A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40108/2014/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bírók: Gál Judit, Molnár József, Rutkai Éva

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.108/2014/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Bognár Barbara Ügyvédi Iroda (....) által képviselt ... I. r. .... (....) II. r. felperesnek a dr. ... jogtanácsos által képviselt ... alperes ellen szerződésmódosítások érvénytelenségének megállapítása és járulékai iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2013. november 26-án kelt 32.G.43.202/2013/11. számú ítélete ellen a felperesek és az alperes részéről benyújtott fellebbezések folytán - nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, 2.275.759 forint tőke után 2013. július 2. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt mértékének megfelelő mértékű, 2.100.080 forint tőke után pedig 2013. október 1-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt mértékének megfelelő mértékű kamat megfizetésére kötelezi az alperest.

Megállapítja az alperes által 2009. június 17., a 2011. március 1., valamint a 2012. március 30. napi hatállyal végrehajtott egyoldalú kamatmódosítások semmisségét.

A felperes javára megállapított elsőfokú perköltség összegét 800.000 (nyolcszázezer) forint + áfa összegre felemeli, mentesíti a felpereseket az alperes javára történő perköltség fizetése alól.

Az alperes által az államnak fizetendő kereseti illeték összegét 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forintra felemeli és mentesíti a felpereseket a kereseti illeték fizetése alól.

A 32.G.43.202/2013/11. számú ítéletet a 2.460.791 forint tőke után fizetendő kamat tekintetében akként változtatja meg, hogy a kamatfizetés kezdő időpontja nem 2012. április 2., hanem 2012. április 3.

Kötelezi az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 40.000 (negyvenezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek együttesen 400.000 (négyszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. felperes, mint hitelfelvevő, a II. r. felperes önkormányzat és az alperes, mint hitelnyújtó között 2006. november 27-én Beruházási/Fejlesztési Víziközmű Hitelszerződés jött létre, mely szerint az alperes 325.000.000 forint hitelkeret rendelkezésre tartását vállalta 2008. november 21-ig, a hitelkeret terhére kölcsön igénybevételére volt jogosult az I. r. felperes. A hitelszerződésből eredő tartozásokért a II. r. felperes a 2006. november 27-i készfizető kezességvállalási szerződésben foglaltak szerint kezességet vállalt. A hitelkeret terhére a kölcsön az I. r. felperes részére folyósításra került.

A kölcsönösszeg után fizetendő kamatfizetés körében a kamatlábat a felek a szerződés 3.1. pontjában "változóként" jelölték meg, két elemből épült fel: a folyósítás napján érvényes 3 havi BUBOR kamatláb bázis + 1,5% kamatrésből. A 3.2. pont szerint a kamatláb a kamatperiódus első banki munkanapján érvényes 3 havi BUBOR, mint referencia kamatláb mértékéhez igazodva, azzal megegyező mértékben és azzal egyidejűleg változik a soron következő periódusra. A kamatperiódust a 3.3. pont határozta meg. A szerződés 8.2. pontja szerint a szerződés elválaszthatatlan részét képezi a Bank Vállalati Aktív Banki Szolgáltatásokra Vonatkozó Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: ÁSzF), Üzletszabályzata és a mindenkor hatályos Hirdetmény.

Az ÁSzF szerződéskötéskor hatályos 3.2.1. pontja szerint a bank kifejezetten fenntartotta magának a jogot - és ezt az ügyfél elismerte -, hogy az új szolgáltatás bevezetésekor az ÁSzF rendelkezéseit kiegészítse, továbbá, hogy a bel- és külföldi pénzügyi piaci viszonyok, jogszabályok, hatósági előírások, banki üzletpolitika vagy a szerződésben foglalt szolgáltatásra, valamint az ügyfélre vonatkozó kockázat megváltozását felismerve, ahhoz igazodva, egyoldalúan módosítsa a hatályos ÁSzF rendelkezéseit, különös tekintettel annak 5. pontjában foglalt költségekre, illetve a Hirdetményben és az Ügyfélszerződésben meghatározott kondíciókra.

2009. június 3-án az alperes az I. r. felperest egyoldalú kamatemelésről tájékoztatta az ÁSzF 3.2.1. pontjára hivatkozva, 2009. június 17-i hatállyal egyoldalúan módosította a hitelszerződés 3.1. pontját oly módon, hogy a kamatlábra vonatkozó előírásokat kiegészítette. E szerint "amennyiben a kamatláb a kamatperiódus első napján nem éri el a 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet által meghatározott referenciakamatot, azaz, az 1 éves futamidejű állampapírok referenciahozamának tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 1,3-szeresét (a továbbiakban: referencia kamat), akkor a kamatláb mértéke megegyezik a referencia kamattal. A kamatláb módosításának indokát a 2008. évben bekövetkezett gazdasági pénzügyi válsággal magyarázta, arra hivatkozott, a refinanszírozás költségei a szerződéskötés időpontjához képest jelentősen megemelkedtek, a kamatláb nem tükrözi a pénzpiacon kialakult kamatlábat és alatta marad a refinanszírozási költségeknek.

Ezt követően 2011. február 11. napján az alperes ismét kamatemelésről tájékoztatta az I. r. felperest, a hitelszerződés kamatlábra vonatkozó rendelkezéseit módosította akként, hogy a kamatrés mértékét az eredeti 1,5%-ról 4,5%-ra emelte, a módosítás indoka szó szerint megegyezett a korábbival.

Az alperes 2012. március 6. napján is újabb kamatemelést hajtott végre, hivatkozva az ÁSzF 3.2.1. pontjára, a kamatlábra vonatkozó módosítás lényege szerint a kamatrés mértékét 5%-ra emelte. A gazdasági válság mellett forrásai beszűkülését, a befektetési kockázati felárak növekedését jelölte meg, ismét utalva a refinanszírozási költségeire.

Az alperes tájékoztató leveleire az I. r. felperes folyamatosan kifogással élt, vitatta egyoldalú kamatemelés jogszerűségét, annak mértékét.

A megemelt kamat összegét az alperes a II. r. felperestől, mint készfizető kezestől emelte le.

A felperesek kereseti kérelmükben az alperes által 2009. június 17-én, 2011. március 1-jén és 2012. március 30-án végrehajtott egyoldalú kamatmódosítások semmisségének megállapítását kérték a Ptk. 200.§ (2) bekezdése, 240.§ (1) bekezdése, illetve az 1996. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 210.§-a alapján. Továbbá kérték, hogy a Pp. 122.§ (2) bekezdése, illetve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2.§-a alapján a bíróság kötelezze alperest, hogy tartózkodjon a hitelszerződésben rögzített kamatlábtól eltérő kamatláb alkalmazásától. A jogszerűtlen módosítások következtében leemelt többletkamat összegének visszafizetésére és a Ptk. 301/A.§ (2) bekezdése szerinti késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére is kérték alperest kötelezni.