BH 1991.9.338 Jogellenesség hiányában rágalmazás vagy becsületsértés nem valósul meg, ha a hivatalos személy az ügyintézés során, hivatali hatáskörében hozott határozatában a becsület csorbítására objektíve alkalmas tényt állít vagy kifejezést használ [Btk. 10. §, 22. § i) pont, 179. §, 180. §].

A terhelttel szemben a becsületsértés vétsége miatt indult büntető eljárást a kerületi bíróság végzéssel megszüntette, és megállapította,. hogy a büntető eljárás során felmerült 500 forint bűnügyi költséget a feljelentő viseli.

A végzés indokolása szerint a feljelentő magánindítványt terjesztett elő a terhelt ellen a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésébe ütköző rágalmazás vétsége, illetve a Btk. 180. §-ának (1) bekezdésébe ütköző becsületsértés vétsége miatt.

A feljelentésből megállapítható, hogy a terhelt, a főváros egyik kerületi tanácsának vb. titkáraként a magánvádló panaszára hivatali minőségben kivizsgálta a magánvádló nevelőszülői feladatokra való alkalmasságát, és a vizsgálat eredményéről levélben tájékoztatta őt.

Ebben a levélben a terhelt egyebek között a következőket írta. "Összeegyeztethetetlennek tartom a segélyezési kérelmeit és máskor, más helyen (pl. a GYIVI nevelőszülői hálózatnál) viszont a rendkívüli jó anyagi körülményeire való hivatkozást, mert az az érdek, abban a szituációban azt kívánta meg. Ez nem más, mint a tények különböző aspektusból történő tudatos ferdítése, a hatóság félrevezetése".

A magánvádló különösen a "hatóság félrevezetése" tényállítás miatt tett feljelentést.

Az ügy előzményeit illetően az állapítható meg, hogy a magánvádló három kiskorú gyermeke eltartása érdekében rendszeres nevelési segélyt, saját jogán pedig szociális segélyt igényelt a kerületi tanácstól nehéz anyaga helyzetükre hivatkozással, másfelől azonban ugyanebben az időben a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézethez (GYIVI) küldött kérelmében hivatásos nevelőszülőnek jelentkezett házastársával együtt, hangsúlyozva a család kedvező anyagi körülményeit.

A kerületi bíróság végzésében kifejtette, hogy a terhelt bűncselekményt nem követett el, mert államigazgatási jogkörben eljárva és a hatáskörét nem túllépve, kizárólag a magánvádlónak címezve, zárt levélben közölte álláspontját a panasz elbírálásával kapcsolatban.

A magánvádló a büntető eljárás megszüntetése miatt fellebbezést jelentett be a kerületi bíróság végzése ellen.

A másodfokú bíróság a kerületi bíróság végzését akként változtatta meg, hogy a büntető eljárást rágalmazás vétsége miatt tekintette [megszüntetettnek, és az iratokat a becsületsértés szabálysértésének az elbírálására a kerületi tanács vb. igazgatási osztályához - mint elsőfokú szabálysértési hatásághoz - áttette.

A másodfokú bíróság a végzés indokolásában kifejtette, hogy a terhelt levelében írt az a kitétel, hogy "ez nem más, mint a tények különböző aspektusból történő tudatos ferdítése, a hatóság félrevezetése", olyan tényállás, amely - valamennyi törvényi tényállási elem megléte esetén - alkalmas lenne a rágalmazás vétségének megállapítására. A jelen esetben azonban a más előtti elkövetés nem állapítható meg, ezért a rágalmazás vétsége miatt indított büntető eljárást - bűncselekmény hiányában - a másodfokú bíróság megszüntetettnek tekintette.