A Debreceni Ítélőtábla Bhar.472/2016/6. számú határozata rágalmazás vétsége (NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT elkövetett rágalmazás vétsége) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 37. §, 71. §, 83. §, 179. §, 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 335. §, 338. §, 381. §, 386. §, 387. §, 388. §, 393. §, 397. §, 398. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 179. §] Bírók: Balla Lajos, Nagy Éva, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Debreceni Ítélőtábla

Bhar.I.472/2016/6. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben, 2016. október hó 3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2016. április hó 12. napján kihirdetett 1.Bf.947/2015/9. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

A vádlott bűnös rágalmazás vétségében (1978. évi IV. törvény 179. § (1) bek., (2) bek. b) pont).

Ezért őt megrovásban részesíti.

... sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasítja.

Kötelezi a vádlottat az első- és másodfokú eljárásban felmerült 130.320 (Egyszázharmincezer-háromszázhúsz) Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A harmadfokú eljárásban 7.160 (Hétezer-egyszázhatvan) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s :

A Nyíregyházi Járásbíróság 2015. november 5. napján kihirdetett B.1343/2013/65. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta az 1978. évi IV. tv. 179. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja alapján rágalmazás vétségében és ezért 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. Kötelezte az eljárás során felmerült 123 970 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentettek be fellebbezést felmentés végett.

A Nyíregyházi Törvényszék 2016. április hó 12. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta és a vádlottat az ellene rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette (Btk. 179. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pontja). Megállapította, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült 123 970 Ft, illetve a másodfokú eljárásban felmerült 6350 Ft bűnügyi költség az állam terhén marad. Rögzítette, miszerint az elsőfokú bíróság ítéletét 2015. november 5. napján tartott tárgyalás adatai alapján hozta meg.

A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést bűnösség megállapítása végett, próbára bocsátás intézkedés alkalmazásáért.

A vádlott, illetőleg védője a másodfokú bíróság ítéletét tudomásul vették.

A fellebbviteli főügyészség fenntartotta az ügyészi fellebbezést, illetőleg indítványozta, hogy az ítélőtábla a vádlottat kötelezze az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére is.

Az ügyész fellebbezése a Be. 386. § (1) bekezdés c) pontja alapján joghatályos (BH.2010.180.).

A Debreceni Ítélőtábla a Be. 393. § (2) bekezdése szerinti nyilvános ülésen a másodfokú bíróság ítéletét az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt a Be. 387. § (1) és (4) bekezdései alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróságok a perrendi szabályok betartásával jártak el az ügyben.

A másodfokú bíróság által pontosított tényállás túlnyomórészt megalapozott, az csupán kisebb részben szorul kiegészítésre a Be. 388. § (1) és (2) bekezdései nyomán az iratok tartalma alapján:

A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség 2011. szeptember 29. napján kelt Ny.699/2010/1. számú határozatával a vádlott feljelentése alapján a vádlott által készített levél valóságtartalmát tételesen megvizsgálva ...val szemben hivatali visszaélés bűntette és gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége bűncselekmények miatt indult nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette (nyomozati iratok 177. oldala, illetőleg elsőfokú bíróság ítéletének 2. oldal 5. bekezdése).

Az így kiegészített tényállás most már megalapozott és irányadó a harmadfokú eljárásban.

Az ügyész által bejelentett fellebbezés alapos.

Az irányadó tényállásból a másodfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy a vádlott nem követte el a rágalmazás vétségét.

A vádlott 2011. január elején ...en a postaládákba bedobva és nyilvános helyeken elhelyezve a település számos lakójához valótlan tartalmú levelet juttatott el, amely ...val, a helyi rendőrőrs parancsnokával kapcsolatosan tartalmazott becsületsértő valótlan kijelentéseket.

Az 1978. évi IV. tv. 179. § (1) bekezdése értelmében aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A (2) bekezdés b) pontja rögzíti, miszerint a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást nagy nyilvánosság előtt követik el.

A rágalmazás jogi tárgya: az emberi becsület, amely a személyiségi jog lényeges része.

A becsület etikai és szociológiai fogalom, a büntetőjogi védelem szempontjából azonban ennek a kereteit a törvény tágabban vonja meg. A becsület, mint büntetőjogi védelemben részesülő jogi tárgy két elemből tevődik össze: egyrészt a társadalmi megbecsülést, másrészt az emberi méltóságot foglalja magában.

A társadalmi megbecsülés az emberről, egyéni sajátosságairól, tulajdonságairól, magatartásáról, személyes értékeiről, a környezetében kialakult társadalmi értékítéletet jelenti; az emberi méltóság pedig az egyénnek azt az igényét fejezi ki, hogy olyan elbírálásban részesítsék, amely a társadalomban kialakult érintkezési forma minimális követelményeinek megfelel. Az emberi méltóság tehát független attól a társadalmi értékítélettől, amelyet az egyén kivívott magának, ez azonban az egyént még akkor is megilleti, ha a társadalommal szembefordul, sőt a társadalomra veszélyes cselekményeket követett el.

A társadalmi megbecsülés és az emberi méltóság gyakran lényegesen eltér egymástól, sőt lényegében egymástól függetlenek is lehetnek, de abban megegyeznek, hogy mint az emberi becsület fogalmának összetevői, egységes büntetőjogi védelemben részesülnek.

A büntetőtörvény a jogi tárgy két összetevőjét megillető büntetőjogi védelem különbözőségét abban érzékelteti, hogy általában az egyén társadalmi megbecsülése és értékelése ellen irányuló támadásokat a rágalmazás; az egyén emberi méltóságát sértő magatartásokat pedig a becsületsértés törvényi tényállása alá vonja.