BH 2007.9.283 I. Garázdasághoz megkívánt kihívó közösségellenesség akkor állapítható meg, ha a terhelt az együttélés szabályainak leplezetlen, gátlástalan semmibevevésével valósítja meg a cselekményét [Btk. 271. § (1) bek.].

II. A másodfokú határozat elleni ügyészi fellebbezés határideje [Be. 342. § (5) bek., 345. §].

Az elsőfokú bíróság az előzetes fogva tartásban lévő R. J. vádlottat folytatólagosan elkövetett garázdaság vétsége, személyi szabadság megsértésének bűntette és folytatólagosan elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 4 év 2 hónap fegyházra, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt.

Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege a következő:

R. J. vádlott magyar állampolgár, az általános iskola 8 osztályát végezte, szakképzettsége könyvkötő. Nőtlen, egy kiskorú gyermeke van, akinek a tartásához nem járul hozzá. Előzetes letartóztatását megelőzően nem dolgozott, barátaitól kapott 300 000 forint kölcsönből élt, egészségi állapota megromlott, cukorbetegségben szenved. Vagyontalan, büntetve több alkalommal volt. Többszörös visszaeső, vagyon elleni és erőszakos jellegű bűncselekmények miatt már éveket töltött fegyházban.

1. R. J. vádlott 2003. november hó 10. napján szabadult legutóbbi büntetéséből. A szabadságvesztés alatt összeismerkedett egyik elítélttársa, O. R. látogatásra érkező testvérével, O. A.-val. R. J. vádlottnak megtetszett O. A., leveleztek egymással, kölcsönös szimpátia alakult ki közöttük, azonban kapcsolatukat O. A. nem akarta szorosabbra fonni, érzelmi és testi kapcsolatba R. J. vádlottal nem kívánt kerülni, közeledését visszautasította. R. J. vádlott szabadulását követően több alkalommal felkereste O. R.-t és családját, azonban O. R. édesanyja nem örült a vádlott látogatásainak.

R. J. vádlott nehezen tudta elviselni, hogy O. A. a közeledését visszautasította, ezért 2003. november hó 26. napján 12 óra 30 perc körüli időben az utcán előzetes szóváltást követően előbb megszorította a sértett felkarját, majd miután O. A. kirántotta a kezét a fogásából, tenyérrel 3 alkalommal az arcán megütötte, majd ököllel a bal oldali lengőbordája alá ütött. O. A. sértett minden pofon után a földre esett, de őt a vádlott a hajánál fogva felrántotta. Cselekményével azt akarta elérni, hogy a sértett ne menjen az iskolába, ahová indult, hanem vele legyen.

2003. november hó 27. napján a reggeli órákban O. A. sértett B. D.-vel indult el az iskolába, édesanyja, H. A.-né pedig O. A. gyermekét kísérte az óvodába. Az egyik utca kereszteződésében O. A. sértettet és B. D.-t utolérte R. J. vádlott, majd a sértettet arra szólította fel, hogy ne az iskolába, hanem vele menjen. O. A. nem engedelmeskedett, ezért a vádlott tenyérrel arcon ütötte, amitől a sértett elesett. Ezután a vádlott a hajánál fogva felrángatta a földről és ordibált vele.

O. A. sértett zúzódásos sérüléseket szenvedett, de orvoshoz nem ment, a sérelmére elkövetett könnyű testi sértés miatt magánindítványt nem terjesztett elő.

R. J. vádlott cselekményei alkalmasak voltak arra, hogy a nyílt utcán lévőkben megbotránkozást, riadalmat keltsenek.

2. R. J. vádlott ismerte O.-ék lakótársát, H. K. sértettet. H. K. baráti kapcsolatot tartott O. A.-val, így tudomása volt arról, hogy R. J. vádlott 2003. november 26. és 27. napján is bántalmazta O. A.-t. A vádlott 2003. november végén, pontosan meg nem határozható időpontban arra kívánta felhasználni H. K.-t, hogy segítségével közelebb kerüljön O. A.-hoz. Amikor H. K. a segítséget megtagadta, több alkalommal megfenyegette és megverését helyezte kilátásba, ami miatt a sértett nagyon félt tőle. Ezután R. J. H. K.-val is próbált közelebbi kapcsolatot létesíteni, azonban a sértett ezt elhárította, ezzel a vádlottat magára haragította. Megfenyegette H. K.-t, hogy amennyiben őt "átvágja", akkor úgy megveri, hogy epilepsziás lesz.

2003. december hó 7. napján 04 óra körüli időben R. J. vádlott megjelent H. K. albérletében, ahol a sértett egyedül tartózkodott. Megfenyegette a sértettet, hogy ha nem költözik hozzá, a gerincét eltöri. Az erőszak és félelem hatására H. K. sértett valamennyi ruhaneműjét és használati tárgyait összepakolta és személygépkocsival a vádlott a saját lakására vitte. R. J. vádlott élettársi kapcsolatot kívánt létesíteni H. K. sértettel, fehérneműre vetkőztette, a lakásból nem engedte ki, az ingatlant egyik albérlőtársával bezáratta, így a sértett személyi szabadságát korlátozta.

H. K. sértett a reggeli órákban, kihasználva azt, hogy R. J. vádlott elaludt, mobiltelefonjáról SMS üzeneteket küldött barátnőinek, akik közül az egyik értesítette a rendőrséget. A rendőrök a helyszínre mentek és a vádlottat előállították. H. K. sértettnek tudomása volt arról, hogy R. J. vádlott O. A.-t és O. R.-t is bántalmazta, így ezen erőszakos cselekmények, valamint a gerincének eltörésével járó közvetlen fenyegetés hatására ment a vádlott által lakott lakásba.

3. R. J. vádlott 2003 decemberétől 2004. március hó 19. napjáig a jelen ügyben előzetes letartóztatásban volt a Sz. Fegyház és Börtön egyik zárkájában. Zárkatársa volt K. I. sértett. Egy-egy alkalommal, pontosan meg nem határozható időpontban a vádlott K. I. sértettet megpofozta, azt mondta neki, hogy "megneveli őt". Rendszeresen bántalmazta, ütötte, rúgta, fojtogatta, a zárkában lévő stokival több alkalommal hátba vágta, a falhoz állította, nemi szervét is rugdosta. A sorozatos bántalmazások következtében K. I. sértett testszerte véraláfutásos sérüléseket szenvedett, és kettő foga is kitört. K. I. sértetten a ruhája alatti sérülések nem voltak észlelhetők, de 2004. március hó 19. napján orvosi vizsgálatra előállították, amikor észlelték a rajta lévő sérüléseket.

Az ügyben kirendelt igazságügyi orvos szakértő véleménye alapján a bíróság megállapította, hogy K. I. sértettet több alkalommal, jól elkülöníthető időben, a 2004. március hó 19. napját megelőző 3 hétben testszerte bántalmazták. A törzse és a végtagjai zúzódásainak gyógytartama a bal alsó végtag kivételével külön-külön és együttesen is 8 napon belüli, míg a bal comb, térd, lábszár és boka nagyfokú duzzanatának gyógytartama 8 napon túli, kb. 2-3 hét. Orrzúzódásának gyógytartama 8 napon belüli, mivel csonttöréssel nem járt. A bántalmazások következtében K. I. sértett jobb felső szemfogát és jobb felső metszőfogát vesztette el, ennek gyógytartama 8 napon belüli, bár a fogak elvesztése maradandó károsodásnak minősül, ez azonban fogművel pótolható. A gyors és szakszerű ellátásnak köszönhetően K. I. sértettnél súlyos egészségromlás nem alakult ki.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be a vádlott és védője a személyi szabadság megsértésének bűntette és a folytatólagosan elkövetett súlyos testi sértés bűntette tekintetében bűncselekmény hiányában történő felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében.

A másodfokon eljárt Cs. Megyei Bíróság a Sz. Városi Bíróság ítéletét megváltoztatva R. J. vádlottat az ellene 1 rb. folytatólagosan elkövetett garázdaság vétsége miatt emelt vád alól felmentette, és az elsőfokú bíróság által kiszabott 4 év 2 hónap fegyházbüntetés tartamát 3 év 2 hónapra enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fegyházbüntetésbe beszámította a vádlott által 2006. május hó 30. napjától az ítélet kihirdetése napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt. Úgy rendelkezett, hogy az ítélet ellen az ügyész a kézbesítéstől számított nyolc napon belül, a vádlott és védője haladéktalanul fellebbezéssel élhet.