A Kúria Bfv.1202/2015/17. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. Bírók: Feleky István, Molnár Gábor Miklós, Tuba István

A határozat elvi tartalma:

A jogi indokolás (értékelés) tekintetében is a felülbírálandó határozat egészében (egységében) értékelendő. Ha tehát a jogi indokolást (értékelést) egészében vagy részlegesen a határozatnak a tényállást indokoló része tartalmazza, nem lehet akadálya a felülbírálatnak, ez a határozatszerkesztés nem jelenti az indokolási kötelezettség megszegését.

***********

KÚRIA

Bfv.II.1202/2015/17.szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év január hó 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komlói Járásbíróság 3.B.206/2012/54. számú ítéletét és a Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.Bf.307/2014/2. számú ítéletét hatályában fenntartja, a terhelt felülvizsgálati indítványát elutasítja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I.

A terhelt ellen csalási cselekmények miatt a Komlói Városi Ügyészség a B.1676/2010/8-I. számú vádiratában, hatóság félrevezetése miatt a Pécsi Nyomozó Ügyészség a Ny.33/2011. számú vádiratában emelt vádat.

A Komlói Járásbíróság a hatóság félrevezetésének vétsége miatt indult büntetőügyben hozott 2.B.241/2011/11. számú ítéletét a Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2013. június 26. napján hozott 3.Bf.36/2013/5. számú végzésével hatályon kívül helyzete, és a járásbíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban a Komlói Járásbíróság a 2013. október 30-án jogerős 3.B.230/2013/2. számú végzésével az ügyet a csalások miatt indult ügyhöz egyesítette.

A Komlói Járásbíróság a 2014. május 9. napján tartott tárgyaláson meghozott és 2014. május 15. napán kihirdetett 3.B.206/2012/54. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés b) pont], 5 rendbeli csalás bűntettében [korábbi Btk. 318. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés b) pont] és hatóság félrevezetésének vétségében (korábbi Btk. 237. §).

Ezért őt - halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt - 8 év 5 hónap börtönre és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá 3.900.000 forint vagyonelkobzás elrendeléséről, a lefoglalt bűnjelekről, a polgári jogi igényekről és a bűnügyi költségről.

A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a 2015. február 26. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 2.Bf.307/2014/2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

a vagyon elleni bűncselekmények (=csalások) vonatkozásában a folytatólagosságot mellőzte;

a szabadságvesztés tartamát 4 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 5 évre enyhítette;

a vagyonelkobzás mértékét 4.680.000 forintra módosította (=felemelte);

a 1 számú magánfél (tényállás I/1. pont) részére megítélt kártérítés összegét 4.320.000 forintra és az illetéket 259.200 forintra mérsékelte;

a sértett (tényállás I/4. pont) tekintetében a kártérítésre és illeték megfizetésére kötelezést mellőzte;

F J-né helyett 2 számú magánfél (tényállás I/5. pont) részére kell a 3.000.000 forintot és járulékait megfizetni;

3 számú magánfél (tényállás I/11. pont) részére megítélt kártérítés összegét 350.000 forintra és az illetéket 21.000 forintra mérsékelte;

egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

Az elsőfokú bíróság által megállapított (elsőfokú ítélet 3-12. oldal), a másodfokú bíróság által kiegészített és pontosított (másodfokú ítélet 2. oldal 3. bekezdés) tényállás a következő:

Tényállás I. pont

A terheltet 1997-ben jogosulatlan pénzügyi tevékenység vétsége, 18887 rendbeli csalás bűntette és 29 rendbeli csalás vétsége, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 9 év szabadságvesztésre ítélték. Büntetéséből 2005. február 14-én feltételes szabadságra bocsátották, a feltételes szabadság 2008. február 13. napjával eltelt.

A terheltnek munkaviszonya és rendszeres jövedelme nem volt, megélhetését nem tudta biztosítani. Elhatározta, hogy korábbi ismeretségi köréből olyan személyeket keres, akik elég hiszékenyek ahhoz, hogy ésszerűtlenül magas befektetési hozam ígéretének fejében pénzüket rendelkezésére bocsátják.

A terhelt 2009. március 11. (I/1.) és 2010. október 4. (I/9.) napjai között követte el a felrótt cselekményeket. A sértettek egy részét azzal tévesztette meg, hogy ő egy német befektetési társaság magyarországi megbízottja, és a sértettek által átadott pénzt ő a német befektetési társaság - nem létező - magyarországi két vezetőjén keresztül továbbítja.

A terhelt a sértettektől pénzt kérve hivatkozott befektetésre katasztrófa sújtotta területen befektető német befektetési társaságba (I/1.), befektetésre a saját vállalkozásába (I/2.), pályázati önrészre foltvarró műhely létrehozásához (I/3.), gépek vásárlására foltvarró műhely létrehozásához (I/4.), kölcsönkérésre a D Europa nevű ingatlan befektetési alapba befektetéshez (I/5.), befektetésre egy tengerjáró hajók kereskedelmi rakományának biztosításával foglalkozó német biztosítási cégbe (I/6.), egy német biztosítási cégre (I/7.), egyszerű kölcsönkérésre (I/8., I/9.), kölcsönkérésre egy német cégnél befektetéshez (I/10.), kölcsönkérésre saját cégének fejlesztéséhez (I/11.).