A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30551/2014/25. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 78. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §] Bíró: Bögös Fruzsina

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30551/2014/25.*, Kúria Kfv.35196/2016/4. (AVI 2018.5.30), 3264/2022. (VI. 3.) AB végzés

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

27.K.30.551/2014/25.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ... (... által képviselt felperes nevet. (felperes címe) , a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (alperes címe.) alperes ellen, adóügyben hozott határozat (hivatkozási szám: ... számú határozattal módosított ...) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2014. május 12. napján kelt, ... számú határozatával módosított, 2013. december 9. napján kelt, ... számú határozatát a ....-től befogadott ... számú számla tekintetében megállapított adókülönbözet és jogkövetkezményei részében hatályon kívül helyezi és az alperest e körben új eljárásra kötelezi. A bíróság a felperes keresetét egyebekben elutasítja.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket a felperes az adóhatóság külön felhívására az állam javára köteles megfizetni.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (ötszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A ... (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél a .... számú megbízólevél alapján 2008-2010. évekre vonatkozóan, valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően - kivétel 2010. évi általános forgalmi adó adónem - bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le.

Az elsőfokú adóhatóság 2013. július 12. napján kelt ... számú határozatával a felperes terhére általános forgalmi adó adónemben 56.800.000 forint adókülönbözetet, és 8.769.000 forint adóbírság, és késedelmi pótlék alapját nem képező adókülönbözetet, társasági adó adónemben 83.305.000 forint adóhiánynak is minősülő adókülönbözetet, társas vállalkozások különadója adónemben 20.804.000 forint adóhiánynak is minősülő adókülönbözetet állapított meg. A mindösszesen megállapított 106.909.000 forint adóhiány után 80.454.000 forint adóbírságot szabott ki, és 49.972.000 forint késedelmi pótlékot számított fel. Az elsőfokú adóhatóság határozatának indokolásában bemutatta részletesen a felperesnek a vizsgált időszakban más gazdasági társaságokkal való összefonódását. Az elsőfokú adóhatóság határozatának indokolásában a felperes által a ....-től befogadott .... sorszámú számlával kapcsolatban megállapította, hogy az nem minősül hiteles bizonylatnak, továbbá nem fogadta el a számlában feltüntetett 72.000.000 forint nettó ellenértéknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 78. § (1) bekezdés alapján ráfordításként történő elszámolását, és a felperes 2008. évi adózás előtti eredményét ezen összeggel megnövelte. Nem fogadta el továbbá a számlában feltüntetett 14.400.000 forint általános forgalmi adónak (a továbbiakban: áfa) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-törvény) 120. § a) pontja, 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján történő levonásba helyezését, és a felperes által 2008. október hónapban levonható áfa összegét 14.400.000 forinttal csökkentette. A számla vonatkozásában határozatának indokolásában megállapította, hogy az abban feltüntetett gazdasági esemény üzletviteli tanácsadás, a felperes a számlához kapcsolódóan a 2008. április 10. napján kelt megbízási szerződést mutatta be, mely szerint a .... feladata pénzügyi tanácsadás, hitelszerződések felülvizsgálata, kedvezőbb feltételű hitelkonstrukcióról való tájékoztatás, és ezekhez kapcsolódóan a ....-vel, illetve az ....-vel való tárgyalások előkészítése, a tárgyalások során segítőként való részvétel, a felperes üzletpolitikájának és stratégiájának tervezése, lobbizás, a felperes tulajdonában lévő ingatlanok potenciális bérlőivel és más ügyfelekkel való tárgyalások megszervezése, bérleti szerződések és más szerződések megtárgyalása, középtávú stratégia kidolgozása, felelősségi hatáskörök kialakításában történő tanácsadás. A felperes a szerződésben foglaltak megvalósulásának igazolására az általa kiállított teljesítési igazolást, a .... részéről ... folytatott levelezést (4 darab levelet), és közjegyzői okiratban foglalt hitelszerződéseket mutatott be. A becsatolt közjegyzői okiratban foglalt két darab hitelkeret-szerződés közül az egyik, .... számú szerződés (a továbbiakban: ...) a ...., mint hitelező, és a ...., mint hitelfelvevő közt jött létre. A másik hitelkeret-szerződés .... számú, (a továbbiakban: ...) a .... és az ...., mint hitelezők, a felperes, mint hitelfelvevő, valamint a ...., mint adóstársak között jött létre. Az elsőfokú adóhatóság az ügyletekkel kapcsolatban nyilatkoztatta a felperes ügyvezetőjét, továbbá a .... részéről a hitelfelvételek során eljárt ..., a ... kapcsolatban az ....-t, a ....-t és a ....-nek a hitelkeret-szerződés megkötésében közreműködő munkatársait. Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a ... esetében a hitel igénybe vevője a .... volt, a felperes az ügyletben nem volt fél semmilyen minőségben, a ... esetében pedig a tárgyalások során a .... igazgatósági tagjai, ... és ... jártak el, nem a ...., illetve a felperes által személyes ügyintézőként megnevezett .... Következésképpen a hitelközvetítés a .... és a felperes között nem valósult meg. Az elsőfokú adóhatóság a felperes által a ....-től befogadott .... sorszámú számlával kapcsolatban megállapította, hogy a számlában feltüntetett gazdasági esemény ingatlankezelési szolgáltatás, a számlához kapcsolódóan a felperes a 2007. december 14-én kelt megbízási szerződést mutatta be. A szerződés szerint a .... feladata a felperes tulajdonában álló ingatlanok hasznosítására, üzemeltetésére vonatkozó szerződések felülvizsgálata, a bérlői igények felmérésre, rendszerezése, bemutatása, potenciális bérlők felmutatása, hirdetések szervezése, a bérlőjelölteknek az ingatlanok bemutatása, a tárgyalások előkészítése, az ingatlanhasznosítási piac folyamatos nyomon követése, havi szóbeli prezentációk készítése, rendszeres konzultáció. A felperes a szerződésben foglaltak megvalósulásának igazolására az általa kiállított 13 darab teljesítési igazolást mutatta be. Az elsőfokú adóhatóság a gazdasági eseményekkel kapcsolatban nyilatkoztatta a felperes ügyvezetőjét, a .... részéről a szolgáltatások teljesítése során eljárt ..., és a becsatolt teljesítési igazolásokban megjelölt partnerek közül azokat, amelyek vonatkozásában a feladat ellátása személyes kapcsolatfelvételt is igényelt. A számla ellenértékének megfizetésével kapcsolatban az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy pénzmozgás nem történt, hanem az ellenértéket beszámították a felperesnek a ....-vel szemben fennálló 15.000.000 forintos tartozásába, mely tartozás eredetileg a ....-vel szemben állt fenn, és azt a .... a felperesre átruházta. Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a .... nem végezte el a felperes felé leszámlázott szolgáltatást, a megbízási szerződésben meghatározott feladatokat a felperes alkalmazottai végezték el. Minderre tekintettel az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a felperes által a .... által befogadott számla nem minősül hiteles bizonylatnak, nem fogadta el a számlában feltüntetett 12.000.000 forint ellenértéknek az Sztv. 78. § (1) bekezdés alapján ráfordításként történő elszámolását, és a felperes 2008. évi adózás előtti eredményét 12.000.000 forinttal megnövelte, nem fogadta el továbbá a számlában feltüntetett 2.400.000 forint áfának a levonásba helyezését. Az elsőfokú adóhatóság határozatában a ... által a felperestől bérelt ingatlanon végzett felújítással kapcsolatban megállapította, hogy az ingatlan húsz éves bérleti jogának értékesítése történt meg, melyet követően módosításra került a bérleti szerződés, és a kötelezően elvégzendő felújítás értékét a felek csökkentették. Az elsőfokú adóhatóság a bérleti jog ellenértékét a vizsgált időszakra időarányosan megállapította, és egyéb bevételként azt figyelembe vette. Megállapította továbbá, hogy a bérleti jog értékesítése szolgáltatásnyújtás, melyre tekintettel a felperesnek áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett. Az elsőfokú adóhatóság továbbá önálló gazdasági eseménynek, szolgáltatásnyújtásnak tekintette a bérlő által a felperes javára elvégzett felújítási munkákat is. Az elsőfokú adóhatóság határozatában továbbá a felperes könyvelési dokumentumai és bizonylatai alapján megállapította, hogy az adózás előtti eredmény helyes összege a beszámolóban és főkönyvi kivonatban szereplő 251.694.000 forint. Az elsőfokú adóhatóság továbbá a felperes 2010. évi társasági adóbevallásában feltüntetett 1.323.903.000 forint adózás előtti eredményt 476.687.000 forinttal csökkentette. Az elsőfokú adóhatóság a ... üzletrészének megszerzésével kapcsolatban megállapította, hogy a felperes és kapcsolt vállalkozása, a ... között 2009. december 22. napján létrejött üzletrész átruházási szerződés alapján a ... térítés nélkül, ajándékozás jogcímen átruházta a ... üzletrészének 100%-át a felperesre. A felperes az üzletrész megszerzését megelőzően, 2009. december 18-án feltételes adómegállapítás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyminisztériumhoz, melyben az ügylet céljaként a cégcsoport struktúrájának egyszerűsítését, a jelenlegi struktúrához kapcsolódó adminisztrációs feladatok, és költségek csökkentését, és ennek keretében a ...-ben folytatott holding tevékenység felpereshez történő telepítését jelölte meg, további célként határozta meg, hogy a társaság saját tőkéje emelkedjen, amire azért van szükség, mert a társaság 2010. év során a holding struktúrájának az egyszerűsítése érdekében több, a vállalatcsoporthoz tartozó társaság összeolvadását, beolvadását tervezi megvalósítani. A Pénzügyminisztérium a ... számú határozatában a felperes által a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben kifejtett állásponttal egyezően határozta meg az üzletrész térítés nélküli megszerzésének számviteli elszámolását, valamint társasági adó és különadó következményeit. Az elsőfokú adóhatóság határozatában megállapította, hogy a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben megjelölt célok nem valósultak meg, hiszen a felperes az üzletrészt a megszerzését követően hét napon belül továbbértékesítette, és a felperes nyilatkozata szerint az üzletrésznek a ....-nek történő eladásáról a tárgyalások még azelőtt megkezdődtek, hogy a felperes az üzletrészt megszerezte volna. Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a felperes eljárása ellentétes a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao törvény) 2. § (1) bekezdésében rögzített rendeltetésszerű joggyakorlás elvével, a felperes ugyanis úgy csökkentette a társasági adó és a különadó alapját, hogy a ... üzletrésze valójában a cégcsoport tulajdonában maradt. Az ügylet célja nem a cégcsoport struktúrájának egyszerűsítése, adminisztrációs feladatok és költségek csökkentése, holding tevékenység felpereshez történő telepítése volt, hanem a felperes társasági adó és különadó alapjának csökkentése. Mindezek alapján az elsőfokú adóhatóság a felperes társasági adó és különadó adóalapját 2009. évben 431.000.000 forinttal megnövelte, melynek következtében a felperesnek 2009. évben nem keletkezett elhatárolt vesztesége, melyre tekintettel az elsőfokú adóhatóság a felperes 2010. évi társasági adóalapját 377.491.000 forinttal megnövelte. Az elsőfokú adóhatóság végül megállapította, hogy a felperes és az .... 2008. január 1. napjától 2009. május 11. napjáig terjedő időszakban kapcsolt vállalkozásnak minősülnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 17. pont c. alpontja alapján, mivel pedig a felperes a kapcsolt vállalkozását nem jelentette be az adóhatóság felé, megsértette az Art. 23. § (1) bekezdését, (4) bekezdés b) pontját, ezért az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére az Art. 172. § (1) bekezdés b) pontja és (21) bekezdése alapján 50.000 forint mulasztási bírságot szabott ki.