BH 2019.2.65 A 2017. évi I. törvény hatálya alatt indult normakontroll-eljárásban a telekadó konfiskáló jellegének vizsgálata során a forgalmi érték megállapítása körében csak okirati bizonyítás felvételének van helye a tárgyaláson kívüli eljárásban [1990. évi C. tv. (Htv.) 6. § c) pont].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő 35.K.28.189/2016. számú per tárgya a felperes 2016. évi telekadófizetési kötelezettsége. Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának jegyzője mint elsőfokú hatóság 2016. július 25. napján kelt határozatával a felperest 2016. adóévben 150 000 forint telekadó megfizetésére kötelezte a Nagykovácsi belterület 4928 helyrajzi számú, címképzés alatti, kivett beépítetlen terület megnevezésű 1501 m² területű ingatlannak a felperes tulajdonát képező 1/2 tulajdoni hányada (750,5 m²) ingatlan után.

[2] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2016. szeptember 29. napján kelt határozatával a fenti ingatlan utáni 2016. évi telekadó-fizetési kötelezettséget 75 000 forint éves összegben állapította meg az adóbevallás szerinti telekméretet alapul véve 375 m² után, az elsőfokú döntés indokolás részének megváltoztatásával. Az adóhatóság a telekadó mértékét a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének helyi adókról szóló 20/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 11. § (2) bekezdés a) pontjára alapította.

[3] A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte jogszabálysértésre hivatkozva.

A bíróság a perben az ingatlan forgalmi értékének megállapítása végett szakértői bizonyítást folytatott le. A kirendelt szakértő az ingatlan forgalmi értékét 2016. január 1-jén 6 310 000 forintban, 2017. január 1-jén 6 970 000 forintban állapította meg. Ezzel összefüggésben a felperes arra hivatkozott, hogy az elsőfokú határozatban kiszabott telekadót alapul véve az ingatlan teljes területe utáni 300 000 forint telekadó a perben kirendelt szakértő által szakvéleményben megállapított forgalmi érték (6 310 000 forint) 4-5%-át teszi ki.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[5] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) 2018. július 6. napján kelt, 35.K.28.189/2016/32. számú végzésében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/C. § (1) bekezdése alapján indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 11. § (2) bekezdés a) pontjának törvényességi vizsgálatára irányuló nemperes eljárást. Egyidejűleg az előtte folyó per tárgyalását a nemperes eljárás befejezéséig felfüggesztette.

[6] A bíróság elfogadva a felperesi érvelést arra a következtetésre jutott, hogy az Ör. 11. § (2) bekezdés a) pontja a megalkotásakor hatályos Htv. 6. § c) pontjába ütközik és ellentétes a hatályos Htv. 7. § g) pontjával, mert az önkormányzat az adóalap fajtája, az adó mértéke a rendeleti adómentesség és az adókedvezmény meghatározása során nem volt figyelemmel arra, hogy ezek összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.

[7] A perbeli ingatlan a Nagykovácsi út melletti ún. kecskeháti területen fekszik. A tulajdonosok által létrehozott Nagykovácsi Táj- és Környezetvédő Egyesület és a Nagykovácsi Önkormányzat 2001-ben megállapodást kötött a terület belterületbe vonásáról és az azon kialakított ingatlanok lakóépület építésére alkalmas telekké való átminősítéséről. Az önkormányzat a 19/2012. (IV. 25.) számú rendeletében döntött a belterületbe vonásról. A bíróság - a szakértői vélemény alapján - megállapította, hogy a belterületi átszámozást követően a belterületi telkek nincsenek összhangban a korábbi 8/2009. (III. 2.) számú önkormányzati rendeletben jóváhagyott Kecskeháti terület szabályozási tervével, az önkormányzat nem kezdeményezte a változás utáni állapot átvezetését a földhivatalnál.

[8] A bíróság szakvéleményre alapozott álláspontja szerint a perbeli ingatlan belterületbe vont kertvárosias besorolású, jó fekvésű ingatlan, művelés alól kivett, jelenlegi állapotában gondozatlan terület, amelyen a feltáró utak nincsenek kiépítve, végleges telekalakítási vázrajz nem készült, hiányzik a közművesítés, nincs végleges telekalakítás. A szakvélemény szerint - mivel a telek beépíthetősége bizonytalan - az ingatlan korlátozottan forgalomképes. A teljes ingatlan forgalmi értékét a szakértő 2016. január 1-jén 6 310 000 forintban, 2017. január 1-jén 6 970 000 forintban állapította meg.

[9] A bíróság megállapítása szerint, mivel a perbeli ingatlan külterületi jellegét megőrizte, a közművesítés és az utak kiépítése nem történt meg - az arányos közteherviselés követelményére figyelemmel - az önkormányzat nem alkalmazhatott volna egységes adómértéket. Jogi álláspontja szerint külterületi, vagy differenciált (övezeti) adómérték megállapítása lett volna indokolt, azaz adórendelet megalkotásakor differenciált szemléletű normatív megközelítésre lett volna szükség.

[10] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján a 42. § (1) bekezdése értelmében hívta fel az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata előterjesztésére.

[11] Az önkormányzat védiratában előadta, hogy a bíróság indítványát kizárólag a felperesi előadásra és a perben kirendelt szakértő - az önkormányzat megítélése szerint - súlyos szakmai tévedésen alapuló szakvéleményre alapozta.

[12] Az önkormányzat kifejtette, hogy a kecskeháti területek belterületbe vonásának ingatlan-nyilvántartási átvezetését a Pest Megyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatala Földhivatali Osztálya a 2015. december 30-án kelt 49470/2015. (XII. 15.) számú határozatával elvégezte. A telekalakítási megállapodást az önkormányzat 2017. október 31-én aláírta, de mivel az érintett 149 ingatlantulajdonos közül egyetlen tulajdonos ez ideig nem írta alá azt, a telekalakítás átvezetése iránti kérelem még nem kerülhetett benyújtásra a fenti hatósághoz. Az önkormányzat - a területen való érdekeltségére hivatkozással - jelezte egyrészt, hogy a területen kiépíttette a későbbi csatorna-közművesítéshez szükséges ún. csatorna-átemelőt, továbbá, hogy az önkormányzat a telekalakítási megállapodás alapján hat nagy értékű építési telekké alakítható ingatlanhoz jut majd.

[13] Az önkormányzat a bíróság által beszerzett szakvéleménnyel összefüggésben előadta, hogy tévesek a szakértő azon megállapításai, melyek a telek ismeretlen méretére, az építési korlátozásra, illetve az ingatlan forgalomképtelenségére utalnak. Hibás a szakvélemény a tárgybeli ingatlan forgalmi értékének megállapítására vonatkozóan is, olyan értékcsökkentő tényezőket ("nincs végleges telekméret, nincs út, nincsenek közművek") alkalmaz ugyanis, amelyeket az eladó, illetve a vevők a forgalmi érték meghatározásakor már nyilvánvalóan figyelembe vettek.

[14] Az önkormányzat által megbízott két független igazságügyi szakértő a perbeli ingatlan forgalmi értékét 2016. január 1. napjára vonatkozóan 28 300 000 forintban, 2018. január 1. napjára vonatkozóan pedig 31 500 000 forintban, illetve 30 200 000 forintban állapította meg. A kecskeháti telepcsoportban található ingatlanok átlagos forgalmi értéke a bíróság által kirendelt szakértő véleménye szerint: 16 452 Ft/m², az önkormányzat által megbízott igazságügyi szakértők szerint 18 840 Ft/m²", illetve 20 119 Ft/m². Ezek az értékek nem térnek el szignifikánsan Nagykovácsi Nagyközség átlagos telekáraitól (amely a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleménye szerint 21 007 Ft/m², így a kecskeháti telekre és az egyéb belterületekre megállapított azonos mértékű telekadó megfelel az arányos közteherviselés követelményének.