A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.5389/2005/25. számú határozata felmondás hatályon kívül helyezése (RENDKÍVÜLI felmondás hatályon kívül helyezése) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 13. §, 95. §, 100. §, 104. §, 106. §] Bírók: Böröczki Józsefné, Harsányi Istvánné, Székely Sándorné
Fővárosi Munkaügyi Bíróság
1054 Budapest, Gyorskocsi u.52
Budapest, Pf.2.
24.M. 5389/2005/25.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság
dr. Almádi Miklós ügyvéd (címe) által képviselt
felperes neve (címe) szám lakos felperesnek
dr. Molnár Lajos ügyvéd (címe) által képviselt
alperes neve (címe) alperes ellen
rendkívüli felmondás hatályon kívül helyezése iránt indított perében az alulírt napon meghozta és kihirdette a következő
í t é l e t e t :
A bíróság felperes keresetének részben helyt ad, a rendkívüli felmondást hatályon kívül helyezi.
A felperes munkaviszonya az alperesnél 2006. január 10-én megszűnt.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 nap alatt fizessen meg felperesnek elmaradt munkabérként bruttó 545.339,-(azaz Ötszáznegyvenötezer-háromszázharminckilenc)Ft-ot, ezen összeg után 2006. november 22-től december 31-ig 6, 25 %-ék, 2007. január 1-től a kifizetéséig évi 8 %-ék kamatot.
Kötelezi a bíróság továbbá az alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 nap alatt fizessen meg felperesnek átlagkeresetként 3.399.964,-(azaz Hárommillió-háromszázkilencvenkilencezer-kilencszázhatvannégy)Ft-ot, felmentési időre járó munkabérként 1.274.986,-(azaz Egymillió-kettőszázhetvennégyezer-kilencszáznyolc-
vanhat)Ft-ot,végkielégítésként 7.649.919,-(azaz Hétmillió-hatszáznegyvenkilencezer-
kilencszáztizenkilenc) Ft-ot.
Ezt meghaladó keresetét a bíróság elutasítja.
Kötelezi az alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 nap alatt felperesnek perköltségként 500.000,-(azaz Ötszázezer) Ft-ot, a Fővárosi Illetékhivatal külön felhívására az államnak 611.994,-(Hatszáztizenegyezer-kilencszázkilencvennégy) Ft eljárási illetéket fizessen meg.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Bírósághoz címzett, de ennél a bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
I n d o k o l á s :
felperes neve 2003. december 17-én kötött munkaszerződést az ...-vel, kereskedelmi igazgatói munkakör ellátására.
a./ A munkaszerződés szerint a felperes alapbére akkor havi bruttó 770.000,-Ft volt, a munkaszerződés 9-es pontja alapján a munkáltató általi rendes felmondás esetén a felperest 6 havi átlagkeresetének megfelelő végkielégítés illette meg.
A 2005. április 1-jén kelt munkaszerződés-módosítás szerint az alperes 2005. április 1. napjától a felperest ágazati igazgató munkakörben foglalkoztatta, budapesti munkavégzési helyen.
2005. szeptember 9. napján az alperes kirendelési utasítást kézbesített a felperes részére, melyben az Mt. 106. §-a alapján a felperest az ... székhelyén történő munkavégzésre kötelezte, 2005. szeptember 15. napjától kezdődően, előreláthatóan 200 munkanapi időtartamban.
2005. szeptember 12-én a felperes levelet írt az alperes vezérigazgatójának, melyben tájékoztatta a munkáltató jogkör gyakorlóját azon indokairól, amelyekre tekintettel a kirendelési utasításnak nem tud eleget tenni.
2005. szeptember 14-én a munkáltató tájékoztatta a felperest, hogy munkáját köteles az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkáltató utasítása szerint végezni. Ebben a figyelmeztetés tárgyú levélben az alperes tájékoztatja arról is a felperest, hogy a kirendelés megtagadását a munkáltatói utasítás megtagadásának tekinti és amennyiben a felperes ezen utasításnak nem tesz eleget, úgy rendkívüli felmondással fog élni.
2005. szeptember 19-én a felperes tájékoztatta az alperest, hogy a figyelmeztetésben foglaltakat nem fogadja el, fenntartja a kirendelés el nem fogadásakor közölt indokait és arról is tájékoztatja az alperest, hogy amennyiben kompromisszumos megoldást a felek nem tudnak kötni, úgy bírósághoz fog fordulni.
Alperesi munkáltató jogkör gyakorlója, a vezérigazgató 2005. szeptember 26-án rendkívüli felmondással a felperes munkaviszonyát felmondta.
A rendkívüli felmondás indokolása szerint a munkaviszony megszüntetésére azért került sor, mert a felperes munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, jelentős mértékben megszegte azzal, hogy az írásbeli felszólítás ellenére továbbra sem hajtotta végre a munkáltató kirendelésre vonatkozó utasítását, holott az utasítás jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba nem ütközött.
A rendkívüli felmondás ellen a felperes keresettel fordult a bírósághoz, annak jogellenessége megállapítását kérte. Egyben hivatkozott arra, hogy az ...-nek az alperes-be való beolvadásakor az a helyzet állt elő, hogy a felperes díjazása jelentősen elmaradt, az időközben felvett új igazgató díjazásától, amely feszült helyzetet eredményezett.
Ennek érdekében az alperes fő tulajdonosa a felperessel egyeztetett a munkaviszony megszüntetése tárgyában, figyelemmel arra, hogy az alperes a munkaszerződésben biztosított felmondási idő és végkielégítés mértéke miatt a felperes munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetni nem kívánta, e helyett arra törekedett, hogy a felperes maga mondja fel a munkaviszonyát.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!