A Győri Ítélőtábla Pf.20074/2005/37. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 123. §, 239. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 340. §, 344. §, 359. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 24. §, 25. §, 36. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 8/2002. (III. 30.) IM rendelet 3. §] Bírók: Farkas Attila, Hammer Sándor, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Pf.II.20.074/2005/37.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a Wiszkidenszky és Tóth Ügyvédi Iroda ; ügyintéző: dr. Tóth Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Pető Ügyvédi Iroda; ügyintéző: dr. Pető Péter ügyvéd által képviselt I.r. és a II.r., valamint a dr. Menyhárt Ádám ügyvéd által képviselt III.r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2004. szeptember 21. napján kelt P.20.987/2002/55. számú ítélete ellen a felperes által 58., az I.r. alperes által 57. és a II.r. alperes által 59. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja.

Egyetemlegesen kötelezi az I-II.r. alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek a felperesnek 200.000.- (Kettőszázezer) Ft másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen az államnak - külön felhívásra - 540.000.- (Ötszáznegyvenezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Egyetemlegesen kötelezi az I-II.r. alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 360.000.- (Háromszázhatvanezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes jogelődje (a továbbiakban: felperes) és az I.r. alperes 1993. december 22-én megállapodtak abban, hogy az I.r. alperes a házastársával közös tulajdonát képező, akkor ...-i ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon felépítendő épületből a felperes részére pénzváltási és idegenforgalmi tevékenység végzése céljából 12 évi időtartamra bérleti díj ellenében 6 m2 nagyságú területet biztosít, és a megállapodás hatálya alatt más személy részére az ingatlanon a pénzváltási tevékenység folytatását nem engedélyezi.

A ...-i ... hrsz alatti ingatlan megosztása folytán abból a ...-i (a.), (b.) és (c.) hrsz-ú ingatlanok alakultak ki. Az I.r. alperes és házastársa tulajdonába a ...-i (a.) hrsz-ú, 1500 m2 területű ingatlan került, és itt építették fel a ... Éttermet akként, hogy az épület kis részben átnyúlik a szomszédos ...-i (b.) hrsz-ú területre.

A felperes 1994-ben kezdte meg pénzváltási és idegenforgalmi tevékenységét az I.r. alperes és házastársa tulajdonát képező ingatlanon. 1996. augusztusától 1998-ig azonban az I.r. alperes házastársa, majd azt követően 2005. január 10-ig a II.r. alperes (az I.r. alperes házastársa által képviselt gazdasági társaság, melynek tagjai az I.r. alperes és házastársa voltak) is pénzváltási tevékenységet folytatott a ...Étteremben, illetve a hozzá tartozó területen (az első időszakban egy, a parkolóban elhelyezett konténeres pénzváltóban, majd az étterem épületén belül is).

2003. év közepétől kezdődően a felperes - a működését ellehetetlenítő alperesi magatartásra hivatkozással - tevékenységét szüneteltette, majd 2003. novemberében jelezte az I.r. alperes számára, hogy - ugyanezen alperesi magatartásokból - eredően a helyiségbérleti díj fizetését is felfüggeszti.

2003. november 27-én az I.r. alperes és házastársa a ...-i (a.) hrsz-ú ingatlant az akkor megalakított III.r. alperesi gazdasági társaságba apportálták, a felek megállapodása szerint azonban az ingatlan hasznosításának (beleértve a bérbeadás útján történő hasznosítást is) joga további 5 évi időtartamra, 2008. november 28. napjáig az I.r. alperest illeti meg. Így az ingatlan apportálása - a megállapodásból kitűnően - az I.r. alperes és a felperes közötti bérleti jogviszonyt nem érinti, a felperessel szemben bérbeadóként e jogviszony megszűnéséig az I.r. alperes jogosult és köteles eljárni.

Ezt követően az I.r. alperes és házastársa 2003. december 3-án az 1993. december 22-én megkötött helyiségbérleti szerződést azonnali hatállyal felmondták. A felmondást a felperes nem fogadta el. Ezért a jelen per I.r. alperese a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság előtt P.20.831/2003. szám alatt keresetet indított a jelen per felperesével szemben a helyiség kiürítése iránt. A pert a megyei bíróság a Pp. 149.§. (3) bekezdése alapján a jelen ügyhöz egyesítette.

Az általa korábban használt területet végül a felperes 2005. decemberében bocsátotta vissza az I.r. alperes birtokába.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresete alapján a P.20.780/2000/11. számú, illetve a Legfelsőbb Bíróság Pf.IX.24.987/2001/9. számú részítéletével eltiltotta az I.r. alperest attól, hogy a ...-i ... hrsz-ú ingatlanon pénzváltási tevékenységet folytasson. Ezt követően az elsőfokú bíróság a P.20.987/2002/6.számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.418/2003/3. számú részítéletével a ...-i (a.) hrsz-ú ingatlant érintően a II.r. alperest is eltiltotta e tevékenység folytatásától, illetve az I.r. alperest attól, hogy a tevékenység folytatását a felperessel kötött megállapodás hatálya alatt más részére engedélyezze.

A felperes a mindezeket követően fenntartott módosított keresetében az I.r. alperest külön 5.503.000.Ft kártérítés és járulékai, és egyetemlegesen az I.r. és II.r. alpereseket 49.418.000.Ft kártérítés és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Kérte továbbá az I., II. és III.r. alpereseket attól eltiltani, hogy a ...-i (a.), (b.) és (c.) hrsz-ú ingatlanokon pénzváltási tevékenységet végezzenek, az I.r. alperes pedig a pénzváltási tevékenység végzését mások részére engedélyezze. Emellett az I. és II.r. alpereseket a helyiségbérleti szerződésben meghatározott, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot biztosítására, az általuk felszerelt, a felperesi pénzváltó működését zavaró táblák, kerítések és növényzet eltávolítására is kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az I.r. alperes az 1993. december 22-én megkötött szerződésbe ütköző módon tette lehetővé mások, így 1998-tól kezdődően a II.r. alperes részére a ... Étteremben, illetve a hozzá tartozó területen a pénzváltási tevékenység folytatását. E szerződésszegő magatartás, illetve az I.r. alperesi érdekkörbe tartozó II.r. alperesi gazdasági társaság esetében a tevékenység jogellenes folytatása pedig pénzváltója eredményes működését akadályozta, majd végleg lehetetlenné tette. A jogellenes tevékenységgel ezért az alpereseknek fel kell hagyniuk, az ebből eredő, elmaradt haszonból álló felperesi kárt pedig meg kell téríteniük.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Vitatták, hogy jogellenesen akadályozták volna a felperest az üzlethelyiség rendeltetésszerű használatában. Megjegyezték, hogy álláspontjuk szerint a felperesi működés eredményességének csökkenését nem ők, hanem alapvetően a helyi piaci viszonyok változása, illetve a helytelen felperesi üzletvezetési gyakorlat idézte elő. A kártérítési igényt összegszerűségében is vitatták, a III.r. alperes pedig a jogviszony hiányára hivatkozással kérte a vele szembeni kereset elutasítását.