BH 2020.5.140 A terheltnek a kártalanítási igényt a terheltet aktuálisan fogva tartó büntetés-végrehajtási intézetnél kell előterjesztenie, és annak elbírálására az ezen büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti törvényszék büntetés-végrehajtási bírója illetékes. Amennyiben a terhelt szabadult, az eljárást a szabadítást végző büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes törvényszék büntetés-végrehajtási bírója folytatja le, amennyiben a terhelt vagy védője külön nem kérelmezte, hogy a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 10/A. § (5) bek., 50. § (2) és (3) bek., 70/A. § (6) bek.].

[1] A terhelt az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekre hivatkozással az S.-i Fegyház és Börtönhöz intézett - 2017. február 2. napján kelt és 2017. március 13. napján érkezett - beadványában panaszt és kártalanítási igényt terjesztett elő az általa 2009. szeptember 28. napjától 2017. február 2. napjáig büntetés-végrehajtási intézetben töltött fogvatartásának időszakára.

[2] Az S.-i Fegyház és Börtön a beadványt - az elítélt panaszát elbíráló parancsnoki határozattal - együtt 2017. április 20. napján küldte meg a Gy.-i Törvényszék Büntetés-végrahajtási Csoportjának elbírálás céljából.

[3] A Gy.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2018. március 26. napján kelt és 2018. április 5. napján véglegessé vált végzésével megállapította illetékességének a hiányát, és az ügyet áttette az F.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjához.

[4] A végzés indokolása szerint az elítélt a szabadságvesztés-büntetését az F.-i Büntetés-végrehajtási Intézetben tölti, ezért az F.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja az illetékes a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (továbbiakban: Bv.tv.) 50. § (2) bekezdése alapján.

[5] Az F.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoport bv. bírája - az iratok alapján - a 2019. júlis 31. napján meghozott és 2019. augusztus 14. napján véglegessé vált végzéssel megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet az eljáró bíróság kijelölése érdekében az F.-i Ítélőtáblára felterjesztette. Kifejtette, hogy a Bv.tv. 50. § (2) bekezdése alapján a bv. bírói eljárásokat - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak a végrehajtásért felelős szervnek a székhelye szerint illetékes bv. bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják. Az elítélt szabadulása esetén a Bv.tv. 70/A. § (6) bekezdés 1. fordulata alapján az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrahajtási bíró folytatja le. Az elítélt a kártalanítási igénnyel érintett időszakban az F.-i Törvényszék 2012. szeptember 7. napján meghozott ítéletével, illetve az F.-i Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2013. június 5. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 10 év fegyházbüntetést töltötte, melyből - feltételes kedvezménnyel - 2017. szeptember 25. napján az S.-i Fegyház és Börtönből szabadult. Az illetékesség megállaptása szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a szabadulását követően az elítélt 2017. október 9. napján az F.-i Büntetés-végrehajtási Intézetbe befogadásra, majd 2019. július 8. napján a T.-i Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe végszállításra került, egy újabb szabadságvesztés-büntetés foganatosítása érdekében. A terhelt kártalanítási igénye erre - a későbbi - fogvatartási időszakra nem terjedt ki és ilyen tartalmú panaszt és igényt később sem terjesztett elő.

[6] Az F.-i Fellebbviteli Főügyészség átiratában kifejtette, hogy a negatív illetékességi összeütközés eltérő ítélőtáblák illetékességi területéhez tartozó törvényszékek között merült fel, ezért a Be. 24. § (2) bekezdésére tekintettel a Be. 24. § (3) bekezdése szerint az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria határoz.

[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában nem értett egyet a Gy.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoport büntetés-végrehajtási bírájának álláspontjával. Idézte a Bv.tv. 50. § (2) bekezdését és 70/A. § (6) bekezdését, és kifejtette, hogy ha az elítélt fogva van, akkor a kártalanítási igény elbírálására a fogvatartó bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak van illetékessége. Ha az elítélt már szabadult, akkor az utolsó szabadítást végző büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak kell az eljárást lefolytatnia, kivéve ha az elítélt vagy a védője azt kérelmezi, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. bíró járjon el.

[8] Ezért indítványozta, hogy a Kúria az elítélt fogvatartásának 2009. szeptember 28. napja és 2017. február 2. napja közötti időszakára vonatkozó alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményei miatti kártalanítás iránti ügyében eljáró bíróságként a Gy.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportját jelölje ki.

[9] A Kúria azt állapította meg, hogy a Gy.-i Törvényszék Büntetés-végrahajtási Csoportja illetékes az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránti igény elbírálására.

[10] A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának általános szabálya, hogy a büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat - a Bv.tv. eltérő rendelkezése hiányában - annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják [Bv.tv. 50. § (2) bek.]. A Bv.tv. 10/A. § (5) bekezdés 2. mondata alapján a kártalanítás iránti igényt a fogvatartás helye szerinti büntetés-végrehajtási intézetnél, ha pedig az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott már szabadult, annál a büntetés-végrehajtási intézetnél kell benyújtani, ahonnan a szabadítás történt.

[11] A terhelt 2017. február 2. napján terjesztett elő panaszt és kártalanítási igényt a fogvatartás helye szerinti S-i Fegyház és Börtönnél az általa 2009. szeptember 28. napjától büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartásban töltött időszakra. Az elítélt ezt követően nem - így a 2019. október 9. napján történt ismételt fogvatartásba kerülése után sem - terjesztett elő ismételten kártalantási igényt. Mindebből okszerűen következik, hogy a kártalanítási kérelem az annak benyújtásáig terjedő időszakra, azaz 2009. szeptember 28. napjától 2017. február 2. napjáig terjedő időtartamra terjed ki. A megjelölt időszakban az elítélt fogvatartásának alapját az F.-i Törvényszék 2012. szeptember 7. napján meghozott, illetve az F.-i Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2013. június 5. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott 10 év szabadságvesztés-büntetés képezte, melyből az elítélt 2019. szeptember 25. napján - feltételes kedvezménnyel - az S.-i Fegyház és Börtönből szabadult.

[12] A Bv.tv. 70/A. § (6) bekezdése értelmében ha a fogvatartásból (szabadságvesztés-büntetésből) az elítélt már szabadult, akkor az utolsó szabadítást végző büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak kell az eljárást lefolytatnia, kivéve ha az elítélt vagy a védője azt kérelmezi, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. bíró járjon el. Ilyen taratlmú kérelmet sem az elítélt, sem a védő nem terjesztett elő.