A Kúria Bfv.1324/2014/3. számú precedensképes határozata hivatalos személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 97. §, 137. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 427. §] Bírók: Csák Zsolt, Csere Katalin, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Alkotmánybíróság által elrendelt felülvizsgálati eljárásban törvénysértő halmazati büntetés jogcímének változtatása.

***********

KÚRIA

Bfv.I.1324/2014/3.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év november hó 25. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kalocsai Járásbíróság 3.B.292/2012/11. számú ítéletét megváltoztatja,

a terhelttel szemben alkalmazott halmazati büntetést az 1978. évi IV. törvény 85. § (3) bekezdése, valamint 97. § (1) bekezdése alapján tekinti kiszabottnak.

Egyebekben az ítéletet hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kalocsai Járásbíróság a 2013. június 20. napján kihirdetett és 2013. június 24. napján jogerős 3.B.292/2012/11. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [1978. évi IV. törvény 229. § (1) bekezdés első fordulat]. Ezért őt, mint különös visszaesőt halmazati büntetésül kettő év börtönbüntetésre és a közügyektől kettő év eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

Miután a terhelt terhére megállapított bűncselekmények - hivatalos személy elleni erőszak - a cselekmény elkövetésekor hatályban volt 1978. évi IV. törvény 137. § 17. pontjára figyelemmel személy elleni erőszakos bűncselekménynek minősülnek, a járásbíróság vele szemben a büntetést az 1978. évi IV. törvény 85. § (2) és (4) bekezdésének figyelembe vételével szabta ki.

A hivatkozott 85. § (4) bekezdése szerint akkor, ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a 137. § 17. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény volt, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedett, és amennyiben a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladta, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető volt, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kellett kiszabni.

Az Alkotmánybíróság a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23-tól 2013. június 30-ig hatályos 85. § (4) bekezdésének folyamatban lévő ügyben történő alkalmazása kizárása, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendelése kapcsán meghozott 23/2014. (VII.15.) AB számú határozatában megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23-tól 2013. június 30-ig hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazása alaptörvény-ellenes, emellett megállapította azt is, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes; ezért az utóbbi törvényhelyet a hatálybalépésére, 2013. július 1-jére visszaható hatállyal megsemmisítette, egyben elrendelte a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 85. § (4) bekezdése, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 81. § (4) bekezdésének alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel a jogerős ügydöntő határozat ellen a Legfőbb Ügyészség BF. 1425/2014/1. számon a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

Álláspontja szerint a terhelttel szemben kiszabott büntetés mértéke az alkotmányos tételkeretek között sem tekinthető eltúlzottnak, az a büntetési célok eléréséhez változatlanul indokolt.

Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria a Kalocsai Járásbíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy a büntetést - figyelemmel az 1978. évi IV. törvény 97. § (1) bekezdésében foglaltakra - a 85. § (3) bekezdése alapján tekintse kiszabottnak.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

A Kúria a Be. 423. § (4) bekezdésére figyelemmel a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban megjelölt ok alapján, valamint a hivatkozott törvényhely (5) bekezdésére figyelemmel a 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre tekintettel bírálta felül.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felhívott, a 373. § (1) bekezdésének I. b) és c) pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértést azonban nem észlelt.

A Be. 416. § (1) bekezdés e) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, illetve végrehajthatósága még nem szűnt meg.

A terhelt a kiszabott szabadságvesztést jelenleg is tölti, és miután a büntetés végrehajtása nem fejeződött be, a felülvizsgálati eljárás törvényi feltételei a terhelttel szemben fennállanak.

A Be. 423. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

A 2012. évi C. törvény, azaz a jelenleg, tehát az indítvány elbírálásakor hatályos Btk. 2. § (1) bekezdése szerint a bűncselekményt az elkövetéskor hatályos büntető törvény szerint kell elbírálni, azonban a (2) bekezdésre figyelemmel az elbíráláskor hatályos új büntető törvényt kell alkalmazni, ha eszerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el.

Ebből következően a Kúriának egybe kell vetnie a terhelt terhére megállapított bűncselekmények elkövetésének idején hatályban volt anyagi jogi rendelkezéseket a jelenleg hatályosakkal, mégpedig az Alkotmánybíróság által megsemmisített, illetve alaptörvény-ellenesnek minősített jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával.