A Budai Központi Kerületi Bíróság B.493/2014/64. számú határozata lőfegyverrel visszaélés bűntette tárgyában.

Bíróság neve

Határozat száma

A Bíróság neve Születési helye, a Tárgyalási nap. napján megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyaláson meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A Fogvatartás napja. napjától előzetes fogvatartásban lévő

vádlott neve - aki Születési helye született, születési ideje napján,

anyja neve: anyja neve

lakóhelyelakóhelye

tartózkodási helye: tartózkodási helye

személyi igazolvány száma: személyi igazolvány száma

magyar állampolgár -

vádlott bűnös

a Btk. 325. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző lőfegyverrel visszaélés bűntettében és a

Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettében.

Ezért a bíróság vádlott neve vádlottat, halmazati büntetésül

5 (öt) év szabadságvesztés büntetésre és

6 (hat) év közügyektől eltiltásra ítéli.

A szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani.

vádlott neve vádlott legkorábban a szabadságvesztés 2/3-ad részének a kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

A bíróság a szabadságvesztés büntetés tartamába a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja.

A bíróság a BJ 28/2014. számú bűnjeljegyzék 1. és 2. tételszáma alatt nyilvántartott bűnjeleket elkobozza.

A T 81/2013. számú bűnjeljegyzék 1-25. tételszáma alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszünteti és az 1., valamint a 19-23. tételszáma alatt nyilvántartott bűnjelek megsemmisítését rendeli el, a 2-18. tételszáma alatt nyilvántartott bűnjeleket a terheltnek kiadja, míg a 25. tételszáma alatt nyilvántartott bűnjelnek az iratok közötti kezelését rendeli el.

A bíróság a T 84/2013. számú bűnjeljegyzék 1-3. tételszáma alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását ugyancsak megszünteti és szintén az iratok közötti kezelését rendeli el.

I N D O K O L Á S

A Ügyészség neve Ügyészség száma. szám alatt emelt vádat vádlott neve ellen a Btk. 325. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző lőfegyverrel visszaélés bűntette és a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) pontja szerint minősülő fegyveresen elkövetett garázdaság bűntette miatt.

Az ügyész a tárgyalási nap. napján tartott tárgyaláson a vádirati tényállást azzal egészítette ki, hogy vádlott neve vádlott magatartása a köznyugalmat súlyosan megzavarta. Ennek megfelelően a köznyugalom elleni bűncselekmény jogi minősítését a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) és c) pontja szerint minősülő, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen elkövetett garázdaság bűntettére módosította.

vádlott neve vádlott személyi körülményei nem ismertek. Kevert személyiségzavarban szenved. Büntetlen előéletű.

A vádlott neve vádlott elkövetés ideje napján elkövetési helyes étteremhez érkezett, ott a bejárat közelében egy elektromos szekrény mögé helyezte a hátizsákját, amelybe előzőleg, egyéb tárgyak mellett 3 darab, 9 mm Luger kaliberjelű, magyar gyártmányú, kézilőfegyverhez tartozó pisztolytöltényt is rakott, majd rögtön ezután az étterem bejáratához lépett, ahol az általa engedély nélkül megszerzett és birtokolt, ismeretlen típusú lőfegyverével, amelyben működtetésre alkalmas, 38-as kaliberű, rézköpenyes, ólommagos lövedékek voltak, 22 óra 40 perc 23 másodperces időpontban a csövet fölfelé irányítva a levegőbe lőtt.

Közvetlenül ezután bement az étterembe, ahol pontosan nem ismert, de jelentős számú vendég tartózkodott, s ismeretlen okból a földre dobta a mobiltelefonját, majd az étterem vendégterében haladva, ugyancsak 22 óra 40 perckor, néhány másodperces eltéréssel kétszer a mennyezetbe lőtt. Az étterem vendégei látva a vádlott neve vádlott magatartását, valamint hallva az azzal járó rendkívül erős hanghatásokat, kimenekültek az étteremből.

Ezt követően 22 óra 41 perckor vádlott neve vádlott teste mellé leeresztett jobb kezében tartva a fegyverét elhagyta az éttermet, majd gyalogosan haladva ismeretlen helyre távozott.

A fenti cselekmény elkövetése idején vádlott neve vádlott kevert személyiségzavarban szenvedett, amely enyhe fokban korlátozta abban, hogy a cselekménye társadalomra veszélyességét felismerje, illetve, hogy ezen felismerésnek megfelelően cselekedjék.

A bíróság az ítéleti tényállás megállapítása során az alábbi bizonyítékokat értékelte:

vádlott neve vádlott a büntetőeljárás valamennyi szakában megtagadta a vallomástételt. Azt azonban mindvégig kifejezésre juttatta, hogy a vádiratban foglaltakkal nem ért egyet. Az utolsó tárgyaláson az iratismertetés során kijelentette azt, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmények közül egyiket sem követte el.