A Fővárosi Ítélőtábla Bf.221/2011/14. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette (HIVATALI befolyással üzérkedés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 47. §, 137. §, 179. §, 182. §, 256. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 4. §, 6. §, 173. §, 217. §, 270. §, 331. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 371. §, 372. §, 373. §, 376. §] Bírók: Magócsi István, Máziné dr. Szepesi Erzsébet, Zólyominé dr. Törő Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.221/2011/14. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2011. év december hó 14. és 2012. év január hó 13. napján megtartott fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A hivatali befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 5.B.1035/2010/30. számú ítéletét a III. r. vádlott tekintetében megváltoztatja.

Megállapítja, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindhárom vádlott tekintetében helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A Fővárosi Bíróság a 2011. március 22. napján kihirdetett 5.B.1035/2010/30. számú ítéletével a I.r. vádlottat hivatali befolyással üzérkedés bűntette (Btk.256.§.(1) bekezdés) és 4 rb. rágalmazás vétsége (B.179.§.(1) bekezdés) miatt - halmazati büntetésül - 4 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette (Btk.256.§.(1) bekezdés) és 4 rb. bűnsegédként elkövetett rágalmazás vétsége (Btk.179.§.(1) bekezdés) miatt - halmazati büntetésül - 2 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A III.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette (Btk.256.§.(1) bekezdés) és 4 rb. bűnsegédként elkövetett rágalmazás vétsége (Btk.179.§.(1) bekezdés) miatt mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Rendelkezett ítéletében az egyéb járulékos kérdésekről, így az I.r. és a II.r. vádlott esetében az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelek további sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen mindhárom vádlott és védője felmentésért fellebbezett. Az I.r. vádlott védője a tényállást is támadta, annak téves megállapítását, iratellenességét, és eljárási szabálysértéseket is kifogásolva.

A II.r. vádlott védője a tényállást szintén megalapozatlannak és iratellenesnek tartotta.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.522/2011/1-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket megalapozatlannak ítélte.

Azt fejtette ki, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta, a szükséges bizonyítékokat beszerezte, a releváns iratokat a tárgyalás anyagává tette. Részletes tanúkihallgatásokat foganatosított, az észrevételezési, kérdezési lehetőséget széles körben biztosította. Vizsgálta a titkos információgyűjtés törvényességét, az ennek keretében beszerzett bizonyítékok felhasználhatóságát, és helyes következtetésre jutott, amikor ezeket értékelési körébe vonta.

A tényállást megalapozottnak, és a másodfokú eljárásban irányadónak tartotta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is eleget tett, megfelelő érvekkel adott számot arról, hogy azt milyen bizonyítékokra alapította, és hogy miért vetette el a vádlottak védekezését.

A vádlottak bűnösségére levont következtetést okszerűnek, a cselekményeik minősítését törvényesnek értékelte.

A bűnösségi körülmények felsorolását teljeskörűnek, értékelésüket is megfelelőnek, az így kiszabott büntetéseket törvényesnek tartotta. Azok enyhítését nem látta indokoltnak.

Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság a Btk.47.§.(4) bekezdése alapján elmulasztotta a III.r. vádlott esetében annak megállapítását, hogy nevezett nem bocsátható feltételes szabadságra, figyelemmel arra, hogy a bűncselekmény elkövetésekor feltételes szabadság hatálya alatt állt, ami csak 2009. november 30. napján járt volna le.

Indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének fentiek szerinti kiegészítését, részbeni megváltoztatását, egyebekben pedig annak helybenhagyását.

Az ügyben nyilvános ülés kitűzését indítványozta, bejelentve, hogy azon részt kíván venni.

Az I.r. vádlott védője a fellebbezését írásban, részletesen megindokolta.

Ebben, a fellebbezését fenntartva, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta, mivel az elsőfokú bíróság egyrészt helytelenül alkalmazta a Be.4.§.(1)(2) bekezdéseit, másrészt a Be.351.§.(2) bekezdés a/-d/ pontjai szerint az ítélete megalapozatlan, mert az elsőfokú bíróság nem derítette fel a tényállást, a megállapított tényállás hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett.

Ezt a megalapozatlanságot azonban a másodfokú eljárásban kiküszöbölhetőnek tartotta.

Indítványozta a vádlott felmentését valamennyi bűncselekmény vádja alól a Be.6.§.(3) bekezdés a/ pontja alapján, bűncselekmény hiányában.

Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a tényállás felderítése, a tények bizonyítása helyett koncepciót állított fel a vádlott bűnösségéről, és ezt igyekezett logikai alapokon alátámasztani.

Nem tartotta ellentmondásosnak a disk megtekintése időpontja kérdésében tett vádlotti előadásokat, azt feloldhatónak ítélte. A III.r. vádlott elmondta az I.r. vádlottnak, hogy mit tartalmaz a disk, így azt nyomban nem, de a Cég1-es találkozó előtt megtekintette.

Abban sem látott ellentmondást, hogy az I.r. vádlott csak hónapokkal később tudta meg, hogy egyik ismerőse volt már büntetve.

Nyilvánvalónak tartotta, hogy az I.r. vádlottban felmerült annak lehetősége, hogy a hatósághoz forduljon, de logikus, hogy amennyiben maga is bizonytalan a disk tartalmának hitelességében, akkor inkább keresi az érintettet, aki több információval rendelkezhet, és akinek több oka lehet megkeresni a hatóságot, mint neki, kívülállónak. Egyébként is a disk tartalma szerint már folytak hatósági eljárások, ami miatt a hatósághoz fordulni egyáltalán nem logikus.

Azt viszont logikusnak tartotta, hogy a botránnyal fenyegető ügyben segítsen megóvni a hátrányos következményektől a Cég1-t. Álláspontja szerint a Cég1-nek még lehetett segíteni, függetlenül attól, hogy a hatóság elvileg ugyanabban az ügyben nyomoz.