A Győri Ítélőtábla Gf.20026/2010/27. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §, 200. §, 201. §, 210. §, 236. §, 239. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 59. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 29. §, 30. §] Bíró: Savanyóné dr. Lakatos Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék G.40034/2004/77., *Győri Ítélőtábla Gf.20026/2010/27.* (ÍH 2011.113), Győri Ítélőtábla Gf.20340/2008/4., Győri Törvényszék G.40128/2011., Kúria Gfv.30349/2011/6. (BH 2012.9.225), 3233/2012. (IX. 28.) AB végzés

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.026/2010/27.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a dr. Szekeres Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Csoba Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2008. július 15. napján kelt 3.G.40.034/2004/77. szám alatti ítélet ellen a felperes által 81. és az alperes által 82. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét megváltoztatja, s az alperest annak tűrésére kötelezi, hogy a helység 1-i...1 helyrajzi szám alatt felvett - a Helység 1 ... szám alatt fekvő - ingatlan 65/100 tulajdoni illetőségére a Helység 1 Megyei Jogú Városi Önkormányzata (felperes címe) felperes tulajdonjogát - adásvétel jogcímén - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Megkeresi a Győri Ítélőtábla a Helység 1-i Körzeti Földhivatalt, hogy a tulajdonjog változást az ítélet alapján jegyezze be.

A felperes elsőfokú perköltségben való marasztalását, valamint a feljegyzett kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezést mellőzi.

Kötelezi az alperest, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 4.222.000,- (Négymillió-kettőszázhuszonkettőezer) forint le nem rótt kereseti-, fellebbezési- és felülvizsgálati eljárási illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.178.915,- (Hárommillió-egyszázhetvennyolcezer-kilencszáztizenöt) forint első-, másodfokú- és felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az alperes jogelődje, "B" egyéni vállalkozó (a továbbiakban:az alperes)1993. március 22. és 1993. június 17. napján kelt ajánlatai alapján 1993. október 19.-én a felperes - mint földtulajdonos -, a perben nem álló helység 1-i Sport- és Szabadidőcentrum (a továbbiakban: Sportcentrum) - mint bérbeadó -, valamint az alperes - "mint építkező, földhasználó és bérlő" - között földhasználati- és bérleti szerződés jött létre. A szerződésben a felek megállapodtak abban, hogy az alperes használatába adják a ... ...2 helyrajzi számú ingatlan megfelelő részét, valamint a ...3 - ...4 helyrajzi számú ingatlanokat, és azokon az alperes saját beruházásában a ...2 helyrajzi számú ingatlan esetében üzletházat épít, míg a további ingatlanokon parkolókat alakít ki. A felperes a szerződésben hozzájárult az építési munka elvégzéséhez, az építési engedély kiadásához, és ahhoz, hogy az üzletház, mint felépítmény tulajdonjoga a Ptk. 97. § /2/ bekezdése alapján az alperest illesse meg, és az ingatlan-nyilvántartásba földhasználati jogát bejegyeztesse, mindezek ellenértékeként az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy - egyrészt - a felperes részére - teljes naptári évenként - az épület forgalmi értéke 1/10-ed részének megfelelő mértékű földhasználati díjat fizet, avagy - a földtulajdonos felperes választása szerint - a felépítmény évi 1/10-ed arányú tulajdonjogát ruházza át a felperesre a földhasználat ellenértékeképpen. Másrészt az alperes vállalta "a terület- bérlet ellenértékeként" a Sportcentrum részére havi bérleti díj megfizetését, melynek induló összegét 600.000 Ft-ban határozták meg. Kikötötték a felek azt is, hogy az alperes köteles évi, legfeljebb két alkalommal az üzletházat rendezvények biztosítása céljából térítésmentesen a Sportcentrum rendelkezésére bocsátani. A szerződés megszüntetéséről (20. pont) úgy állapodtak meg, hogy a bérbeadó 3 hónapos felmondási joga mellett a bérlő a bérleti jogviszonyt 6 hónapos felmondási idővel mondhatja fel. Ebben az esetben a jogviszony megszűnésének időpontjáig (a felmondás naptári éve töredékévét is ide értve) a felperes tulajdonossá válik a földhasználat ellenértékeként - a jogviszony elteltéig - őt megillető tulajdoni hányadnak, míg a tulajdonjog fennmaradó részét illetően pedig a felek külön megállapodást kötnek.

A helység 1-i ...3 - /2 helyrajzi számú ingatlanok a szerződés alapján továbbra is a felperes tulajdonában maradtak, azok használatára a Sportcentrum és az alperes 1993. november 5-én külön bérleti szerződést kötött.

Az alperes 1994. július 20-án használatbavételi engedélyt kapott az időközben felépült üzletházra; az engedély 1994. augusztus 5. napján emelkedett jogerőre. Az üzletház felépítményét ezután az ingatlan-nyilvántartásban ...1 helyrajzi szám alatt önálló ingatlanként tüntették fel. Az üzletház egyes helységeire, kialakított elárusítóhelyeire az alperes kereskedő vállalkozókkal további (al)bérleti szerződéseket kötött. Az üzemeltetés megkezdését követően az alperes sérelmezte, hogy ugyanazért a szolgáltatásért - tudniillik: a felépítmény alatti földterület használatáért - kétszeres ellenszolgáltatást teljesít; egyrészt a felperes részére földhasználati díjat, másrészt a Sportcentrumnak bérleti díjat fizet. Ezért kezdeményezte az 1993. október 19. napján megkötött bérleti szerződés módosítását, kilátásba helyezve azt is, hogy módosítás hiányában a szerződést megtámadja.

Ezután a perbeli felek, valamint a Sportcentrum a szerződést 1994. november 15. napján úgy módosította, hogy az alapszerződés 6/a../ pontjából az alperes évenkénti földhasználati díj fizetési kötelezettségét, illetve az ezzel arányos tulajdon átruházási kötelezettséget mellőzték; és helyette megállapították, hogy a felépítmény tulajdonjoga 2006. január 1. napjáig könyvszerinti értéken a felperes tulajdonába kerül. A felmondást szabályozó szerződési rendelkezést (20. pont) úgy változtatták meg, hogy ha az alperes a szerződést 2001. január 1. napjáig mondja fel, a felperes a jogviszony megszűntének időpontjáig eltelt szerződési futamidő arányában (a felmondás naptári éve töredékidejét is figyelembe véve) tulajdonossá válik a felépítmény így meghatározható tulajdoni hányadának, míg a fennmaradó tulajdoni hányadot a könyvszerinti érték 50 %-a vételáron megvásárolja. 2001. január 1. napja után történő felmondás esetén az épület teljes tulajdonjoga, további ellenszolgáltatás nélkül a felperes tulajdonába kerül Az alperes 2000. december 20.-án a szerződést 2001. június 30.-i hatállyal felmondta, azonban az üzletházat változatlanul birtokában tartva azt hasznosította.

A felperes módosított keresetében annak tűrésére kérte kötelezni az alperest, hogy a felperes tulajdonjogát a helység 1-i...1 helyrajzi számú ingatlan 65/100-ad tulajdoni illetőségére a módosított szerződés alapján a bíróság állapítsa meg, annak bejegyzése érdekében pedig a földhivatalt keresse meg.