BH 2017.11.360 A közveszéllyel fenyegetés bűntettét követi el, aki a nagykövetség épületében a biztonsági szolgálat tagjai előtt azt a valótlan tartalmú, ám komolynak tűnő, rákérdezésre többször megismételt, viccelődés lehetőségét a címzettek előtt ezáltal kizárni törekvő kijelentést teszi, mely szerint "a cipőmben bomba van". Ez a kijelentés alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, mert a biztonsági őröket intézkedésre késztette a közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének feltételezése miatt [Btk. 338. § (1) bek.].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.20633/2016/2., Fővárosi Törvényszék Bf.7631/2016/7., Kúria Bfv.157/2017/5. (*BH 2017.11.360*)

***********

[1] Az elsőfokú bíróság a 2016. március 4-én kihirdetett, a törvényszék 2016. szeptember 26-án meghozott végzésével jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet a Btk. 338. § (1) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt 200 napi tétel - egynapi tétel összege 1000 forint, összesen 200 000 forint - pénzbüntetésre ítélte.

[2] A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[3] A felülvizsgálati indítvány szerint az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog sérelmével állapították meg a terhelt bűnösségét, ugyanis a terhelt azon egyszerű kijelentésével, hogy bomba van a cipőjében, nem fenyegetett közveszéllyel, vagyis nem tényállásszerű a magatartása, másrészt e tény állítása objektíve nem volt alkalmas a köznyugalom megzavarására, ugyanis a komolytalan kijelentés nem okozhatott a biztonsági szolgálat tagjaiban fenyegetettségérzetet.

[4] A védő a köznyugalom megzavarásával, illetve annak hiányával kapcsolatosan hivatkozott a BH 1996.243. szám alatt közzétett jogesetre, amely elvi iránymutatást ad a közveszéllyel fenyegetés értelmezését illetően.

[5] A fentieknek megfelelően a védő a jogerős határozatok megváltoztatását, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, és a terhelt felmentését indítványozta.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

[7] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[8] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe.

[9] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[10] Ugyanakkor a Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem a bizonyítékok mérlegelésén keresztül nem támadható, és ezt maga a felülvizsgálati indítvány sem tette, kizárólag a tényállásban rögzített kijelentés komolytalanságára hivatkozott.

[11] Ebből következően a felülvizsgálati indítványban felvetett jogkérdések, mint például jelen esetben a terhelt bűnössége is, kizárólag változatlan tényállás alapján válaszolhatók meg.

[12] Ebből következően a tényállás azon megállapítása, amely szerint a terhelt a biztonsági őrök többszöri kérdéseire is megerősítette, hogy "nem viccelt, a cipőben bomba van", már nem kérdőjelezhető meg.

[13] Kétségtelen, hogy a nyilvánvalóan komolytalan, viccelődő, közveszély bekövetkezését "jósoló" valótlan tényállítások bűncselekményt nem valósíthatnak meg, azonban ezt nem a fenyegető szubjektuma alapján - hogy mennyiben szánta viccesnek, vagy komolytalannak a kijelentését -, hanem az ezt észlelő személy szempontjából kell vizsgálni.

[14] A terhelt kijelentése, miszerint bomba van a cipőjében, egyáltalán nem volt olyan abszurd, hogy annak komolytalanságát a másik félnek nyomban fel kellett volna ismernie, sőt a terhelt többszöri rákérdezésre ezt meg is erősítette és csak ezt követően került sor a rendőrség kihívására és intézkedésére, következésképpen önmagában ez a körülmény egyértelművé teszi, hogy a terhelt cselekménye, kijelentése alkalmas volt a köznyugalom megzavarására.

[15] A fenyegetéssel kapcsolatosan megjegyzi a Kúria, hogy fenyegetésnek minősül minden olyan látszat keltése, amely nem kifejezett tényközléssel utal azokra a valótlan és váratlan eseményekre, körülményekre, amelyek a közlés címzettjében azt a képzetet keltik, hogy a bomba jelenlétének tényével kell számolnia, ami közveszéllyel járó esemény, esetleges robbanás akár azonnali bekövetkezésével fenyeget.

[16] Ennek megfelelően az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabályok sérelme nélkül, az irányadó tényállás alapján törvényesen állapították meg a terhelt bűnösségét és szabtak ki vele szemben büntetést.

[17] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott eseti döntés és a védő által hozzáfűzött magyarázat nem igényel különösebb vizsgálatot és indokolást a Kúria részéről, ugyanis egy tilosban parkoló autó elszállítása miatti indulatból tett és nyomban felismerhetően nem megvalósítható fenyegetés nem vethető össze a jelen cselekmény során az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségén elhangzott és többször megerősített kijelentéssel.

[18] Ekként tehát a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos, ezért a Kúria, mivel olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, amelynek vizsgálatára a Be. 423. § (5) bekezdése szerint hivatalból köteles, a Be. 424. § (1) bekezdés szerinti tanácsülésen, a Be. 426. § alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. III. 157/2017.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Bfv.III.157/2017/5.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke

Dr. Varga Zoltán, előadó bíró