A Fővárosi Törvényszék P.20157/2021/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek.] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

Fővárosi Törvényszék

31.P.20.157/2021/4/II.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Varga István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek - dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen személyiségi jog megsértése, jóhírnév megsértése iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a kerestet elutasítja.

Kötelezi felperest fizessen meg az állam javára - a NAV külön felhívására - 36.000.- (harminchatezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Fővárosi Törvényszéknél írásban, kizárólag elektronikus úton a Fővárosi Ítélőtáblához, mint másodfokú bírósághoz címzetten; elektronikus kapcsolattartás esetén a fellebbezés csak elektronikus úton nyújtható be.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes által megjelentetett portál1 internetes oldalon 2020. szeptember 27. napján "cikk címe1" címmel cikk jelent meg.

A cikk többek között az alábbiakat írta:

Lapunk birtokába került egy felvétel, amin látszik, hogy a párt1 felperes személyesen intézkedik a település1i időközi polgármester választás helyszínén, ahol információink szerint két nap alatt a második választási csalást követi el a párt1.

Két kifogást is intézett ma a helyi választási bizottsághoz a szervezet elnöke személy1, mert álláspontja szerint személy2, a párt1 jelöltjének győzelme érdekében szerveztek láncszavazást a település1i választáson.

A beadvány két részből áll, az elsőben ez olvasható:

Állampolgárok az általuk megkapott szavazólapokat nem az urnába dobják, hanem azon a nevet bejelölik, majd azt magukkal a szavazókörből kihozzák. A szavazókörből kilépve az általuk előre kitöltött szavazólapot bemutatják, majd az immár kitöltött szavazólappal megy be a következő választópolgár, aki azt dobja be az urnába, majd a saját szavazólapját kihozza.....

A második beadványban az olvasható, hogy a szervezet elnökének álláspontja szerint személy3, a párt2 jelenlegi önkormányzati képviselője, aki a mai választáson is a 3. számú választókerületben indul, közvetlen kampánytevékenységet folytat a 9. számú szavazókörnél, a szavazókörben illetéktelenül tartózkodik, felügyeli a választópolgárok szavazását.

A szervezet egyébként kép- és videófelvételeket is csatolt a kérelemhez, ezek álláspontjuk szerint azt bizonyítják, hogy: .....

Érdekesség, hogy a szervezet által csatolt felvételek egy részén felperes párt1 országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is látható. felperesről az azóta a párt1 által bezáratott napilap1 azt írta: személy4 egyik politikai verőlegénye, akit bármilyen feladattal meg lehet bízni, kapható bármire. Lapunk információi szerint felperes személyesen felügyelte ma a szavazást településen1."

[2] Felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa megjelentetett portál1 internetes oldalon 2020. szeptember 27. napján megjelent "cikk címe1" című cikkben azt a valótlan tényt állította, hogy felperes személyesen irányította a párt1 által elkövetett választási csalást településen1.

A jogsértés tényének megállapításán túl alperest sérelemdíj címén 500.000.- forint tőke és annak 2020. szeptember 28. napjától számított kamata megfizetésére kérte kötelezni, továbbá a perköltsége megtérítését igényelte.

Hivatkozott a Ptk. 2:42. § (1) (2) bekezdésére, 2:43. § d) pontjára, 2:45. § (2) bekezdésre, 2:51. § (1) bekezdés a) pontjára, 2:52. §-ra.

Érvelése szerint a cikk azt a valótlan tényt állította, hogy személyesen irányította a párt1 által elkövetett választási csalást településen1, alperes állítása nem értékítélet, véleménynyilvánítás, a valótlan tényállítás a jóhírnevét sérti, csorbítja, a tényállításra egyértelműen bizonyítható, vagy cáfolható, utalt a BDT 2011.2403 pontra, a jóhírnév sérelme szempontjából a tényállítás a múltban, vagy jelenben történt konkrét cselekményre, vagy eseményre vonatkozó közlés melyet a véleménynyilvánítástól az is elhatárol, hogy míg a tények fennállása elvileg bizonyítható, addig az értékítéletek valóság tartalma nem bizonyítható, a felperes számára sérelmes, hogy alperes választási csalással hozta összefüggésbe a nevét. Alperes valótlan közlése széles körben ismertté vált, kijelentését a nagy nyilvánosságnak szánta, ehhez mérten jelölte meg a sérelemdíj összegét.

Csatolta okirati bizonyítékként a sérelmezett cikket.

Hivatkozott a BDT 2014.3130. számra, a közszereplői státusz csak szűkíti a személyiségi jog védelmét, de nem zárja ki az azzal kapcsolatos igényérvényesítés lehetőségét.

Hivatkozott a BDT 2005.1278. számra, valótlan és hátrányos megítélés kiváltására alkalmas tényállítás esetén a közszereplő ugyanolyan feltételekkel jogosult személyiségi jogvédelemre, mint bármely más személy.

Utalt az EBH 2018.B.19. számra, a véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátlan, nem élveznek védelmet a gyalázkodó bűncselekmények elkövetésére utaló, valótlan tartalmú tényállítások, a közszereplő működésével kapcsolatos olyan tényállítások, amelyek - valóságuk esetén - a közszereplő ellen büntető szabálysértési vagy fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgálhatnak, meghaladják a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos határait, és alkalmasak a sértett jóhírének, becsületének megsértésére.