A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40065/2019/6. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 83. §, 346. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 189. §] Bírók: Bleier Judit, Koday Zsuzsanna, Pusztai Anita

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40268/2018/19., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40065/2019/6.*, Kúria Gfv.30307/2019. (BH 2020.9.275)

***********

A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi jogi képviselő neve (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. felperesi jogi képviselő neve ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a Szalma & Partnerei Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő neve.; ügyintéző: dr. alperesi jogi képviselő neve ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. október 15-én kelt 30.G.40.268/2018/19. számú ítélete ellen a felperes 22. sorszámú fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperes által 2018. ....-én megtartott taggyűlésén 4/2018. (II.9.) szám alatt hozott határozatának hatályon kívül helyezését kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. § alapján.

A keresete indokául arra hivatkozott, hogy a taggyűlési határozat sérti a Ptk. 1:3. § (1) bekezdésébe foglalt jóhiszeműség és tisztesség követelményét, valamint a Ptk. 1:5. § (1) bekezdése alapján tiltott joggal való visszaélést valósít meg, a Ptk. 3:107. § (1) bekezdésében foglaltak megkerülésére irányul, és sérti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (1) bekezdését is.

Előadta, hogy a támadott határozat azért sérti a hivatkozott jogszabályokat, mert az ügyvezetőnek - aki egyben a társaság többségi tagja is - a taggyűlési határozattal az volt a nyilvánvaló célja, hogy a felperes és D. L. közös 25%-os üzletrészét (amelynek felperes a közös képviselője) olyan kis arányra szorítsa vissza, hogy őket ne illessék meg a Ptk. 3:103-105. §-aiban biztosított, 5%-os mértékű üzletrészhez kötött kisebbségi jogok, és a szavazati joguk visszaszorításával elárje, hogy ne tudják az ügyvezetésből visszahívni.

Előadta, hogy több pert indított az ügyvezető felelősségre vonása és a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt is. A Ptk. 3:19. § (2) bekezdésének f) pontjára utalva kifejtette, hogy az ügyvezető visszahívásának kérdésében az ügyvezető mint érintett többségi tag nem szavazhat. A törzstőke emelésével a felperes üzletrésze már csak 1,19%-ot képviselne.

A taggyűlési határozat a Ptk. 3:107. § (1) bekezdésében foglaltak megkerülésére is irányul a kikötött fórumrendszer megkerülésével, mert a tagkizárással elérthető állapotot a törzstőke emeléssel kívánja létrehozni anélkül, hogy a kizárásra okot adó körülmények állnának fenn.

Hivatkozott arra, hogy a 2016. évi mérleg szerint a társaság saját tőkéje - ...... forint, melynek következtében - a könyvvizsgálói jelentés szerint - a társaság működése nem felel meg a Ptk. 3:189. § (1) bekezdés a) pontjának. Előadta, hogy a társaság egy évig sem tud megfelelni a jelen keresettel támadott tőkeemeléssel a Ptk. 3:189. § (1) bekezdés a) pontja szerint elvárt saját tőke - jegyzett tőke aránynak, ezért a taggyűlési határozat sérti a számviteli törvényről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (1) bekezdésében megfogalmazott fenntartható működés és a vállalkozás folytatásának az elvét is.

Állítása szerint a törzstőke emelés alperes által választott módja a jogszabály megkerülésével kifejezetten arra irányult, hogy a felperest tagkizárási per nélkül, tehát jogszabály megkerülésével ellehetetlenítse, illetve gyakorlatilag az üzletrészét olyan arányra szorítsa le, amelynek alapján már nem tud igényt érvényesíteni.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Védekezésében kiemelte, hogy az ügyvezetője tevékenységének megítélése nem tartozik a jelen perhez.

Vitatta a határozat meghozatalának a felperes kisebbségi jogainak visszaszorítására irányuló célját.

Azt hangsúlyozta, hogy a felperes döntött úgy, hogy nem vesz részt a tőkerendezésben. A felperes anélkül kívánja fenntartani a tagságát, hogy neki a tőkeemelésben részt kelljen vennie.

Utalt arra, hogy a tőkehelyzet rendezésére a törvényben biztosított lehetőségek közül a kiválasztott módot a bíróság nem vizsgálhatja, így az arról döntő társasági határozat nem ütközhet jogszabályba. A Ptk. 3:189. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaira hivatkozással előadta, hogy a tőkeemeléssel az elmúlt időszakban kialakult jogellenes állapotot akarta megszüntetni. A támadott határozat végrehajtásából egyértelmű, hogy a joggal való visszaélés esete nem áll fenn.

A Fővárosi Törvényszék 2018. október 15-én kelt 30.G.40.268/2018/19. számú ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63.500 forint perköltséget.

Az ítélete indokolásában a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy az alperes 2018. február 9-én tartott taggyűlésén 75% igen és 25% nem szavazattal fogadta el a 4/2018. (II.09.) számú taggyűlési határozatot, amellyel elhatározta a társaság saját tőkéjének rendezését 120.000.000 forint vagyoni hozzájárulás teljesítésével oly módon, hogy az Sztv. 36. § (1) bekezdésének b) pontjában és a Ptk. 3:198-200. §-ában foglaltak szerint a társaság törzstőkéjét a jelenlegi ...... forintról ....... forint összegre emeli, ezzel egyidejűleg további 60.000.000 forint a tőketartalékba kerül. A határozat szerint a teljesítésre jogosultak a tagok üzletrészeik arányában, és tartalmazta azoknak a személyeknek a megjelölését is, akik a pénzbeli hozzájárulások teljesítésére jogosultak abban az esetben, ha az elsőbbségi joggal rendelkezők nem vállalják a pénzbeli hozzájárulások teljes összegének szolgáltatását. A határozat szerint a vagyoni hozzájárulások teljesítésének a határozat meghozatalát követő 15 napon belül, de legkésőbb 2018. március 31. napjáig kell megtörténnie. A határozat kiemelte, hogy a törzstőke vagyoni hozzájárulások teljesítésével való emelése során a vagyoni hozzájárulások teljesítésének módjára, esedékességére, a késedelem jogkövetkezményeire, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékéért viselt felelősségre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A szavazás eredményét követően a levezető elnök felhívta a társaság tagjait, hogy 15 napon belül tegyék meg a Ptk. 3:199. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozataikat arról, hogy elsőbbségi jogukkal kívánnak-e élni. Tájékoztatta a taggyűlést, hogy a nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő letelte után egy újabb taggyűlés fog határozni a társasági szerződés módosításáról.

Az elsőfokú bíróság azt tartotta szem előtt, hogy a jogvita tárgyát képező társasági határozat bírósági felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályi előírásokat a Ptk. 3. Könyv XI. Fejezete tartalmazza. A felperes a Ptk. 3:35. §-a alapján jogosult volt a kereset előterjesztésére, azt a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül indította, és nem állt fenn a Ptk. 3:36. § (2) bekezdése szerinti igényérvényesítési korlát sem.