A Kúria Pfv.21469/2015/5. számú precedensképes határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 214. §] Bírók: Kocsis Ottília, Kollár Márta, Puskás Péter

A határozat elvi tartalma:

Hatályos a fél által az ellenérdekű félnek megküldött vételi jog szabályozásáról szóló jognyilatkozat akkor is, ha az az ellenérdekű fél pontos és valós címére megérkezett, de azt az ellenérdekű fél önhibájából nem vette át és így a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a feladónak. 1959. IV. Tv. 4. § (1), 1959. IV. Tv. 4. § (4), 1959. IV. Tv. 214. § (1)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.VI.21.469/2015/5.

A tanács tagjai: dr. Kollár Márta a tanács elnöke

dr. Puskás Péter előadó bíró

dr. Kocsis Ottilia bíró

A felperes:

Az alperes:

Az alperes képviselője: Dr. Balázs Imre Ügyvédi Iroda,

ügyintéző: dr. Balázs Imre ügyvéd

A per tárgya: jognyilatkozat pótlása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:

alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Törvényszék

9.Pf.25.150/2015/4.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Járásbíróság

4.P.20.930/2013/37.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2011. október 10-én 7.800.000 forintot adott kölcsön az alperesnek oly módon, hogy az alperes havi 400.000 forintot volt köteles törleszteni a kölcsönből, azzal, hogy 2012. május 10. napjáig a teljes hátralékos összeget visszafizeti. Fizetési késedelem esetére havi 400.000 forint késedelmi kamatot kötöttek ki. A kölcsön biztosítására ugyanezen a napon az alperes vételi jogot alapított a felperes javára a tulajdonát képező B., 8516 helyrajzi szám alatti ingatlanra 2012. július 10. napjáig. A szerződés értelmében a felperes a vételi jogot 8.600.000 forint vételáron gyakorolhatta és a vételárba beszámíthatta az alperessel szemben bármilyen jogcímen fennálló, 30 napot meghaladóan esedékessé vált követelését. A felperest megillető vételi jog bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Az alperes ezt követően havi részletekben összesen 2.800.000 forintot fizetett meg a felperes részére.

2012. május 14-én a felek módosították a kölcsönszerződésüket, a fennmaradt hátralékot 5.000.000 forintban határozták meg, a visszafizetés határidejét pedig 2013. május 14-ig meghosszabbították, de kikötötték, hogy két törlesztőrészlet megfizetésének elmaradása esetén az alperes fennmaradó tartozása egy összegben esedékessé válik. A felek a vételi jogot alapító szerződésüket is módosították, a vételi jog lejártának időpontját 2013. július 31. napjában határozták meg. A felperes ugyanezen a napon további 6.600.000 forint kölcsönt adott az alperesnek 2013. május 14-i lejárattal. Az alperes ezt a kölcsönt havi 300.000 forint részletekben volt köteles törleszteni, a lejáratkor pedig a teljes hátralékos összeget megfizetni. Ez esetben is kikötötték, hogy két egymást követő törlesztőrészlet megfizetésének az elmaradása esetén az alperes teljes tartozása egy összegben esedékessé válik. Az alperes ezt követően a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a felperes 2013. június 10-én tett nyilatkozatával élt a vételi jogával, de a földhivatal a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította. A nyilatkozatot a felperes megküldte az alperesnek, de az az alperes címéről "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza. Az ingatlanon az alperes időközben végzett beruházásai 7.000.000 forint értéknövekedést eredményeztek, így annak forgalmi értéke 2012-ben 18.000.000 forintra emelkedett.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése