A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21081/2016/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 39. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XV. cikk] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Magosi Szilvia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.21.081/2016/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kelemen László András ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű, III. rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű, IV.rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) IV. rendű és V. rendű felperes neve (V. rendű felperes címe) V. rendű felperesnek - a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nagy Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Állam (képviseletében: nemzeti fejlesztési miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 1011 Budapest, Fő u. 44-50.) alperes ellen kártérítés iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2016. május 3. napján meghozott és 41-I. sorszám alatt kijavított 2.P.22.701/2015/35. számú rész- és közbenső ítélete ellen az I-IV. rendű felperes részéről 37. és az alperes részéről 38. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti.

Fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, a felperesek keresetét elutasítja és egyebekben az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletét helybenhagyja.

Az alperes javára az I. rendű felperest 2.476.500 (kétmillió-négyszázhetvenhatezer-ötszáz) forint, a II. rendű felperest 6.534.150 (hatmillió-ötszázharmincnégyezer-százötven) forint, a III. rendű felperest 7.486.650 (hétmillió-négyszáznyolcvanhatezer-hatszázötven) forint, a IV. rendű felperest 2.286.000 (kétmillió-kétszáznyolcvanhatezer) forint és az V. rendű felperest 266.700 (kétszázhatvanhatezer-hétszáz) forint első- és másodfokú perköltség 15 napon belüli megfizetésére kötelezi.

A feljegyzett 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint kereseti, valamint a le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint és feljegyzett 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illeték térítését akként rendezi, hogy az I. rendű felperes 526.240 (ötszázhuszonhatezer-kétszáznegyven) forintot, a II. rendű felperes 1.388.464 (egymillió-háromszáznyolcvannyolcezer-négyszázhatvannégy) forintot, III. rendű felperes 1.590.864 (egymillió-ötszázkilencvenezer-nyolcszázhatvannégy) forintot, IV. rendű felperes 485.760 (négyszáznyolcvanötezer-hétszázhatvan) forintot, V. rendű felperes 56.672 (ötvenhatezer-hatszázhetvenkettő) forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek módosított kereseti kérelmüket az alábbiak szerint terjesztették elő. Az I. rendű felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze kártérítés címén az alperest 1.117.502.579 forint, valamint ezen összegből 26.393.978 forint után 2011. november 1. napjától, míg 1.091.108.601 forint után 2012. október 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére. A II. rendű felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze kártérítés címén az alperest 2.946.482.054 forint, valamint ezen összegből 2.104.353.000 forint után 2011. november 1. napjától, míg 842.129.054 után 2012. október 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére. Arra az esetre, ha a bíróság az 51.141.000 forintos kártérítés megfizetésére vonatkozó igényt nem tartaná megalapozottnak, a II. rendű felperes vagylagosan kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest 2.895.341.054 forint, valamint ezen összegből 2.000.053.212 forintnak 2011. november 1. napjától, míg 842.129.054 forintnak 2012. október 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatának megfizetésére, továbbá kérte a bíróságtól annak megállapítását, hogy alperes nem jogosult a II. rendű felperest 51.141.000 forint összegű játékadó megfizetésére kötelezni. A III. rendű felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze kártérítés címén az alperest 3.371.012.000 forint, valamint ezen összegből 175.824.000 forintnak 2011. november 1. napjától, míg 3.195.188.000 forintnak 2012. október 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatának megfizetésére. Arra az esetre, ha a bíróság a III. rendű felperes által érvényesített 175.824.000 forintos kártétel megfizetésére vonatkozó igényét nem tartaná megalapozottnak, a III. rendű felperes vagylagosan kérte az alperes kötelezését 3.195.188.000 forint, valamint ezen összegnek 2012. október 11. napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamata megfizetésére, továbbá kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes nem jogosult a III. rendű felperest 175.824.000 forint összegű játékadó megfizetésére kötelezni. A IV. rendű felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze kártérítés címén az alperest 1.032.417.000 forint, valamint ezen összegnek 2012. október 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére. Az V. rendű felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze kártérítés címén az alperest 120.929.421 forint, valamint ezen összegnek 2012. október 11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatának megfizetésére. A felperesek kérték továbbá az alperes perköltségben való marasztalását.

A felperesek az alperes károkozó magatartásaként a 2011. évi CXXV. törvény 27. §-án a 2011. évi CLVI. törvény 393. § (14) bekezdésén, valamint a 2011. évi CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdésének 6. pontján alapuló játékadó-emelést, illetve a 2012. évi CXLIV. törvény 5. és 8. §-án alapuló tilalmi rendelkezést jelölték meg. Előadták, hogy a játékadó-emelés az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 34. és 56. cikkeit sértő tagállami rendelkezést tartalmaz, mert sérti az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának jogát, miközben igazoló indokokat az alperes nem tudott felmutatni, illetve ezen indokokat protekcionalista és nem az arányosság elvének megfelelő módon alkalmazta. Előadták, hogy a játékadó-emelés sérti a 98/34/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv), illetve az azt a magyar jogba átültető 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet rendelkezéseit, ezáltal az uniós jog mellett az Alaptörvénnyel is ellentétes. Előadták, hogy az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) gyakorlata szerint a pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szerencsejáték szervezési tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnak minősülhet az EUMSZ 56. cikkének alkalmazásában. A pénznyerő automaták üzemeltetése határon átnyúló elemet tartalmaz, mert a felperesi ügyfelek jelentős hányada Magyarországra utazó uniós állampolgár volt, illetve az üzemeltetett pénznyerő automaták jelentős részét más uniós tagállamból szerezték be. Az alperes által minden átmeneti idő nélkül 5-6-szoros mértékben megemelt adó bevezetése a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozására alkalmas non-diszkriminatív jellegű tagállami intézkedés, amelynek következtében a játéktermeket és elektronikus kaszinókat üzemeltető szerencsejáték-szervezők tevékenységüket befejezni vagy nagymértékben csökkenteni voltak kénytelenek. Az alperesi jogalkotással sérültek az EU általános jogelvei, mégpedig a jogállamiság, jogbiztonság és a bizalomvédelem elve. A tevékenység megtiltására vonatkozó jogszabályok szintén sértik az EUMSZ 34. és 56. cikkeit, amelyekhez képest az alperest igazoló körülményekre szintén nem hivatkozott. Állították, hogy az alperesi intézkedés sértette az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta), illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményében írt jogokat, valamint az Európai Unió általános jogelvei közül a bizalomvédelem elvét. Álláspontjuk szerint az alperesi jogalkotás ebben a körben is ellentétes az Irányelvvel és az azt átültető kormányrendelettel.