A Keszthelyi Járásbíróság P.20548/2021/6. számú határozata hagyaték tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 365. § (2) bek.] Bíró: Koller Csilla

Kapcsolódó határozatok:

*Keszthelyi Járásbíróság P.20548/2021/6.*, Keszthelyi Járásbíróság P.20548/2021/12., Zalaegerszegi Törvényszék Pf.20166/2022/5., Kúria Pfv.20985/2022/5. (BH 2023.9.218)

***********

Keszthelyi Járásbíróság

7.P.20.548/2021/6.

A Keszthelyi Járásbíróság név8 (cím1) ügyvéd által képviselt felperes1 (cím2) I. rendű, felperes1né (cím2) II. felpereseknek, név9 ügyvéd (cím3) által képviselt alperes1 (cím4) I. rendű és alperes2 (cím5) II. rendű alperesek elleni hagyatéki perében meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg I. rendű alperesnek 221.282,- (kétszázhuszonegyezer-kétszáznyolcvankettő) Ft + Áfa összesen: 281.028,- (kétszáznyolcvanegyezer-huszonnyolc) Ft perköltséget.

Az ítélettel szemben a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezésre van mód, jelen bíróságnál benyújtva Zalaegerszegi Törvényszékhez címezve, az elektronikusan kapcsolatot tartó fél esetén elektronikus úton, a papíralapon kapcsolatot tartó fél esetén 4 példányban papíralapon.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

I. Tényállás

[1] A bíróság a peres felek által csatolt iratok, így különösen a 2019. december 18. napján kelt végrendelet, a 2014. október 13. napján kelt végrendelet, név közjegyző ügyszám hagyatékátadó végzése, illetve a közjegyző iratanyaga alapján a következő tényállást állapította meg:

[2] név1 és néhai név2 2014. október 13. napján, mint házastársak közös végrendeletet tettek. A végrendeletet név10 ügyvéd készítette.

A közös végrendeletben mind név1, mind pedig név2 úgy rendelkezett, hogy valamennyi halálakor meglevő ingó-, illetve ingatlanvagyonát, a vele közösen végrendelkező házastárs örökölje meg. A házastársak helyettes örökösként mindketten felperes1 és felperes2 I. és II. rendű felpereseket jelölték meg.

[3] A végrendelet 10. pontjában az örökhagyók úgy rendelkeztek, hogy a közös végrendelet egyoldalúan nem vonható vissza.

[4] Néhai név2 2019. március 18. napján elhunyt, a 2014. október 13. napján kelt végrendelet alapján vagyona név1ra szállt.

[5] név3a közjegyző számon 2019. március 18. napján kelt hagyatékátadó végzése szerint név2 után ingatlanvagyon nem maradt, az értékpapír-, illetve befektetési számlán lévő hagyatékot a közjegyző név4 az örökhagyó gyermekének és név1nak adta át a hagyatéki tárgyaláson megkötött egyezség szerint 5/6 részben név1nak, 1/6 részben név4.

[6] Ezt követően név1 2019. december 18. napján írásbeli magánvégrendeltet készíttetett, amelyben örököseiként I. rendű felperest, valamint I. és II. rendű alperest jelölte meg, egyúttal úgy rendelkezett, hogy végintézkedését megelőzően tett mindennemű halál esetére tett ígéretét, nyilatkozatát, intézkedését hatálytalannak tekinti. Végrendeletét akként indokolta, hogy juttatásban elhunyt fia volt élettársát alperes2 és I. rendű felperest felperes1t azért részesíti, mert életében mindketten rendesen bántak vele, számíthatott rájuk és meglátogatták a szeretetotthonba kerülését követően is. II. r. alperes pedig - mint szociális intézmény - a néhait befogadta, teljeskörűen ellátta, gondozta és mindezt haláláig biztosítani vállalta.

[7] 2020. augusztus 28. napján név1 elhunyt. A hagyatéki eljárást név keszthelyi közjegyző folytatta le és hozott ügy1 szám alatt ideiglenes hagyatékátadó végzést, amelyben név1 örökhagyó hagyatékát a 2019. december 18. napján kelt végrendelet tartalma szerint a pénzintézetnél az örökhagyó nevén nyilvántartott bankszámlán szereplő összeget ( 1.830.122,- Ft-ot) 1/3 részben alperes2 II. r. alperes, illetve 2/3 részben felperes1 I. r. felperes részére, az név5 Zrt. örökhagyó nevén nyilvántartott értékpapír számla egészét pedig az I. r. alperes alperes1 javára adta át.

[8] Az ideiglenes hagyatékátadásra azért került sor, mert felperes1 és felperes1né álláspontja szerint az örökhagyó egyoldalúan nem vonhatta volna vissza a korábbi közös végrendeletet, figyelemmel a végrendelet 10. pontjára. A később tett végrendelet érvénytelenségére akkor az okból is hivatkoztak, hogy a végrendelkező már nem volt abban az állapotban, hogy végrendelkezzen, azon kívül súlyosan látássérült volt.

II. Kereset

[9] Felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy név közjegyző ügy2 szám alatti ideiglenes hagyatékátadó végzésének alapját képező név1nak helység1 2019. december 18. napján név6 ügyvéd előtt tett írásbeli magánvégrendelete érvénytelen. Perköltségük megtérítésére igényt tartottak, jogi képviseleti díjként az ügyvédi díjszabásra vonatkozó rendelet alapján kérték a perköltség megállapítását.

[10] A felperesek keresetüket Ptk.7:10. §, Ptk.7:23. §, Ptk.7:41. § (1)(2) bekezdése, Ptk.7:43. § (3)(4) bekezdésére alapították.

[11] Felperesek álláspontja szerint név1 és felesége helység2, 2014. október 13. napján kötött közös végrendeletében kikötötték, hogy a közös végrendeleti akaratukat nem vonhatják vissza, ennek ellenére név1 a felesége halálát követően új végrendeletet készített, amelyet a közjegyző a korábbi végrendelet visszavonásaként értékelt és a később keletkezett név1 által tett végrendeletet fogadta el hatályos és érvényes végrendeletnek.

Felperesek amellett érveltek, hogy a közös végrendeletet a Ptk. alapján nem lehet visszavonni, csak a jogszabály által meghatározott abban az esetben, ha az, aki visszavonja a végrendeletet értesíti a másik végrendelkező felet. Mivel a másik végrendelkező fél már 2019. március 18. napján elhunyt, annak értesítése kizárt volt. A Ptk. idevonatkozó rendelkezéseiből nem olvasható ki, hogy az egyoldalú visszavonás lehetőségének tilalma csak mindkét végrendelkező életében áll fenn, az pedig különösen nem, hogy az egyik végrendelkező halála esetén az életben maradt másik örökhagyó előtt megnyílik a visszavonás lehetősége.