BH 1996.6.308 A jelzálogszerződés kötelezettjével szemben történő jogosulti fellépésnek nem előfeltétele, hogy a jogosult előbb a készfizető kezesek ellen forduljon [Ptk. 251. § (1) bek., 265. §.].

A perben nem állt R. Gy. 1990. szeptember 24-én 400 000 forint kölcsönt vett fel a felperestől, készfizető kezesei a III-V. r. alperesek voltak, míg az I-II. r. alperesek jelzálogjogot engedtek az ingatlanukon. Az egyenes adós a kölcsönt csak kis részben fizette vissza, és vele szemben a végrehajtás is eredménytelen volt.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy az egyenes adóssal egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 328 181 forintot és kamatát. A másodfokú bíróság részben megváltoztatta ezt az ítéletet, és az I-II. r. alpereseket fizetésre kötelező rendelkezés mellőzésével őket a tulajdonukban álló ingatlanból a felperes jelzálog jogosultsága folytán a kielégítés tűrésére kötelezte. Indokolásában megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor erre irányuló kereseti kérelem nélkül pénzfizetésre kötelezte az I-II. r. alpereseket, mivel ők nem kezesek, hanem jelzálogkötelezettek.

A jogerős ítélet ellen az I-II. r. alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Kötelezettségvállalásukat ténybelileg nem vitatták, arra hivatkoztak azonban, hogy velük szemben az ingatlan-végrehajtás elrendelése méltánytalan, mert a felperes nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az egyenes adóstól és a kezesektől a követelést behajtsa.

A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.