A Kúria Pfv.21582/2012/3. számú precedensképes határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Baka András, Kovács Zsuzsanna, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

Bírói jogkörben okozott kár téves jogértelmezéssel kapcsolatban csak akkor állapítható meg, ha a döntés nyilvánvalóan, kirívóan téves jogértelmezést valósít meg. 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 349. § (1)

***********

Pfv.IV.21.582/2012/3.szám

A Kúria a dr. D. Magyar László ügyvéd által képviselt felperesnek az Országos Bírói Hivatal Jogi Képviseleti Főosztálya (1363 Budapest, Pf. 24., ügyintéző: dr. Földesi Margit beosztott bíró) által képviselt alperes ellen bírói jogkörben okozott kár megfizetése iránt a Debreceni Törvényszék előtt 5.P.21.689/2011. számon indult és a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.041/2012/4. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket külön felhívásra az államnak fizesse meg.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 2004. szeptember 23-án a ..i Városi Bíróságnál előterjesztett keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a keresetben 1-16. sorszám alatt megjelölt ingóságok értékesítésére kötött szerződés érvénytelen, ugyanígy érvénytelen az abban a perben szereplő I. és II.r. alperes között az ingóságok továbbadására vonatkozó adásvételi szerződés is. Az 1-es számon szereplő ingóságok kiadására az ott III.r. alperesként szereplő ..-t kérte kötelezni. A felperes a pertárgy értékét abban az eljárásban 5.200.000 forintban jelölte meg, ezen belül az ott eljáró III.r. alperestől kiadni kért ingóság értékét 3.400.000 forintban határozta meg. Az eljárásban kirendelt szakértő az ingóságok értékét 1.458.200 forintban, a felperes által a III.r. alperestől kiadni kért ingóság értékét pedig 285.000 forintban határozta meg.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2009. február 27-én kelt 9.G.40.049/2007/75. számú ítéletével kötelezte az ott eljáró II.r. alperest az 1-16. tétel alatt megjelölt ingóságok kiadására, valamennyi esetben a szakvéleményben meghatározott értékben. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest kötelezte az I. és III.r. alperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 100.000 forint perköltség, míg az I. és II.r. alperest a felperes részére 128.000 forint perköltség megfizetésére. Megállapította: a felperesnek a szerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló keresete megalapozott volt és alapos volt az ingóságok kiadása iránti igénye is. Azonban az eredetileg érvényesített 5.200.000 forintos követeléshez képest a szakértő által meghatározott 1.458.200 forint figyelembevételével a pernyertesség-pervesztesség aránya 28-72 %-ban határozható meg.

A fellebbezés folytán az alperes járt el, és Gf.III.30.145/2010. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit teljes körűen mellőzte és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az ott eljáró I.r. alperesnek 500.000, a II.r. alperesnek 182.814, a III.r. alperesnek pedig 362.500 forint perköltséget. Egyebekben az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. Kötelezte továbbá a felperest, hogy másodfokú perköltségként az I.r. alperesnek 47.957 forintot, a III.r. alperesnek 34.126 forintot fizessen meg. azzal, hogy ezt meghaladóan a peres felek másodfokú eljárási költségeiket maguk viselik. Az alperes ítéletében az ott eljárt elsőfokú bíróság kiegészített ítéletének a per érdemét illető döntésével egyetértett, de a perköltségviselésről szóló rendelkezések elleni fellebbezéseket túlnyomó részben alaposnak találta. Kifejtette: a perköltség viselésénél az elsőfokú bíróságnak a pervesztesség-pernyertesség arányában kell határoznia. A felperes jogosult meghatározni a pertárgy értékét. A jelen esetben perbeli követelését 5.200.000 forintban határozta meg, melyből a III.r. alperestől kiadni kért ingóság 3.400.000 forintos értéket képvisel. Megállapította: a jogszabályi rendelkezésekből következően (Pp. 27. § (1) bekezdés) a kereset utóbb történő leszállítása az eredetileg érvényesített pertárgyértéket nem változtatja meg. Alaptalannak találta azt a felperesi hivatkozást, hogy a perköltségviselés szempontjából csak a leszállított mértékű kereseti kérelmét és az abban való pernyertességet kellene figyelembe venni. A felperes volt az, aki a pertárgyértéket meghatározta, a kereseti kérelem az I. és III.r. alperessel szemben megalapozatlan volt, a II.r. alperessel szemben csak az ingók kiadása iránti igény tekintetében volt megalapozott. Az eredetileg érvényesített pertárgyértékű követeléshez viszonyítva a pernyertesség-pervesztesség arányát az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg.

Időközben a felperes az alperes előtti perben eljáró I. és II.r. alperes, valamint egy további pertárs ellen pert indított a Veszprém Megyei Bíróság előtt. Az eljárás a Győri Ítélőtábla 2010. május 20-án kelt határozatával fejeződött be és a jogerős ítélet szerint az ott zajlott per három alperese köteles a felperes részére összesen 520.000 forint perköltség megfizetésére. Az alperes előtt befejeződött per három alperesének kérelmére a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2010. szeptember 13-án elrendelte a felperes felszámolását azzal az indokolással, hogy az alperes jogerős ítéletével meghatározott perköltséget határidőben nem fizette meg.