35/1992. (VI. 10.) AB határozat

mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó indítvány ügyében az Alkotmánybíróság meghozta az alábbi

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 68. §-a szerinti jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy elmulasztott törvényalkotási kötelezettségének 1992. december 1-jéig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó 1991. március 18-án kelt, az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatát kérte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény megalkotását illetően. Az indítványozó szerint e jogok törvényi rendezése nemzetközi jelentőségű, a kisebbségi jogok érvényesítésének formái azonban sem jogi, sem pedig politikai szempontból nem tisztázottak. Véleménye szerint, bár az Alkotmány 68. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának; államalkotó tényezők, de képviseletük sem a jelenlegi Országgyűlésben, sem pedig az önkormányzatok képviseleti testületeiben nem biztosított.

II.

Az Alkotmánybíróság eljárásának korábbi szakaszában az Országgyűlés elnökétől és az igazságügyminisztertől kapott tájékoztatásra figyelemmel, továbbá azért, mert a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadására belátható időn belül számítani lehetett, 1991. július 8-án kelt, 814/E/1991. számú végzésével eljárását 1992. január 1-jéig felfüggesztette.

Az Országgyűlés a törvényt azonban eddig az időpontig sem fogadta el.

III.

Bár az Alkotmánybíróság vizsgálatát kezdeményező indítvány az Alkotmány 68. §-ának többi bekezdésében foglalt rendelkezésekre nem terjed ki, a közöttük fennálló szoros összefüggés folytán az Alkotmánybíróság hivatalból vizsgálta az Alkotmány 68. § (1), (2), (4) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket is a mulasztás kérdésével összefüggésben.

Az Alkotmány 68. § (1) bekezdése kimondja: "A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának; államalkotó tényezők", míg a (2) bekezdés megállapítja: "A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát." Az Alkotmánynak az a megállapítása, mely a nemzeti és etnikai kisebbségeket államalkotó tényezőknek ismeri el, a kisebbségek jogainak törvényi szabályozását kiemelkedő fontosságúvá teszi. E jogok körében, illetve ezek mellett, az Alkotmány a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét külön is megnevezi. A képviselet szükséges előfeltétele annak, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket betölthessék.

Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 12. § (5) bekezdése megállapítja: "A helyi képviselők és polgármesterek általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselőtestületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza." Ez a törvény azonban mindmáig nem került elfogadásra.

A nemzeti és etnikai kisebbségek általános képviseletének törvényi biztosítása nem történt meg az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelő mértékben és módon. Az Alkotmány 68. § (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre, aminek feltételeit és körülményeit törvényi rendelkezés mindmáig nem rendezi.

Az Alkotmány 68. § (5) bekezdése kimondja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához minősített többség - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata - szükséges, ami kifejezi azt a kiemelkedő fontosságot, amelyet az Alkotmány a kisebbségi jogok törvényi szabályozásának tulajdonít.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította mulasztásból eredő alkotmányellenes helyzet fennállását, és a törvényhozást felhívta arra, hogy mulasztását 1992. december 1-jéig pótolja. A törvényalkotó szabadságában áll, és annak mérlegelése alá tartozik, hogy jogalkotói feladatának egy vagy több törvény megalkotásával tesz eleget. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, annak kiemelkedő fontossága miatt, minősített - kétharmados - többséggel kell meghoznia.

A határidő megállapításánál az Alkotmánybíróság tekintettel volt arra, hogy - a törvényi szabályozás előkészítése már előrehaladott szakaszába érkezett, továbbá arra, hogy olyan kiemelkedő fontosságú törvényi szabályozásról van szó, amelynek a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogait és ezek között képviseletét biztosítania kell.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró