BH 1982.2.30 I. Az emberölés előre kitervelt, ha az elkövető az élet kioltására alkalmas mérget megszerzi, azt szeszes italba keveri, majd a mérgezett folyadékot tervszerűen, úgy helyezi el, hogy abból a sértett fogyasszon [Btk. 166. § (2) bek. a) pont].

II. Ha az előre kitervelt emberölés elkövetőjének a személyében rejlő társadalomra veszélyesség, valamint a bűnösség foka kiemelkedő, de a halálbüntetés vagy az életfogytig tartó szabadságvesztés feltételei hiányoznak: a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a leghosszabb tartamban kiszabása indokolt [Btk. 83., 84. §, 166. § (2) bek. a) pont].

A megyei bíróság az I. r. terhelt bűnösségét előre kitervelt emberölés bűntettében; a II. r. terhelt bűnösségét pedig felbujtóként elkövetett előre kitervelt emberölés bűntettében állapította meg.

Ezért az I. r. terheltet fegyházban végrehajtandó 13 évi szabadságvesztésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra; a II. r. terheltet pedig fegyházban végrehajtandó 5 évi szabadságvesztésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A II. r. terhelt férje - az ügy sértettje - a fővárosban dolgozott és hetenként-kéthetenként járt haza vidéki lakására. A házasfelek sokat veszekedtek, mivel a sértett italozó életvitelt folytatott és keresetének nagy részét szeszes italra költötte. A sértett jó viszonyban volt az I. r. terhelttel, akinél rendszeresen munkát vállalt, amikor hét végén családjához hazatért. A II. r. terhelt évek óta rendszeresen nemi kapcsolatot tartott fenn az I. r. terhelttel, erről a kapcsolatról a sértettnek nem volt tudomása.

A II. r. terhelt panaszkodott az I. r. terheltnek a férjére, azt állítva, hogy italozó magatartása miatt képtelen vele együtt élni. Egyben kérte, szerezzen neki mérget, mivel a férjét meg akarja mérgezni. Az I. r. terhelt igyekezett erről a II. r. terheltet lebeszélni, de miután a II. r. terhelt ismételten erre kérte őt, ígéretet tett arra, hogy szerez mérget.

Az I. r. terhelt fia a benzin kompressziótűrését biztosító adalékanyagot - ólomtetraetilt - szerzett, melyet gépkocsijának benzinjéhez kevert. Miután az I. r. terhelt megtudta, hogy ez az adalék anyag erős hatású méreg, a terhelt egy kis üvegbe kiöntött ebből az anyagból, melyet át akart adni a II. r. terheltnek azzal, hogy keverje bele azt a férjének készített ételbe, de a II. r. terhelt arra kérte az I. r. terheltet, hogy ő mérgezze meg a férjét.

A sértett a legközelebbi alkalommal hazatért vidéki lakására és három napon át az I. r. terheltnek segített fuvarozni és szántani. Az utolsó napon az I. r. terhelt 3 üveg sört vásárolt, ebből egy üveggel a sértett nyomban elfogyasztott, este pedig egy üveget magával vitt, hogy annak tartalmát a lakásán megigya. A harmadik üveg sör az I. r. terhelt stráfkocsijának a ládájában maradt, s szó volt arról, hogy azt később a sértett magával viszi útravalóként. Az I. r. terhelt ekkor a mérgező anyagot a sörösüvegbe öntötte és a mérgezett italt kicserélte a kocsi ládájában levő üveggel.

Másnap hajnalban 1/2 2 órakor az I. r. terhelt átment a sértetthez, hogy őt felkeltse, nehogy lemaradjon a vonatról. A sértett a vasútállomásra menet magához vette az I. r. terhelt stráfkocsijának ládájában levő üveg sört.

A vonaton a sértett megreggelizett, majd kisebb mennyiséget fogyasztott a sörből, ezután rosszul lett. A legközelebbi állomáson a vonatról leszállították és a mentők a klinikára szállították, ahol másnap a korahajnali órákban ólommérgezés következtében meghalt.

Az ügyész mindkét terhelt terhére fellebbezést jelentett be a kiszabott büntetés súlyosítása végett.

A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a II. r. terheltre kiszabott szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás tartamát 8-8 évre felemelte, de I. r. terhelt tekintetében az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta.

Az eljárt bíróságok ítéletei ellen az I. r. terhelt terhére, a vele szemben kiszabott szabadságvesztés főbüntetés alacsony mértéke miatt emelt törvényességi óvás alapos.

I. Az eljárt bíróságok helyesen értékelték az I. r. terhelt cselekményét a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő előre kitervelt emberölés bűntettének.

Az I. r. terhelt az elkövetett ölési cselekmény méreggel végrehajtásának módját előre átgondolta, ennek megfelelően a mérget megszerezte, azt sörbe keverte, a megvalósítás legcélszerűbb időpontját és helyét kitervelte, majd a mérgezett sört tervszerűen és céltudatosan olyan módon helyezte el, hogy az a sértetthez kerüljön. Számításba vette azokat a körülményeket, amelyek gátolják a véghezvitelt és ezek elhárítása érdekében is átgondoltan cselekedett: a sértetthez a kora hajnali órákban átment, hogy felébressze, nehogy a vonatról lemaradjon, majd reggel ellenőrizte, hogy a sértett a mérgezett italt magához vette-e.

A terhelt egész tevékenységében jól követhető az ölésre irányuló egyenes szándék kialakulása, annak kifejlődése és megszilárdulása, mely viszonylag hosszabb időn keresztül ment végbe s végsőleg az emberölés kitartó végrehajtásában jutott kifejezésre.

A terhelt a véghezvitelt követő körülményeket is előre felmérte s abban a biztos tudatban cselekedett, hogy a sértett a mérgezett sört a vonaton fogyasztva nyomban meghal és felderíthetetlen marad, hogyan került a birtokába a mérgezett ital. Mindez azt mutatja, hogy a terheltben a cselekmény leleplezhetetlenségének a tudata már az előkészületi mozzanatok idején felmerült.

II. A megyei bíróság az I. r. terheltre kiszabott szabadságvesztés mértékének a megállapítását a bűncselekmény tárgyi oldalánál jelentkező, valamint az elkövetés körülményeivel indokolta. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés elbírálása során - egyes bűnösségi körülmények helyesbítése mellett -úgy foglalt állást, hogy az első fokú bíróság által kiszabott főbüntetés mértéke arányban áll a bűncselekmény tárgyi súlyával és alkalmas a büntetési célok biztosításra.

Az I. r. terhelt által elkövetett bűncselekményre a törvény vagylagosan 10 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés, életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halálbüntetés kiszabását rendeli. A büntetés kiszabása során a törvényben megállapított büntetési keret az irányadó, illetőleg az alternatív büntetési nemek alkalmazása a lehetőség, ezen belül a konkrét büntetési nem és mérték meghatározása nemcsak a tételes jogszabály alkalmazását, hanem egyben a jogpolitikai követelmények és a büntetéskiszabási elvek gyakorlati alkalmazását is jelenti.

A Btk. 83. §-a szerint a büntetést - céljának szem előtt tartásával - törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.