Az Egri Járásbíróság P.20985/2020/150. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. § (1) bek.] Bíró: Hegedűs Ákos

Kapcsolódó határozatok:

*Egri Járásbíróság P.20985/2020/150.*, Egri Törvényszék Pf.20145/2022/12., Kúria Pfv.20191/2023/7. (BH 2024.4.84)

***********

Az Egri Járásbíróság dr. Rácz Imre (cím23) ügyvéd által képviselt Felperes1 (cím24) felperesnek - a Dr. Rab Ferenc Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Rab Ferenc, Cím20) által képviselt által képviselt Alperes1 (Cím14) alperes elleni kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.987.268 Ft (hárommillió-kilencszáznyolcvanhétezer-kettőszázhatvannyolc forint) tőkeösszeget, valamint ezen összeg után 2014. január 28. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A felek költségeiket maguk viselik.

Az állam által előlegezett költség az állam terhén marad.

A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet az Egri Törvényszéknek címezve az Egri Járásbíróságon lehet benyújtani.

Ha a fél a fellebbezést elektronikus úton köteles benyújtani és a fellebbezés nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést elutasítja.

I N D O K O L Á S

[1] A bíróság a tényállást a felperes keresetlevele, személyes előadása, az alperes ellenkérelme, beszámítási kifogása és személyes előadása, valamint tanúk1, tanú4, tanúk2 tanú1, tanúk3 és tanúk5 tanúk tanúvallomása, szakértő1 közjegyzői nemperes eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye, magánszakértői véleménye és kirendelt szakértői véleménye, szakértő3 és szakértő2 kirendelt szakértők szakvéleménye, valamint a per teljes iratanyaga alapján az alábbiak szerint állapította meg:

[2] A felperes 2012. május 14. napján került bejegyzésre, mint tulajdonos a helyiség1 külterület 025. hrsz. alatti tanya1-tanya tulajdoni lapjára házastársi különvagyon elismerése jogcímén. Korábban az ingatlan a felperes házastársának, személy1 a bejegyzett tulajdona volt. A felperes házastársa 2002-ben 60.000.000 Ft értékű forgóeszközhitelt vett fel a mezőgazdasági célú vállalkozása bővítésére, melyből eredő követelését a pénzintézet az Cég Zrt-re engedményezte. Az alperes és házastársa, személy2y meg kívánták vásárolni a tanya1-tanyát, ezért a felek között 2012. tavaszán tárgyalások kezdődtek. 2012 márciusának végén ismeretlen tettesek betörtek a tanyára, ami miatt a felperes feljelentést tett és a tanyán 2012. április 1. napján rendőrségi helyszínelés során fényképfelvételeket készítettek. A betörés utáni állapot arra utalt, hogy az elkövetők további ingóságokat is el akartak tulajdonítani, de ezek egy részét csak összekészítették, ezért a felperes az értéket képviselő, főleg fémhulladékot elvitte a hulladékgyűjtő-be. Az alperes megtekintést követően megállapodott a felperessel az ingatlan adásvételében, illetőleg abban, hogy addig, amíg az adásvételi szerződés megkötésre kerül a felek között, a felperes ingyenes használatot enged az alperes javára. Az ingatlan ebben az időszakban az ingatlannyilvántartás adatai szerint a felperes házastársának tulajdonában állt, ezért a tárgyalásokat a felperes, valamint házastársával együtt közösen folytatta az alperes. Az ingatlant az alperes 2012. április 13. napján vette birtokba. A tanya 4,6 ha területen fekszik, amelyen van egy 54x12 m alapterületű tehénistálló, egy disznóól, ehhez hozzáépítve egy szoba-konyhás kisház, egy 20x12 m alapterületű marhahizlalda, egy 12x12 m területű takarmánytároló, továbbá fejőház, tejház és műhely. A szerződő felek az ingaltan átadás-átvételéről jegyzőkönyvet nem vettek fel, az ingatlan állapotát nem dokumentálták. Az alperesnek és a házastársának tudomása volt arról, hogy a banki tartozásra figyelemmel végrehajtási eljárás folyik az ingatlanra. A felek 40.000.000 Ft vételárban állapodtak meg, amelyből 3.000.000 Ft volt az előleg, melyet az alperes 2012. április 12. napján fizetett meg. A felek között megállapodás jött létre arra vonatkozóan is, hogy az alperes az adásvételi szerződés megkötése előtt is használni tudja a tanya ingatlant állatok tartására. Az alperes Romániából kívánt juhállományt Magyarországra telepíteni. Mivel a tanya a mellette fekvő földterületekkel hasznosítható, ezért 2012. április 12. napján haszonkölcsönszerződés jött létre a felperes házastársának nevére bejegyzett helyiség1 helyrajzi számok1 hrsz. alatti ingatlanokra és a helyiség2 helyrajzi szám1 hrsz. alatti ingatlanra, amelyet a felek írásba is foglaltak. A tanya1-tanya vonatkozásában a haszonkölcsönszerződést a felek nem foglalták írásba, csak szóban állapodtak meg abban, hogy mindaddig, amíg az ingatlan megvásárlására sor nem kerül, az alperes juhtenyésztés céljára a tanya1-tanyát használhatja. Sem a felperes, sem házastársa nem korlátozta a használatot, sem az egyes épületek részbeni átalakítását, mivel abban bíztak, hogy az alperes előbb-utóbb megvásárolja a tanyát. Az alperes Romániából gyimesi rackákat hozott be 2012. április 19-én és április 25-én, két ütemben. A juhok kezdetben meghatalmazott1 Éles Erika nevére kerültek, mivel ő rendelkezett a juhok tartására alkalmas tanyával. Az adásvételi szerződést a felek végül nem kötötték meg, mivel az Cég Zrt a felek reményeivel szemben 30.000.000 Ft megfizetése esetén a további tartozást nem engedte el, a 60.000.000 Ft bejegyzett jelzálogjog törléséhez, a tehermentesítéshez nem járult hozzá. Az alperesek a tanya tulajdonjogát végrehajtási árverés keretében is meg szerették volna szerezni, ezt azonban megakadályozta a felperes házastársi különvagyon elismerése címén történő tulajdonjogszerzése, így 2012 májusára nyilvánvalóvá vált, hogy a felek az adásvételi szerződést nem tudják megkötni. Ezt követően a felek közötti viszony megromlott. Az alperes bérleti szerződést szeretett volna kötni a tanya használatára, azonban a felperes felesége erre sem volt hajlandó, kizárólag az ingatlan értékesítését kívánta elérni akként, hogy a bejegyzett terhektől megszabadul. Az alperes miután nyilvánvalóvá vált, hogy a felek között az ügylet nem jön létre, helyiség3 vásárolt másik tanyát, ahová az állatállományt hosszabb ideig nem tudta átvinni, mivel azok a felperes házastársának nevén szerepeltek. Az alperes végül az állatállományt átszállíttatta és 2013. november 7. napján a tanyát elhagyta.

[3] Az alperes birtoklása alatt az alábbi változások következtek be:

A bikahizlalda (1) szárazalját, amelyről 16 db hullámpala tűz miatt hiányzott az alperes elbontotta, az épületből egy alátámasztó oszlop hiányzik, a fal az alperes használata során megsérült. Továbbá a kisház és a bikaistálló közötti kútra egy WC-t helyezett az alperes. Az eredeti állapot helyreállításának költsége: 452.088 Ft.