A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35086/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IPARŰZÉSI adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 3. §, 35. §, 52. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 3. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék K.21783/2009/5., *Kúria Kfv.35086/2010/6.* (BH 2011.3.79)

***********

Kfv.V.35.086/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vajda Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fuhrmanné dr. Horzsa Ildikó jogtanácsos által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal alperes ellen iparűzési adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2009. november 26. napján kelt 24.K.21.783/2009/5. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 24.K.21.783/2009/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 28.000 /azaz huszonnyolcezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

.... Önkormányzat Jegyzője /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a 2008. május 30. napján kelt 522.837/2008/140121. számú fizetési meghagyásával a felperest - a 2007. évben benyújtott helyi iparűzési adóbevallásában kimutatott vállalkozói szintű adóalap összegére figyelemmel - 2008. évre 466.400 Ft helyi iparűzési adóelőleg megfizetésére kötelezte.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2008. július 25. napján kelt 2563/2008. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a .... Önkormányzatának a helyi iparűzési adóról szóló módosított 61/2001./XII.12./ számú rendeletének /a továbbiakban: Önk.r./ 1.§ /2/ bekezdése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény /a továbbiakban: Htv./ 35.§-ának /2/ bekezdésével összhangban kimondja, hogy az iparűzési adó alanya a vállalkozó. A Htv. 52.§ 26. pontjának a. alpontja értelmében vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben /a továbbiakban: Szja tv./ meghatározott egyéni vállalkozó, továbbá a c. alpont értelmében a jogi személy. Az Szja tv. 3.§-ának 17. pont c. alpontja alapján egyéni vállalkozó az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben /a továbbiakban: Vht./ meghatározott tevékenysége tekintetében. A Vht. 254/A.§-ának /1/, /2/ bekezdései szerint a végrehajtó iroda az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére, és tagjainak felelősségére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény /a továbbiakban: Gt./ a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. E törvényi rendelkezések az alperes szerint azt jelentik, hogy az önálló bírósági végrehajtó, valamint a végrehajtó iroda is alanya a helyi iparűzési adónak, így az adó megállapítása a felperes terhére jogszerűen történt.

Utalt még az alperes arra, hogy az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi CXVIII. törvény 1.§-ának /1/ bekezdése alapján igazságügyi jogviszony létesíthető a bíróságokkal, és a Vht. 256.§-ának /1/ bekezdése szerint a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő. A bírósági szolgáltatásban való közreműködésre történt felperesi hivatkozásnak tehát a megyei bírósági végrehajtókra vonatkozóan van relevanciája, az önálló bírósági végrehajtók vonatkozásában nincs.

A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperes eljárása során figyelmen kívül hagyta az Önk.r. 1.§-ának /1/, /3/ bekezdéseit, a Htv. 35.§-ának /1/ bekezdését, 36.§-át, a Htv. 52.§-ának 26. pontját, a Vht. 1995. évben hatályban volt 232.§-át, 254.§-át, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény /a továbbiakban: Bszi./ 95.§-át, 97.§-ának /4/ bekezdését. Kifejtette, hogy a bírósági végrehajtó által végzett, az államszervezet igazságszolgáltatási ágába betagozódott - a polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntetőügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtására vonatkozó - feladatkör nemperes eljárás keretében történő ellátása nem minősül iparűzési tevékenységnek. Közhatalmú feladatot lát el; jövedelme nem saját tehetségétől, rátermettségétől, piaci pozíciójától, marketingjétől függ, forgalma növelése érdekében nem vehet igénybe semmilyen eszközt (pl. reklám); díjazását jogszabály meghatározza meg. Tevékenységét nem a saját kockázatára, és nem üzletszerűen végzi. Iparűzési tevékenység hiányában a bírósági végrehajtó nem lehet alanya a helyi iparűzési adónak, vele szemben iparűzési adó megfizetésére vonatkozó fizetési meghagyás nem hozható.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a Vht. 1.§-a, 245.§-a, a Bszi. 97.§ /3/-/4/ bekezdései alapján megállapította, hogy a végrehajtói tevékenység az igazságszolgáltatás része, nemperes eljárás keretében csak jogszabályi felhatalmazással gyakorolható, és a végrehajtót díj, illetve költségtérítés illeti meg. E jogszabályi rendelkezésekből azonban önmagukban nem következik az, hogy a végrehajtói tevékenység nem tartozna a Htv. hatálya alá. A végrehajtói tevékenység gazdasági tevékenység is azon összefüggésben, hogy a tevékenység ténylegesen nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányul. A tevékenységet a végrehajtó saját nevében és kockázatára üzletszerűen végzi, mivel a jövedelmet nemcsak az adós anyagi viszonyai, és a végrehajtandó összeg befolyásolja, hanem a végrehajtó tevékenységének sikeressége és eredményessége is.

Hangsúlyozta, hogy a végrehajtó adóalanyiságát az adójogszabályok alapján kell vizsgálni. Figyelemmel arra, hogy a tevékenysége, mint a bírósági eljárás utolsó szakasza, részben hatósági tevékenység, azonban egyértelműen vállalkozói tevékenységnek minősül, amely alapján a felperes üzletszerű gazdasági tevékenységet végez. Ezt alátámasztja egyébként a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény /a továbbiakban: Tao tv./ 1.§-ának /1/ bekezdése, valamint 2.§-ának /2/ bekezdés d/ pontja is.