BH 1994.10.547 A Legfelsőbb Bíróság csak a felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket vizsgálhatja felül [Pp. 275. § (2) bek., Ptk. 358. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 1993. január 5-től kezdődően havi 5000 forint járadék megfizetésére kötelezte. Az 1991. február 1-jétől 1992. december 31-ig terjedő időre esedékes és lejárt járadék összegét 115 000 forintban megállapította, és annak egy összegben való megfizetésére az alperest 15 napos teljesítési határidő megjelölésével kötelezte. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Ítéletét arra alapította, hogy a felperes házastársának 1991. január 25-én elszenvedett halálos közúti balesete miatt keletkezett károkért - felelősségbiztosítás alapján - az alperes köteles helytállni. Megállapította, hogy a felek a perben a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötöttek, amely szerint az alperes 108 000 forint megfizetésére vállalt kötelezettséget. Ilyen összegű vagyoni hátrány érte ugyanis a felperest, mert elhalt házastársa helyett idegen munkaerőt kellett alkalmaznia a házépítési munkáknál. Bizonyítottnak találta, hogy a felperesnek a házastársa halála miatt jövedelemvesztesége keletkezett, amelynek összegét (a beszerzett kereseti igazolások és az elhalt mellékjövedelmére utaló adatok alapján) havi 5000 forintban állapította meg.

Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit részben megváltoztatta, az alperes járadékfizetésre kötelezését mellőzte, és a keresetet ebben a részében elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperesnek a házastársa halála után megállapított (munkaviszonyból, özvegyi nyugdíjból, árvaellátásból és családi pótlékból származó) jövedelme összességében és az egy főre számított átlag alapján is meghaladja azt a jövedelmet, amelyet az érintett család egy főre számítottan a házastárs életében elért. Ebből következően a felperesnek nincs olyan jövedelemvesztesége, amely megalapozhatná, az alperes járadékfizetési kötelezettségét.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az első fokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Ptk. 345. §-ának (2) bekezdését figyelmen kívül hagyva, e jogszabályt megsértve utasította el a járadék megfizetése iránti keresetét. Ezzel a döntésével a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta "az alapvető társadalmi értékrendet", továbbá a pénz vásárlóértékének bekövetkezett romlását. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Arra is hivatkozott, hogy a felperes gyermeke időközben nagykorúvá vált, ezért az ő kereső tevékenységére is figyelemmel sem volt megalapozott a felperes jövedelemveszteségre alapított igénye.

A felülvizsgálati kérelem az alábbi okok miatt alaptalan. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, és ennek összefüggésében foglalhat állást a kérelmekben megjelölt jogszabálysértésről.