A Fővárosi Ítélőtábla Bf.308/2008/8. számú határozata befolyással üzérkedés vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 51. §, 52. §, 87. §, 256. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Magócsi István, Székely Ákos, Zólyominé dr. Törő Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla

5.Bf.308/2008/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2009. év március hó 25. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a 2009. év március hó 27. napján tartott nyilvános ülésen kihirdette a következő

Í T É L E T E T:

A befolyással üzérkedés vétsége miatt I. r. vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 5.B.381/2007/35. számú ítéletét mindkét vádlott tekintetében az alábbiak szerint változtatja meg:

A vádlottakra kiszabott büntetést 400-400 (négyszáz-négyszáz) napi tétel pénzbüntetésre enyhíti.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét az I. r. vádlottnál 400 (négyszáz), a II. r. vádlottnál 500 (ötszáz) forintban állapítja meg.

Az I. r. vádlottra kiszabott 160.000,- (egyszázhatvanezer) Ft. és a II. r. vádlottra kiszabott 200.000,- (kettőszázezer) Ft. pénzbüntetést - meg nem fizetés esetén - napi tételenként kell egy-egy napi fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni.

A II. r. vádlottnál a Győri Városi Bíróság B.846/2002/36. számú ítéletével kiszabott 1 (egy) évi börtönbüntetés végrehajtásának elrendelését mellőzi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindkét vádlott tekintetében helybenhagyja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

A Fővárosi Bíróság a 2008. szeptember 23. napján kelt 5.B.381/2007/35. számú ítéletével az I. r. és a II. r. vádlottak bűnösségét befolyással üzérkedés vétségében (Btk. 256.§ (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pont) mint társtettesek állapította meg.

Ezért az I. r. vádlottat 10 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

A II. r. vádlottat 1 év 2 hónap fogházbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra ítélte és elrendelte a Győri Városi Bíróság B.846/2002/36. számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását is.

Rendelkezett a járulékos kérdések, így a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. vádlott és védője a fenntartott 3 napon belül elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a II. r. vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.762/2008. számú átiratában - bejelentve, hogy a nyilvános ülésen nem vesz részt - mindkét vádlott vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

A nyilvános ülésen az I. r. vádlott védője a felmentésért és enyhítésért bejelentett fellebbezést fenntartotta.

Kifejtett álláspontja szerint a tényállás elemei nem valósultak meg, illetve nem nyert bizonyítást. A hangszakértői vélemény megállapításait elemezve a II. r. vádlott által csatolt hangkazetta eredeti vagy manipulált voltának kérdésességét hangsúlyozta, valamint azt, hogy a vádlottnak az intézmény dolgozóinak tanúvallomásai alapján semminemű ráhatása nem volt a bérleti szerződésekre, amihez a fővárosi önkormányzat hozzájárulása is szükséges. Az I. r. vádlott elismerte, hogy szemüveg csináltatás kapcsán egy alkalommal találkozott tanú 1-el, akinek vallomása szerint az I. r. vádlott a bérleti szerződéssel kapcsolatban nem mondott semmit, a II. r. vádlott pedig elfogulatlannak nem tekinthető. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy az I. r. vádlottnak ez volt az első munkahelye, kiváló munkájáért kitüntetést is kapott, tanult, képezte magát. Büntetlen előéletű, végleges rokkantnyugdíjas, leszázalékolásának az idegkimerülés is oka. Javára szól az időmúlás is.

A II. r. vádlott védője a bejelentett fellebbezést elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért tartotta fenn.

Az elsőfokú bíróság ítéletnek megalapozatlanságát kifogásolta a szándékegység megállapítása tekintetében. A II. r. vádlott megneheztelt az I. r. vádlottra. Annak érdekében, hogy leplezze, készítette a magnókazettát, amit átadott tanú 2-nek, aki - a felvett anyagot hallva, azt korrupciónak értékelve vitte be a kórház vezetőinek a kazettát, mely magnókazetta teljes értékű bizonyíték. Az elsőfokú bíróság azonban nem értékelte, hogy ezt a II. r. vádlott készítette. Ezért a vádlott felmentését indítványozta. Másodlagosan, arra tekintettel, hogy a kiszabott büntetés aránytalan, pénzbüntetés kiszabását kérte.

Az I. r. vádlott az utolsó szó jogán tett felszólalásában az ellene indított ügyet amiatti bosszúnak jelölte meg, hogy nem tetszett cigány származása.

Hangsúlyozta, hogy neki semmi ráhatása nem volt a bérleti szerződésre. Tanú 1-el kétszer találkozott szemüveg csináltatás kapcsán, rosszul dolgozott, ezért megharagudott rá. Tanú 1. mindenkinél próbálkozott a bérlet miatt, őt a rendelőben nem kereste meg. A II. r. vádlott egy évig módszeresen gyűjtötte ellene az adatokat, ő és a volt főigazgató jó barátságban voltak. A II. r. vádlott az ő nevében beszélt tanú 1-el, tanú 1-nek a II. r. vádlottal volt kapcsolata. A saját kapcsolataival a II. r. vádlott intézhette volna tanú 1. ügyét. Felvetette annak lehetőségét, hogy a II. r. vádlottat csak felhasználták ellene és szavahihetetlennek ítélte, hogy az igazgató távollétében éppen a rendelőintézet igazgatója vette át a kazettát. Tagadta, hogy bűncselekményt követett el. Bűnként azt rótta fel magának, hogy szóba állt II. r. vádlottal, aki a telefonbeszélgetések során életveszélyesen megfenyegette. Nem mondott olyat, hogy előbb a pénzt, aztán a papírt. Hivatkozott arra is, hogy megfelelő keresete volt, megbecsülték, munkájáért kitüntetést is kapott. Sokat tanult, képezte magát, hogy elfogadják.

A II. r. vádlott írásbeli beadványát védője felolvasta és becsatolta.

Beadványában a II. r. vádlott kifogásolta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy haragudott I. r. vádlottra és ezért csinálta a hangfelvételt és vitatta a szándékegységet azért, mert ő hozta tanú 1. tudomására, hogy átverés áldozata.

Az I. r. vádlottat évek óta ismerte, tudott a visszaélésekről, amit a munkájával kapcsolatban követett el. Amikor el akarta hitetni vele, hogy az érdekében a gazdasági igazgatónőnél eljárt, elhatározásra jutott és rögzítette a telefonbeszélgetéseket. Azért fordult tanú 2. képviselőhöz, mert a rendőrségben nem bízott. Amikor az I. r. vádlott megkérte, hogy kísérje át az arabhoz, megörült, mert így adatokat tudott gyűjteni, mindent megtett volna, hogy bizonyítékot szerezzen ellene. Terhelte tanú 1-et is azzal, hogy tudott arról, miszerint az I. r. vádlott törvénytelenül próbál intézkedni, de ez nem érdekelte, mert minden pénzt kifizetett volna, ha ezzel bejuthat az SZTK-ba, a hivatalos bérlés nem érdekelte. Az eljárás során senki részéről nem merült fel, hogy ő bármit ígért volna, vagy hasznot remélt volna az ügylettől. A hatóság tudomására hozott egy bűncselekményt, ezért mégis őt hurcolták meg.

A bejelentett fellebbezések enyhítést célzó részükben alaposak.

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezésekkel megtámadott ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§-ának (1) bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta.