A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37447/2008/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 70/K. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 327. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kfv.IV.37.447/2008/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Légrádi Gergely ügyvéd /Oppenheim és Társai Ügyvédi Iroda, 1053 Budapest, Károlyi M. u. 12./ által képviselt felperesnek a dr. Horváth Ádám ügyvéd /dr. Horváth Ádám Ügyvédi Iroda, 1053 Budapest, Szép u. 5./ által képviselt Magyar Energia Hivatalalperes ellen villamos energia ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - melybe az alperes pernyertessége érdekében a Budapesti 5000. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Molnár Attila ügyvéd, 1031 Budapest, Szentendrei út 208./ és a Kéri Ügyvédi Iroda /ügyintéző: dr. Kéri Krisztina ügyvéd, 1023 Budapest, Frankel Leó u. 21-23./ által képviselt beavatkozó beavatkozott - a Fővárosi Ítélőtábla 2008. június 4. napján kelt 2.Kf.27.532/2007/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 27. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.532/2007/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 30.000 /harmincezer/ - 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási perköltséget.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes villamos energia kereskedelmi engedéllyel rendelkezik.

Az alperesi beavatkozó a perbeli időszakban a magyar villamos energia-rendszer rendszerirányítói feladatait látta el.

Az alperesi beavatkozó által 2006 februárjában készített javaslat alapján a Kereskedelmi Szabályzati Bizottság /a továbbiakban: KSZB/ 2006. évi június hó 27. napján foglalkozott a Villamos Energia Kereskedelmi Szabályzat /a továbbiakban: KSZ/ módosításával; a bizottság a módosító javaslatot nem támogatta.

Az alperesi beavatkozó 2006. július 6-án a KSZ-t módosító - és a bizottság által elutasított - javaslatát az alperesnek jóváhagyásra benyújtotta.

Az alperes a 2006. augusztus 29. napján kelt 477/2006. számú határozatával a KSZ benyújtott módosításait - a II. pontban foglaltak kivételével, és a határozat elválaszthatatlan részét képező melléklet szerint - a villamos energiáról szóló, akkor hatályos 2001. évi CX. törvény /a továbbiakban: Vet./ és a Vet. végrehajtására kiadott 180/2002. /VIII. 23./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Vhr./ alapján jóváhagyta.

A jóváhagyó határozat a kiegyenlítő energia egységárát a KSZ módosítására az alperesi beavatkozó által tett javaslattól eltérően állapította meg, és az alperesi beavatkozó által javasolt kétszeres szorzó helyett másfélszeres szorzót alkalmazott.

A felperes a jogerős határozattal szemben keresetet nyújtott be, amelyben az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte.

Megítélése szerint a KSZ jóváhagyásra benyújtását megelőző egyeztetési eljárásnak a Vhr-ben rögzített szabályait megsértették, az alperesi beavatkozó figyelmen kívül hagyta a KSZB elutasító állásfoglalását.

A kiegyenlítő energia egységárának az alperesi és a beavatkozói nézőpont szerinti meghatározását a Vet. 14. §-ába ütközőnek tartotta. Perbeli legitimációjának alátámasztásaképpen hivatkozott arra, hogy - mint kereskedelmi engedélyesnek - a módosítás többletköltséget okoz, így ezért a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 15. §-a szerint ügyfélként érintett az ügyben; ezen túlmenően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 327. § /1/ bekezdés b/ pontja szerinti közvetlen érintettsége is fennáll, ezért a per megindítására jogosult.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte; utalt arra, hogy a szabályzati bizottság csak konzultatív szereppel rendelkezik, és megegyezés hiányában is lehetősége van a javaslat jóváhagyására. Álláspontja szerint a rendszerirányító csak neki, mint hatóságnak tartozik magyarázattal.

Az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság az alperes 477/2006. számú határozatának a III.4. kiegyenlítő energia elszámolási egységárának meghatározása (IV/4.3.1.) pontját hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

A bíróság megállapította, hogy a Vhr. 7. § /3/ és /4/ bekezdésében foglalt eljárási rend megsértésével hozott döntést az alperes, melynek során hatáskörét túllépte, így jogszabálysértést követett el.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.

Az alperesi beavatkozó - az ítélet megváltoztatása mellett - a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

A másodfokú bíróság a Pp. 253. § /3/ bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálva az elsőfokú bíróság ítéletét megállapította, hogy a felperes keresetindítási joga tekintetében - eltérő jogi álláspontja okán - az elsőfokú bíróság téves döntést hozott, és emiatt a felperes kereseti kérelmének helytállóságát érdemben vizsgálta.

A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla rámutatott, hogy a felperes keresetindítási joga a perben jogkérdés, amelyet a bíróság minden esetben hivatalból köteles vizsgálni; a perbeli esetben pedig a keresetindítási jogosultság elfogadására nem kerülhetett volna sor a Pp. 163. § /2/ bekezdése alapján.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság 3/2006. számú közigazgatási jogegységi határozata, a Ket. 15. § /1/-/6/ bekezdései, illetve a Pp. 327. §-ának /1/ bekezdés a/ - c/ pontjai alapján a felperesnek perindítási jogosultsága nem volt.

Kifejtette a másodfokú bíróság, hogy a perbeli esetben a KSZ módosítására és a módosítás jóváhagyása iránti alperesi eljárás kezdeményezésére az alperesi beavatkozó volt jogosult. A Ket. 15. § /1/ bekezdése alapján a közigazgatási - tehát a KSZ jóváhagyására irányuló - alperesi hatósági eljárásban az ügyfél az alperesi beavatkozó volt; a közigazgatási jogviszony ennek megfelelően a beavatkozó és az alperes között jött létre.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a lefolytatott közigazgatási eljárásban nem volt ügyfél, és ilyen jogállás sem illette meg, ezért perindítási jogosultsága a Pp. 327. § /1/ bekezdés a/ pontja alapján nem állt fenn.

A Pp. 327. § /1/ bekezdés b/ pontja szerint a közigazgatási per megindítására az is jogosult, akinek jogát, vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érinti.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a közvetlen érdekeltség, illetve érintettség a Pp. 3. § /1/ bekezdése alapján azt jelenti, hogy a felperes és a per tárgya, azaz a jóváhagyó határozat között anyagi jogi kapcsolatnak kellett volna fennállnia.