BH 1983.1.13 I. Ha az elkövető a vagyonkezelői tevékenységre vonatkozó kötelességét szándékosan megszegi, az ezzel összefüggésben okozott vagyoni hátránnyal kapcsolatban azonban csak gondatlanság állapítható meg: nem hűtlen kezelés, hanem hanyag kezelés megállapításának van helye [Btk. 319. § (1) bek., 320. § (1) bek.].

II. Ha a hanyag kezelést megvalósító elkövető vagyonkezelői tevékenysége eltérő jellegű kötelességekre vonatkozik, és az elkülönülten jelentkező kötelességszegés folytán bekövetkező vagyoni hátrány utólagos eltüntetése érdekében tanúsít megtévesztő magatartást: a csalás és a hanyag kezelés bűnhalmazatban állapítandó meg [Btk. 12. § (1) bek., 318. §, 319. §, 320. §, BK 73. sz.].

A katonai bíróság a tiszthelyettes vádlottat - egyéb bűncselekmények mellett - jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt is elítélte.

Az ezzel kapcsolatban megállapított tényállás lényege a következő.

A vádlott alegység-szolgálatvezetőként teljesített szolgálatot, és feladatkörébe tartozott a ruházati anyagok kezelése is. Ennek keretében beosztottainak irányítása mellett vezetnie kellett a nyilvántartásokat, és hiány esetén gondoskodnia kellett a kártérítési eljárás lefolytatásáról. E kötelmeinek azonban nem tett eleget, a nyilvántartásokat egyáltalán nem vagy hiányosan vezette, emiatt a ruházati gazdálkodás áttekinthetetlenné vált, s ezért jelentős anyaghiány bekövetkezésével kellett számolnia. A lefolytatott leltározás során megállapították, hogy kötelességszegése folytán a vádlott által kezelt ruházati anyagokban 335 638 forint összegű hiány keletkezett.

A vádlott kezelte a tüzelőolaj jegyeket is, azok ellenében az ÁFOR kutaktól a tüzelőolajat ő vételezte fel, majd osztotta ki az alegységeknek. Elmulasztotta azonban a tüzelőolaj bevételezésére és kiadására vonatkozó nyilvántartások vezetését, ugyanakkor a felhasználást sem ellenőrizte. Az anyagelosztó nyilvántartásokat utólag készítette el, azokra rendszeresen fiktív mennyiséget írt, és csupán arra törekedett, hogy a ténylegesen felvételezett és az anyagelosztókon feltüntetett olajmennyiség egyezzen. Az anyagelosztókat emellett nem a tüzelőolajat ténylegesen átvevő sorkatonákkal, hanem szobaparancsnoki beosztású, illetve tisztes rendfokozatú katonákkal íratta alá, akik a ténylegesen átvett olaj mennyiségét nem ismerték. Magatartása folytán 77 699 forint összegű olajhiány keletkezett, amelyet a nyilvántartások ismertetett meghamisításával leplezett.

Az első fokon eljárt katonai bíróság a vádlott vagyonkezelés körében elkövetett kötelességszegő magatartását jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntetteként értékelte.

A Legfelsőbb Bíróság ezt a minősítést tévesnek találta.

1. Az irányadó tényállásból az állapítható meg, hogy a vádlott szándéka vagyoni hátrány bekövetkezésére mint következményre még eshetőlege-sen sem terjedt ki. Az anyagkezelési kimutatások vezetésének elmulasztásában állott kötelességszegésből eredő károkozás tekintetében ugyanis csupán a gondatlanság volt megállapítható. Ezért volt téves a vádlott cselekményének hűtlen kezeléskénti minősítése.

A vádlottnak az a kötelességszegő magatartása tehát, amellyel a ruházati anyagokban 335 638 forint, a tüzelőolajban pedig 77 699 forint, összességében 413 337 forint összegű vagyoni hátrányt okozott, nem a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésébe ütköző hűtlen kezelés, hanem a Btk. 320. §-ának (1) bekezdésében írt hanyag kezelés vétségének megállapítására lenne alkalmas.