A Kúria Köf.5007/2013/4. számú precedensképes határozata. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 1. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Önkormányzati tulajdonú közterület törzsvagyonból történő kivonása és vállalkozói vagyonba történő átsorolása törvénysértő, ha az településpolitikai vagy településrendezési cél nélkül történik.

***********

A KÚRIA

önkormányzati tanácsa

Köf.5007/2013/4.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Budapest Környéki Törvényszék bírájának (1143 Budapest 14 Hungária körút 128-130.) indítványa alapján a dr. Orosz Sándor ügyvéd által képviselt Vác Város Önkormányzata (2600 Vác, Március 15. tér 11.) ellen Vác Város Önkormányzatának a Helyi Szabályozási Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29) számú rendelete és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelete egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelet 1. §-a törvénysértő, ezért azt kihirdetésére visszamenő - 2003. április 29-ei - hatállyal megsemmisíti.

2. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV.29.) számú rendelet 1. §-a nem alkalmazható a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyamatban lévő 25.P.21.440/2012/12. számú perben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Vác Város Önkormányzatának a Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendeletének preambuluma törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa Vác Város Önkormányzatának a Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendeletének "és a szabályozási tervnek a 2919 hrsz. alatti telket ábrázoló része" törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárást megszünteti.

5. A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.

6. A Kúria önkormányzati Tanácsa elrendeli, hogy határozatát - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon hirdessék ki.

A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Budapest Környéki Törvényszék bírája (a továbbiakban: indítványozó) az előtte folyamatban lévő 25.P.21.440/2012/12. számú ügyben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 48. § (3) bekezdése alapján a per tárgyalását felfüggesztette és a Kúria eljárását kezdeményezte Vác Város Önkormányzatának a Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.1.) preambuluma, és a szabályozási tervnek a 2919 hrsz. alatti telket ábrázoló része, valamint Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelet (a továbbiakban: Ör.2.) 1. §-a törvényellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére.

A Kúria normakontroll eljárását kezdeményező indítványozó álláspontja szerint az Ör.1. vizsgálni kért szabályai ellentétesek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontjával, 6. § (1) bekezdés a) pontjával, 7. § (1) bekezdésével, 9. § (1) bekezdésével, 18. § (1) bekezdésével és 54. § (4) bekezdés a) pontjával, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 33. § 1. pontjával, 34. § (1) bekezdésének d) pontjával, 35. §-ával, 37. § (1) bekezdésével és az 1. számú melléklet 18., 38., és 69., pontjaival.

Az indítványozó bíró szerint az Ör.2. ellentétes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 173. § (1) bekezdés b) pontjával, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 78. § (1) és (2) bekezdésével, 79. § (2) bekezdés a) pontjával, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a) pontjával, 5. § (2) bekezdés a) pontjával és 5. § (3) bekezdés a) és b) pontjával.

2. Az indítványozó által előadott tényállás szerint Vácott a Duna partján zárt sorú beépítéssel egymás mellett találhatók a 2922 hrsz-ú (lakóházként használt), a 2920 hrsz-ú (vendéglőként használt), és a 2918 hrsz-ú (vendéglőként használt) ingatlanok. A három ingatlan előtt terül el a perbeli 2919. hrsz-ú ingatlan, amely 1991-ben került az önkormányzat tulajdonába, közterület rendeltetéssel. A vendéglők az ingatlanok előtti közterületet is használták kerthelyiségként. Az önkormányzat 1999. évben a tulajdonában lévő 2919. hrsz-ú közterületet eladta. Az ügyletkötés előtt az ingatlant az önkormányzat határozattal kivonta a törzsvagyon köréből, de a településrendezési önkormányzati rendeleteken a változást nem vezette át. A földhivatal ennek ellenére a bejegyzési eljárás során az adott ingatlant közterületből beépítetlen területre írta át. Amikor az önkormányzat az Ör.1-et elfogadta, ezt a tényleges helyzetet vette alapul (a 2919. hrsz-ú ingatlant a közterületről lehatárolta), az ezzel egy időben meghozott Ör.2. pedig az ingatlant kivonta a törzsvagyon köréből és a vállalkozói vagyonba sorolta.

A 2919. hrsz-ú (immár magántulajdonban lévő) ingatlan a Duna-parti sétány és a jelölt vendéglőként üzemelő ingatlanok közé ékelődik, az ingatlannak a közterülettel való közvetlen kapcsolata a sétány felől megszűnt.

Az indítványozó szerint a 2919 hrsz-ú ingatlanok közterületből való kivonását - az Ör.1. és Ör.2. vizsgálni kért rendelkezéseit - településrendezési érdekek nem indokolták, a változás az Étv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott településrendezési célok egyikét sem szolgálta. Az Ör.1. és az Ör.2. megtámadott szabályai az OTÉK több előírásával is ellentétesek, így 33. §-ával amely előírja, hogy épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek megközelíthetősége gépjárművel biztosított, mivel a kérdéses ingatlanok Liszt Ferenc sétány felől gépkocsival nem megközelíthetőek. Az OTÉK 37. § (1) bekezdése a nyílászárók - szomszédos telekkel közös határvonalán történő - létesítését illetően állít fel korlátot, a 2919. hrsz-ú ingatlan átsorolásának következményeként a zártsorú beépítésű ingatlanok szabálytalanná váltak. Az indítványozó előadta továbbá, hogy a zártsorú beépítési módra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést az OTÉK 34. § (1) bekezdés d) pontja, az elő-, oldal- és hátsó kertre az OTÉK 35. §-a és 1. számú melléklete. Az Ör.1. és az Ör.2. vizsgálni kért szabályai az OTÉK ezen előírásaival ellentétes helyzetet idéztek elő, mivel a 2919. hrsz-ú ingatlan átsorolásával a zárt sorú beépítésű három ingatlan utcai telekhatára hátsó telekhatárrá vált, az épületek főhomlokzata a hátsó telekhatárra néz. Ezáltal a jelölt OTÉK szabályok értelmezhetetlenek jelen esetben. Az indítványozó álláspontja, hogy sérül a jogbiztonság is, mivel a hatályos szabályokból nem lehet következtetni arra, hogy a 2919. hrsz-ú ingatlanon változtatási szándék esetén mely építési tevékenység engedélyezhető, ezáltal az Étv. 18. § (1) bekezdését sem lehet betartani.