bíróság fentebb ismertetett részítéletét lényegét tekintve helybenhagyta, annyi pontosítással, hogy az I. r. alperessel szembeni eltiltó rendelkezés az 1993. december 22.-én kötött bérleti szerződés hatályának időtartamára vonatkozik.

Az ítélet indokolásában az Ítélőtábla is megállapította, hogy a felek korabeli szerződéskötési szándéka nyilvánvalóan arra vonatkozott, hogy az I. r. alperes a ... Éttermet magában foglaló felépítmény, valamint az ahhoz tartozó földrészlet tekintetében nem folytathat pénzváltási tevékenységet, illetőleg ilyenre engedélyt másnak nem adhat, amely kötelezettsége magában foglalja azt is, hogy meg kellett volna akadályoznia azt, hogy az ingatlanon más folytasson ilyen tevékenységet.